Fővárosi Közlöny, 1893 (4. évfolyam, 1-104. szám)

1893-01-03 / 1. szám

1 FŐVÁROSI KÖZLÖNY 8. S/.H111. Ingatlanok értékesítéséből: a bevételek 166.350 frttal, a kiadások 166.350 » Kölcsönpénzekből: a bevételek 4,945.000 » a kiadások 4.945.000 » s így az össres bevételek 15,321.42a fritai az összes kiadások . . . 15,321.429 » vannak felvéve: általánosságban jóváhagyom« megengedem, hogy a kiadások részbeni fede­zésere 25°/o községi pótadó, 3°/o házbérkraj­czár és 0'4°/o szemétkihordási pótlék ezen évben is beszedessék. A költségelőirányzat kiadási része LXXIII. fejezetétől kezdve felvett rendkivQli kiadási tételeket, továbbá az értékesített ingatlanok­ból befolyó összegek terhére előirányzott kiadási tételeket, valamint a kölcsönpénzekből fedeztetni czélzott összes kiadási tételeket csak keretnek lehetvén tekinteni, a melynek tar­talma csak az annak idején hozandó és felter­jesztendő concret határozatok alapján lesz kel­lőleg megítélhető: ezen most felsorolt összes kiadási tételek, a mennyiben eddigelé valamely részben jóváhagyást kifejezetten már nem nyer­tek, jelen rendeletem által jóváhagyottaknak nem tekinthetők s az e részbeni kiadásokhoz való hozzájárulásom esetenkint lesz kérendő. Magától értetik, hogy az előirányzatban kilá­tásba vett kölcsönpénznek igénybevétele i> csak esetenkint kieszközlendő jóváhagyásommal történhetik meg. A törvényhatósági bizottságnak a költség­előirányzat tárgyában mult hó 25-én s foly­tatva 26-án tartott közgyűlésében 1176. kgy. az. a. hozott határozata azon részét, mely sze­rint a fővárosi összes alkalmazottak részére jövő 1893. évre engedélyezett drágasági pótlék az eddigi mérvben és kiosztási mód szerint megszavaztatott, tekintettel arra, hogv ezen drágasági pótlékot az illetők már másfél év óta élvezik s a viszonyok azóta nem változtak: ezennel jóváhagyom. Minthogy pedig ezen kiadásra csak a költségvetésen kívüli fedezet állapíttatott meg, ily fedezet pedig elfogadha­tónak nem mutatkozik; felhívom a fő• és szék­város közönségét, hogy ezen általa megszava zott kiadá-i tételre nézve a megfelelő positiv fedezetet utólag állapítsa meg s ezen határo­zatát jóváhagyás végett terjeszsze fel. Egy­szersmind arra való tekintettel, hogy az ily állandóan ismétlődő kiadások a rendes kiadá­sok jellegét öltik magukra, felhívom a fő- és székváros közönségét, hogy az ily személyi kiadásokat, a mennyire jövőre való fentartá­suk kilátásban van, a rendes kiadások közt irányozza elő. A kisajátítási alap előirányzatára általá­nosságban nincs megjegyzésem ; minthogy azon­ban az e czfm alatti bevételekből tervezett kiadások kellő részletességgel felvéve nincse­nek s különben is rendszerint esetenkinti köz­gyűlési határozatokat igényelnek, az e czfm alatt felvett bevételek felhasználásának enge­délyezését az egyes concret határozatok felter­jesztése alkalmára tartom fenn, midőn módom s alkalmam lesz azok alapján a kiadások szük­ségessége és czélszerüsége felől magamnak tájékozást szerezni. A szegényház^, József-fiárvaházi, Erzsé­bet-leány árvaházi, Mayer-Ferencz-árvaházi, köz­ségi »zeretetházi s kerepesi-uti köztemetői ala­pok költségelőirányzatait ezennel jóváhagyom. Miről a fő- és székváros közönségét em­iitett kö/gyüléséből és szám alatt tett jelen­tése csatolmányai nélkülözhető részének, köz­tük az egyik eredeti költségvetési példánynak csatolása mellett, tudomás és további eljárás végett értesítem. Budapesten, 1892. éri deczember hó 28-án. Hleronymi s. k. A m. kir. vallás - és löt oktatásügyi minu­ter úr 50-990/891. sz. a. egy, a fővárosban épUendo állami fbgymnáxlum ügyében a kivetheti leiratot inUste a fi- is uékvdros kötönségéket: A fó- és szék város folytonos fejlődése és középiskoláinak zsúfoltsága szükségese teszi, hojjy az iskolák száma szaporittassék. " E szükség a legélénkebben nyilvánvalóig a VIII. kerületben, ezen hatalmasan fejlődő legnépesebb városrészben észlelhető, a hol ösz­szesen csak egy középiskola, jelesül egy fő­reáliskola s a csak csekély létszám belogadá­sára képes, nem is teljes 8 osztályú tanár­képezdei gtakorló gymnázium áll fenn. Tervem tehát, hogy ezen kerületben és pedig lehetőleg annak « IX. kerülethez közel álló részében egy új főgymnázium fokozatos felállításáról gondoskodjam. Mielőtt azonban e czélból a törvényhozás elé javaslattal járulnék, utalással arra, hogy e főgymnázium felállítása első sorban is a kö­zönség érdekét képezi, s hogy egy ily iskolá­nak fentartása a modern követelmények mel­lett fölötte nagy áldozatot igényel : a közön­ségnek hagyományosan gyakorolt hazafiúi áldozatkészségébe vetett bizalommal felkérem, hogy a jelöit czél érdekében lehetőleg miutegy 8000 négyszögméter területű telket ingyen rendelkezésemre bocsátani szíveskedjék. Az egész országban általános gyakorlatot képez, hogy egy új főgymnáziumnak a kormány által való felállitásáuál nemcsak a telket, ha­nem az épületei is, sőt rendszerint még a fen­tartási költségek bizonyos részét is az illető város adja; midóu ettől a közönséggel szemben, tekintettel máris viselt tetemes iskola terheire s a főváros speciális helyzetére, kész>égpsen eltekintek, annál bátrabban merem remélni, hogy e szükséges telek fölajánlása által e fontos czélt előmozdítani hajlandó lesz. Budapest, 1892. deczember 19-én. Gr. Caáky, s. k A pénzügyi és gazdasági bizottmány 1893. éri január hó 3-án kedden d. e. 10 órakor a IV Jer. régi városház I. emeleti tanácstermében tartandó ülésének tárgysorozata: 1 Az I. ker. Krisztinavárosban az Aszalay­laktanya helyén elemi népiskola épitése. 2. Mikár János vendéglős kérvénye a poesony­hegyi pavilion bérlete iránt fennálló szerződés meghosszubbitása iránt. 3. A kitály-utezai villamos vasút építése alkalmával sznkségessé vált kövezést munkákra kiadott 3095 frt 79 kr. fedezete. 4. Neuwelt Ede és József kérvénye az V. ker. honvéd- és Markó-utczák sarkán fekvő 1090. és 1091. hr. számú teleknek tüzifatelepül leendő használatra való bé/beadása iránt. 5. Tani esi határozat a pénzű >yi és gazda sági bizottmánynak javaslatára a vásárcsarnokok rgész intézményének legkésőbb az 1895. évben életbeléptetése tárgyában. A telekeladó albizottság javaslatai: 6. A budapesti V. ker. kisdedóvó-egylet kér­vényére egy kisdedóvó épitése tárgyában: 7. A budapesti kereskedelmi akadémia ve zé>lö bizottságának kérvényére a kereskedelmi akadémia telkének második felére megállapított építési határidő meghosszabbítása tárgyában. 8. A tűzoltó házi bizottmány és a tűzoltó fő­parancsnok elöterjetztésére a központi tűzoltó­lak!anyu építésére telek kijtlűlése tárgyában. 9. Neuschloss Ödön és Mirczell-czig kérvé­nyére az V. ker, Lipót-kőrúton és Balaton­utceában fekvő 1130. és 1132. hr. számú telek­nek részére leendő eladása tárgyában. 10. Kolbin'ier János fuvaros kérvényére a X. ker. kóbányai-uton egy teleknek részére leendő eladása tárgyában. 11. Ssávoszt Emil gyáros kérvényére a IX. ker. vágohid-utezában fekvő 9577. hr. számú teleknek részére leendő eladása tárgyában. A fő- it nékvdrot vízvezetékének és elekUomos világításának egyesítése és saját kezelésbe vétele érdekében dr. Nagy Dezső fóv. bis. tag a thatósági bizottság mult közgyűlésébe! a hövetkező indít­ványt nyújtotta be: Tekintetes fő- és székvárdsi közgyűlési Azon tárgyalások alatt, melyekben • tekinte­tes közgyűlés megbízása folytán, mint az elektromos világítás létesítésére kiküldött ve­gyes bizottság tagja működhetni volt alkal­mam, tapasztalhattam, hogy mily nehéz oly stipuláczióknak megalkotása és azoknak szerző­désbe foglalása, melyek hivatvák a közérdeket minden eshetőségtől megóvni; és épp ezen ta­pasztalatok alapián mindig élénkebben tódult elém azon közgazdaságilag helyes és magát folytonosan igazoló elv : hogy bármely a köz­érdek szolgálatára hivatott bereudezés a köz­érdeknek csak ugy és csakis akkor felelhet a legtökéletesebben meg, ha annak kezelését a magánérdek kizárásával a hivatott hatóság veszi kezébe. Mindezek alapján, ha az flgy jelen előre­haladott állapotában bátorságot veszek magam­nak az elektromos világítás kérdésében a te­kintetes közgyűlés figvelmét ez ügynek azon oldalára hivni fel, melyet már Kaas Ivor br. bizottsági tag ur egyik ülésben hangoztatott, ugy teszem ezt kötelességérzetből kifolyólag azért, hogy azon esetre is, ha a tek. közgyűlés határozata alapján, az általa kijelölt czégek­kel folytatott tárgyalások netalán eredménye­sek nem lennének, a fenforgó kérdés ezen ol­dala is felderítve legyen, hogy végelhatározá­sainkat a legczélirányosabban intézhessük. Tekintetes közgyűlés! Az elektromos vilá­gítás szolgáltatása természeténél fogva, nzou esetié, ha azt directe hajtott gépek által óhajt­juk kielégíteni, ezeknek nagyon is egyenlőtlen megterheltetését vonja maga után, azon körül­ménynél fogva, mert a világítás szüksége napjá­ban átlag csak mintegy 8 órára szorítkozik ; és még ezen belül is, a fogyasztás maximuma mintegy 3 óráig tart. Az ily egyenlőtlen igénybevételnek meg­felelő igen is megszakított, tehát felette előny­telen üzem tette szükségessé az »accumulato­rok« alkalmazását, melyeknek czélja a műkö­désben levő gépek munkakifejtését raktározni akkor, midőn ennak csak kis hányadrészét kívánjuk directe felhasználni; így aztán az üzem egyenletessége mellett kisebb mérvű gépi berendezésekkel is megfelelhetünk a czélnak. Ily »Acumulatorok« első sorban az »elek­tromosnak, melyek több városi világításnál lettek alkalmazva; ámde azoknak jelenleg még tagadhatatlanul fejletlen voltuk, de főleg költ­ségeik miatt is, az üzem összköltségeit, szem­ben a direkt szolgáltatással, nem mérséklik, miért is másnemű »Acumulator«-rend«zerek is jöttek alkalmazásba, mint például: levegőnek sűrítése, vi/nek felszivattyúzása stb.; mind­annyi ama fóczélnak, az üzem egyenlősítésének óhajtván szolgálni. Ily eszközt látok én, tekintetes közgyű­lés, az elektromos világítás szolgáltatásinak a vízszolgáltatással való összekapcsolásában, mint azt bizonyos mérvben Köln városa is már meg­kísértette. Azon körülményeknek meggondolása, hogy mig vízre főleg nappal, addig világításra este es éjjel van szükségünk; és mig nyáron több víz, de kevesebb világítás és télen megfor­dítva, kevesebb viz, de több világítás szüksé­ges; már is kitünteti, hogy a két szükség ki­elégítése egymást konpens.ilja, tehát világossá teszi, hogy azon motorikus berendezések, me­lyek az elektromos világítás megalkotására al­kottattak, üres óráikban a vizzel való ellátás szolgálatára állnak rendelkezésre. A fó- és székváros szükségleteit véve figyelembe, ezen elvek alkalmazásai a követ­kezőkben nyilvánulnak. A fő- és székváros elektromos világítási és munkaátriteli szükségletét, azon rayonon belül, melyben az előre létesíttetni ozándékol­tatik, a hivatott közegek mintegy 50,000 izzó­lámpa egyenértékében fejezik ki. A dolog természetének megfelelőleg a lé­tesítés első szakában a szükséglet nem fog egész terjedelmében nyilvánulni, azért a továb­biakban csakis 30,000 ily lámpát veszek számi­táso m alapjául, oly lámpakat, melyek mecha­nikai munkaszQkségletét középértékben l/io lóerőre révén fel, keilend azok üzeméhez, a szükséges tartalékgépeken kivOl 3000 lóerő. A vízszükségletet pedig egyelőre — tekin­tettel azon körülményre, hogy jelenleg szűrt

Next

/
Thumbnails
Contents