Fővárosi Közlöny, 1893 (4. évfolyam, 1-104. szám)

1893-01-03 / 1. szám

FŐVÁROSI KÖZLÖNY 8. S­.H111. Ingatlanok értékesítéséből: a bevételek 166.350 frttal, a kiadások 166.350 » Kölcsönpénzekből: a bevételek 4.945.000 » a kiadások 4.945.000 » s így az összes bevételek 15,321.420 frttal az összes kiadások . . . 15,321.429 » vannak felvéve: általánosságban jóváhagyom, megengedem, hogy a kiadások részbeni fede­zésére 25°/o községi pótadó, 3°/o házbérkraj­czár és 0'4°/o szemétkihordási pótlék ezen évben is beszedessék. A költségelőirányzat kiadási része LXXIII. fejezetétől kezdve felvett rendkívüli kiadási tételeket, továbbá az értékesített ingatlanok­ból befolyó összegek terhére előirányzott kiadási tételeket, valamint a kölcsönpénzekből fedeztetni c­élzott összes kiadási tételeket csak keretnek lehetvén tekinteni, a­melynek tar­talma csak az annak idején hozandó és felter­jesztendő concret határozatok alapján lesz kel­lőleg megítélhető: ezen most felsorolt összes kiadási tételek, a­mennyiben eddigelé valamely részben jóváhagyást kifejezetten már nem nyer­tek, jelen rendeletem által jóváhagyottaknak nem tekinthetők s az e részbeni kiadásokhoz való hozzájárulásom esetenkint lesz kérendő. Magától értetik, hogy az előirányzatban kilá­tásba vett kölcsönpénznek igénybevétele is csak esetenkint kieszközlendő jóváhagyásommal történhetik meg. A törvényhatósági bizottságnak a költség­előirányzat tárgyában múlt hó 25-én s foly­tatva 26-án tartott közgyűlésében 1176. kgy. az. a. hozott határozata azon részét, mely sze­rint a fővárosi összes alkalmazottak részére jövő 1893. évre engedélyezett drágasági pótlék az eddigi mérvben és kiosztási mód szerint megszavaztatott, tekintettel arra, hogy ezen drágasági pótlékot az illetők már másfél év óta élvezik s a viszonyok azóta nem változtak, ezennel jóváhagyom. Minthogy pedig ezen kiadásra csak a költségvetésen kívüli fedezet állapíttatott meg, ily fedezet pedig elfogadha­tónak nem mutatkozik, felhívom a fő- és szék­város közönségét, hogy ezen általa megszava­zott kiadási tételre nézve a megfelelő positiv fedezetet utólag állapítsa meg s ezen határo­zatát jóváhagyás végett terjeszsze fel. Egy­szersmind arra való tekintettel, hogy az ily állandóan ismétlődő kiadások a rendes kiadá­sok jellegét öltik magukra, felhívom a fő- és székváros közönségét, hogy az ily személyi kiadásokat, a­mennyire jövőre való fentartá­suk kilátásban van, a rendes kiadások közt irányozza elő. A kisajátítási alap előirányzatára általá­nosságban nincs megjegyzésem , minthogy azon­ban az e czím alatti bevételekből tervezett kiadások kellő részletességgel felvéve nincse­nek s különben is rendszerint esetenkénti köz­gyűlési határozatokat igényelnek, az e czím alatt felvett bevételek felhasználásának enge­délyezését az egyes concret határozatok felter­jesztése alkalmára tartom fenn, midőn módom s alkalmam lesz azok alapján a kiadások szük­ségessége és czélszerűsége felől magamnak tájékozást szerezni. A szegényházi, József-fiárvaházi, Erzsé­bet-leány árvaházi, Mayer-Ferencz-árvaházi, köz­ségi szeretetházi s kerepesi-úti köztemetői ala­pok költségelőirányzatait ezennel jóváhagyom. Miről a fő- és székváros közönségét em­lített közgyűléséből és szám alatt tett jelen­tése csatolmányai nélkülözhető részének, köz­tük az egyik eredeti költségvetési példánynak csatolása mellett, tudomás és további eljárás végett értesítem. Budapesten, 1892. évi deczember hó 28-án. Hieronymi s. k. A m. kir. vallás - és löt­oktatásügyi mini­ter úr 50­ 990/891. sz. a. egy, a fővárosban épiendő állami főgymnázium ügyében a kivetheti leiratot vieste a fi­ is­tékváros közönségeket. A fő- és szék város folytonos fejlődése és középiskoláinak zsúfoltsága szükségesé teszi, hog­y az iskolák száma szaporittassék. " E szükség a legélénkebben nyilvánvalóig a VIII. kerületben, ezen hatalmasan fejlődő legnépesebb városrészben észlelhető, a­hol ösz­szesen csak egy középiskola, jelesül egy fő­reáliskola s a csak csekély létszám befogadá­sára képes, nem is teljes 8 osztályú tanár­képezdei gyakorló gymnázium áll fenn. Tervem tehát, hogy ezen kerületben és pedig lehetőleg annak X IX. kerülethez közel álló részében egy új főgymnázium fokozatos felállításáról gondoskodjam. Mielőtt azonban e czélból a törvényhozás elé javaslattal járulnék, utalással arra, hogy e főgymnázium felállítása első­sorban is a kö­zönség érdekét képezi, s hogy egy ily iskolá­nak fentartása a modern követelmények mel­lett fölötte nagy áldozatot igényel : a közön­ségnek hagyományosan gyakorolt hazafiúi áldozatkészségébe vetett bizalommal felkérem, hogy a jelölt czél érdekében lehetőleg mintegy 8000 négyszögméter területű telket ingyen rendelkezésemre bocsátani szíveskedjék. Az egész országban általános gyakorlatot képez, hogy egy új főgymnáziumnak a kormány által való felállításánál nemcsak a telket, ha­nem az épületet is, sőt rendszerint még a fen­tartási költségek bizonyos részét is az illető város adja; midőn ettől a közönséggel szemben, tekintettel máris viselt tetemes iskola terheire s a főváros speciális helyzetére, készségesen eltekintek, annál bátrabban merem remélni, hogy e szükséges telek fölajánlása által e fontos czélt előmozdítani hajlandó lesz. Budapest, 1892. deczember 19-én. Gr. Csáky, s. k A pénzügyi és gazdasági bizottmány 1893. évi január hó 3-án kedden d. e. 10 órakor a IV ker. régi városház I. emeleti tanácstermében tartandó ülésének tárgysorozata:­­ Az I. ker. Krisztinavárosban az Aszalay­laktanya helyén elemi népiskola épitése. 2. Mikár János vendéglős kérvénye a pozsony­hegyi pavilion bérlete iránt fennálló szerződés meghosszabbitása iránt. 3. A király-utczai villamos vasút építése alkalmával szükségessé vált kövezési munkákra kiadott 3095 frt 79 kr. fedezete. 4. Neuwelt Ede és József kérvénye az V. ker. honvéd- és Markó-utczák sarkán fekvő 1090. és 1091. hr. számú teleknek tüzifatelepül leendő használatra való bérbeadása iránt. 5. Tam­­ási határozat a pénzü­gyi és gazda­sági bizottmánynak javaslatára a vásárcsarnokok egész intézményének legkésőbb az 1895. évben életbeléptetése tárgyában. A telekeladó albizottság javaslatai: 6. A budapesti V. ker. kisdedóvó-egylet kér­vényére egy kisdedóvó építése tárgyában: 7. A budapesti kereskedelmi akadémia ve­zérlő bizottságának kérvényére a kereskedelmi akadémia telkének második felére megállapított építési határidő meghosszabbítása tárgyában. 8. A tűzoltó házi bizottmány és a tűzoltó fő­parancsnok előterjesztésére a központi tűzoltó­laktanya építésére telek kisd­űlése tárgyában. 9. Neuschloss Ödön és Mirczeli­ czig kérvé­nyére az V. ker. Lipót-körúton és Balaton­utceában fekvő 1130. és 1132. hr. számú telek­nek részére leendő eladása tárgyában. 10. Kolbin­ier János fuvaros kérvényére a X. ker. kőbányai­ uton egy teleknek részére leendő eladása tárgyában. 11. Slávoszt Emil gyáros kérvényére a IX. ker. vágóhid-utczában fekvő 9577. hr. számú teleknek részére leendő eladása tárgyában. A fő- sz­zékvdrot vízvezetékének és elekromos világításának egyesítése és saját kezelésbe vétele érdekében dr. Nagy Dezső főv. bis. tag a thatósági bizottság múlt közgyűlésében a következő indít­ványt nyújtotta be: Tekintetes fő- és székvárosi közgyűlési Azon tárgyalások alatt, melyekben a tekinte­tes közgyűlés megbízása folytán, mint az elektromos világítás létesítésére kiküldött ve­gyes bizottság tagja működhetni volt alkal­mam, tapasztalhattam, hogy mily nehéz oly stipuláczióknak megalkotása és azoknak szerző­désbe foglalása, melyek hivatják a közérdeket minden eshetőségtől megóvni, és épp ezen ta­pasztalatok alapján mindig élénkebben tódult elém azon közgazdaságilag helyes és magát folytonosan igazoló elv , hogy bármely a köz­érdek szolgálatára hivatott berendezés a köz­érdeknek csak úgy és csakis akkor felelhet a legtökéletesebben meg, ha annak kezelését a magánérdek kizárásával a hivatott hatóság veszi kezébe. Mindezek alapján, ha az ü­gy jelen előre­haladott állapotában bátorságot veszek magam­nak az elektromos világítás kérdésében a te­kintetes közgyűlés figyelmét ez ügynek azon oldalára hívni fel, melyet már Kaas Ivor dr. bizottsági tag az egyik ülésben hangoztatott, úgy teszem ezt kötelességérzetből kifolyólag azért, hogy azon esetre is, ha a tek. közgyűlés határozata alapján, az általa kijelölt c­égek­kel folytatott tárgyalások netalán eredménye­sek nem lennének, a fenforgó kérdés ezen ol­dala is felderítve legyen, hogy végelhatározá­sainkat a legczélirányosabban intézhessük. Tekintetes közgyűlés! Az elektromos vilá­gítás szolgáltatása természeténél fogva, azon esetre, ha azt directe hajtott gépek által óhajt­juk kielégíteni, ezeknek nagyon is egyenlőtlen megterheltetését vonja maga után, azon körül­ménynél fogva, mert a világítás szüksége napjá­ban átlag csak mintegy 8 órára szorítkozik , és még ezen belül is, a fogyasztás maximuma mintegy 3 óráig tart. Az ily egyenlőtlen igénybevételnek meg­felelő igen is megszakított, tehát felette előny­telen üzem tette szükségessé az »accumulato­rok« alkalmazását, melyeknek czélja a műkö­désben levő gépek munkakifejtését raktározni akkor, midőn ennak csak kis hányadrészét kívánjuk directe felhasználni, így aztán az üzem egyenletessége mellett kisebb mérvű gépi berendezésekkel is megfelelhetünk a czélnak. Ily »Acumulatorok« első­sorban az »elek­tromosnak, melyek több városi világításnál lettek alkalmazva, ámde azoknak jelenleg még tagadhatatlanul fejletlen voltak, de főleg költ­ségeik miatt is, az üzem összköltségeit, szem­ben a direkt szolgáltatással, nem mérséklik, miért is másnemű »Acumulator«-rendszerek is jöttek alkalmazásba, mint például: levegőnek sűrítése, vi­nek felszivattyúzása stb.; mind­annyi ama főczélnak, az üzem egyenlősítésének óhajtván szolgálni. Ily eszközt látok én, tekintetes közgyű­lés, az elektromos világítás szolgáltatásinak a vízszolgáltatással való összekapcsolásában, mint azt bizonyos mérvben Köln városa is már meg­kísértette. Azon körülményeknek meggondolása, hogy míg vízre főleg nappal, addig világításra este és éjjel van szükségünk; és míg nyáron több víz, de kevesebb világítás és télen megfor­dítva, kevesebb víz, de több világítás szüksé­ges, már­is kitünteti, hogy a két szükség ki­elégítése egymást konpens­álja, tehát világossá teszi, hogy azon motorikus berendezések, me­lyek az elektromos világítás megalkotására al­kottattak, üres óráikban a vízzel való ellátás szolgálatára állnak rendelkezésre. A fő- és székváros szükségleteit véve figyelembe, ezen elvek alkalmazásai a követ­kezőkben nyilvánulnak. A fő- és székváros elektromos világítási és munkaátviteli szükségletét, azon rajonon belül, melyben az előre létesíttetni szándékol­tatik, a hivatott közegek mintegy 50.000 izzó­lámpa egyenértékében fejezik ki. A dolog természetének megfelelőleg a lé­tesítés első szakában a szükséglet nem fog egész terjedelmében nyilvánulni, azért a továb­biakban csakis 30.000 ily lámpát veszek számí­táso­m alapjául, oly lámpákat, melyek mecha­nikai munkaszükségletét középértékben t­ to lóerőre révén fel, keilend azok üzeméhez, a szükséges tartalékgépeken kívül 3000 lóerő. A vízszükségletet pedig egyelőre — tekin­tettel azon körülményre, hogy jelenleg szűrt

Next