Fővárosi Közlöny, 1893 (4. évfolyam, 1-104. szám)

1893-01-03 / 1. szám

IV. évfolyam. 13—14. szám. Budapest, 1893. február 14-én. Budapest, január 3-án. FOVAROSI KÖZLÖ MUOJELUN1K MINDKN UKDUEN KS PÉSTKKKN . „ x . A Up aftétküld««41» vonulkoió minden tel­. 0 , KIADJA • BUDAPEST FŐ- ÉS SZÉKVÁROS KÖZÖNSÉGE -GULA . UU^A*. Egi-M évre 6 frt, félévr. 8 ftt. HirtlM^Mk kte4rol.«*n«n­a ko*pa mU turttete. «nrkaiatMc. IV.ker., rér TkrolhAiL ern.Si. —. „ , , ttat^tat TQrnrA VI atxUbao. tfV., lUrdly­k»r«t, HAMr.butr Kikdoh­ivatml. V. kar., hold-atcu 7. II , leles szerkesztő ; hajnal is­t v­a­n. Tétetnek f*L­ J~TÁs. BUDAPEST FŐ- ÉS SZÉKVÁROS HIVATALOS LAPJ HIVATALOS . A fő- és székváros nevében Berlóczy Károly I. alpolgármester vezetése alatt a ta­nács több képviselőjéből s a törvényhatósági bizottság számos tagjából álló küldöttség tisz­telgett újév napján dr. Wekerle Sándor m. kir. miniszerelnök urnál, mely alkalommal az I. alpolgármester úr a következő szavakat intézte a miniszerelnök úrhoz: Nagyméltóságú ministerelnök ur ! Mint a fő- és székváros törvényhatóságá­nak képviselői jelenünk meg Nagyméltóságod e előtt, hogy ez újév napján Ő cs. és kir. ap. Felségének, a mi legkegyelmesebb urunknak és királyunknak a főváros közönsége nevében a legőszintébb szerencsekivánatainkat kifejezzük, de kifejezzük ez alkalommal ő cs. és kir.­ap. Felségéhez való törhetetlen hűségünket, ragasz­kodásunkat, hódolatteljes mély tiszteletünket és mindenek felett szivünk melegével táplált határtalan szeretetünket. Ezen érzelmek lelkesítenek minket vala­hányszor alkalmunk van arra, hogy legalkot­mányosabb királyunk nevét ajkainkra vehet­jük, ezen érzelmekkel könyörgünk a minden­ható Istenhez, hogy a mi jó királyunk drága életet­­szeretett hazánk boldogítására és hű magyarjais, legnagyobb örömére, soká igen soká t­artsa meg! Tisztelettel kérjük Nagyméltóságodat, hogy a magyar fővárosnak imént kifejezett érzelmeit Ő Felségénél tolmácsolni kegyeskedjék. E sz­avakra a miniszerelnök úr a követ­kezőleg válaszolt: »ürömmel fogadom a főváros üdv- és sze­rencsekivánatait s kedves kötelességemnek fo­gom ismerni azokat ő Felsége legmagasabb trónjához eljuttatni; meg levén győződve, hogy azokat Ő Felsége, mint mindenkor, ugy ez al­kalommal is legkegyelmesebben fogja fogadni.« Ezután Gerlóczy Károly I. alpolgármester úr a következő szavakat intézte a miniszerelnök úrhoz : Nagyméltóságú miniszerelnök úr! Engedje meg Nagyméltóságod, hogy ez alkalommal a magyar kir. kormánynak és an­nak élén Nagyméltóságodnak a legőszintébb tisztelettel fejezhessük ki újévi szerencsekivá­natainkat. A mindenható Isten tartsa meg Nagy­méltóságodat abban az erőben és egészségben, a­melylyel szeretett hazánk érdekében mammia hervadhatatlan érdemeket szerzett. Éljen bol­dogul szeretett családjával együtt. A miniszerelnök úr a fő- és székváros küldöttségének a kir. kormány és az ő szemé­lye iránt a főváros nevében kifejezett szeren­csekivánatait azon kijelentével köszönte meg, hogy a kir. kormány a fővárost általában minden irányban támogatni fogja s erről leg­közelebb a törvényhatóság egy részletet illető­leg meg is fog győződni. Az 1892. évi zárszámadások jóváhagyása tár­gyában a m. kir. belü­gyminister úr m. é. 52.241/III/5. sz. a. következő leiratot intézte a főváros közönségéhez: Budapest fő- és székváros közönségének ! A fő- és székváros házipénztáráról 1891. évre szerkesztett zárszámadás, mely szerint az összes bevétel . . 26,198.747 frt 681/a kr, az összes kiadás . . 25,446.091 . 391/* » s igy a pénzmaradvány 752.656 frt 29 krt tett, számtétileg megvizsgáltatván, arra álta­lánosságban észrevétel nem merült fel. Némely tételeire azonban következő meg­jegyzések forognak fenn: 1. A községi alap bevételi V. főrovat 7. alrovata alatti előírás, mely lerovással egyenlő, csak 11 havi bevételezést tüntetvén ki, ennek indoka feljelentendő. 2. A kiadás XXXVIII. főrovat 1. a) b) és c) alrovatai alatt a Rókusz, Üllő-úti és Szent János-kórházakban ápoltak betegápolási költ­ségei czímén nincs kiadási hátralék feltüntetve, daczára ennek azonban a Szt.-Rókusz-kórházi alap számadásában a bevételi X. főrovat alatti ápolási díjakra vonatkozó indokolás 2. pontja szerint a községi alap 1891. év végével 7914 frt 18 krral, az üllői­ úti kórháznál a bevételi VIII. főrovat 2. alrovatára vonatkozó indokolás szerint 6041 frt 77 krral, a Szent-János-kórháznál a bevételi XI. főrovat 2. al­rovatára vonatkozó indokolás szerint pedig 1428 frt 43 krral maradt még hátralékban, mely eltérések tüzetesen indokolandók s egy­ben az is feljelentendő, vájjon a legutóbb jel­zett indokolásban miért van a községi alapból bevett ápolási díj gyanánt csak 10.088 frt 28 krnyi bevétel feltüntetve, holott a községi alap megfelelő XXXVIII. főrovat 1. c) alrovata alatt e czímen 10.434 frt 297­ kr. vagyis 346 frt OlVa­­rral több adatott ki. 3. A kiadási XCII. főrovat (értékesített ingatlanokból teljesített kiadások) 26. alrovata alatt 2601 frt 51 kr., továbbá a XCV. főrovat (25 milliós kölcsönből) 2. c) alrovata alatt 6458 frt, a XCVII. főrovat (cumulativ költsé­gek) 1. alrovata alatt pedig 7757 frt 48 kr., vagyis összesen 16.816 frt 99 kr. van újólag mint építkezés vagy tervezés alatt levő épü­letek tervei és költségvetései szerkesztésére kisegítő munkaerőként a mérnöki hivatalhoz tanácsilag engedélyezett műszaki díjnokok napidíja czímén a mult és előző években tett kifogások ellenére ismét elszámolva. 4. A 2.000.000 frtos kölcsönalap 1891. évi számadási zárlatában a községi alap kamat­járuléka czímén 1186 frt 43 kr. tétetett ki­adásba, minthogy azonban a megfelelő bevéte­lezés a községi alap számadásában fel nem lelhető, a hol és mikor történt bevételezés részletesen megjelölendő. 5. A községi alap 1891. évi vagyonálla­gába a számadási év során takarékpénztárba helyezett 710.000 frt, továbbá az ez év végé­veli 752.656 frt 29 kr., tehát az összes aktiv pénztári maradvány kellően felvétetett, mint­hogy azonban a zárszámadás 538 lapja szerint a községi alap feleslegét az­ 1891. évi felesleg terhére 1892. évben kiadásra kerülhető 1,265.189 főt 95 krnyi fentartott hitel is terheli, felvilá­gosítandó, hogy a községi al­ap vagyonállagába a terhek közé ezen összeg miért nem véte­tett föl ? 6. A főváros tulajdonát képező épületek­ről szerkesztett segédleltár 220 tétele alatt a marhavásárcsarnok, állatorvosi épület és két mérlegházra 1890. év végéig felmerült épitési költség 147.529 frttal van kimutatva, holott az 1890. évben a megfelelő 211. tétel alatt, mint 1890. év végéig felmerült épitési költség csak 99.878 frt van feltüntetve. 7. A főváros tulajdonát képező telkekről szerkesztett segédleltár 526. t. alatti telek területe minden indokolás nélkül csak 85970 bécsi f­öllel van felvéve, holott az előző év­ben e telek 87334^ •-öllel mutattatott ki. A sorskölcsön törlesztési alap kivonata az abban kitüntetett 206.179 frt 141/« krnyi bevétellel és 188227 »41 » kiadással, vagyis 17.951 frt 731/a krnyi pénztármaradványnyal, a kisajátítási alap kivonata az abban kitüntetett 278.730 frt 51 krnyi bevétellel, továbbá 261.735 »11 » kiadáss­al, vagyis 16.995 frt 40 krnyi pénztári maradványnyal, a tiszti nyugdíjalap kivonata az abban kitüntetett 512340 frt 17 krnyi bevétellel, továbbá 504.829 »58 » kiadással, vagyis 7 510 frt 59 krnyi pénztári maradványnyal, a 2.000.000 frto« kölcsönalap kivonata az ab­ban kitüntetett 13.178 frt 43 krnyi bevétellel, továbbá 13.075 »43 » kiadással, vq£vis 11­3 frt — krnyi pénztári maradványnyal számtétileg észrevétel nélkülieknek találtattak. Hasonlóképen nem merültek fel észre­vételek számtétileg a többi alapok és alapít­ványokról vezetett számadásokra nézve. A gyámtartalékalap zárszámadására külön veendi a fő- és székváros közönsége határo­zatomat. Mivel a fő- és székváros közönségét a f. é. június hó 28-án és folytatva tartott köz­gyűlésből 686/kgy. sz. a. kelt jelentésére érte­sítem. Budapesten, 1892. évi deczember hó 22-én­ A minister helyett: András«!/ s. k., államtitkár­.­­A fő- és székváros 1893-iki költségvetésének jóváhagyása tárgyában a m. kir. belü­gyminister ur m. é. 95.267/111—5. sz. a. a következő leira­tot intézte a fő- és székváros közönségéhez: Budapest fő- és székváros közönségének. A fő- és székváros 1893. évi költségelő­irányzatát, mely szerint a községi alapra nézve : rendes bevételek . . . . 10,108,870 frttal rendkívüli bevételek . . 101,200 » együtt . . . rendes kiadások . . . . rendkívüli kiadások . . együtt . . . 10,210.079 frttal, 9,798.103 » 411,976 » 10,210.079 írttal. De*.

Next