Fővárosi Közlöny, 1895 (6. évfolyam, 1-105. szám)
1895-01-01 / 1. szám
szorultság esetére olcsó kölcsön gyanánt kiosztassék. A kölcsönadás módozatai egy a fővárosi Tanács jóváhagyása mellett később kidolgozandó szabályzatban fognak megállapíttatni. A jelen alkalommal, mint az alapítvány alapfeltételeit, csak annyit említek, hogy az előlegek kölcsönös szövetkezeti alapon nyújtatnak, hogy a visszafizetés 12—36 havi részletekben a fővárosi pénztár által eszközlendő fizetéslevonások útján történjék, hogy a kamat a törvényes lábnál magasbb ne lehessen és hogy a kamatbevétel az alaphoz csatoltassék, tehát ismét kölcsönökre fordíttassék. Végül még kötelező nyilatkozatot teszek az iránt, hogy ezen alapítványom hátra levő másik fele iránt nemsokára intézkedni fogok. Körösi József, s. k., a székesfővárosi statisztikai hivatal igazgatója. Mattyus Arisztid azt hiszi, hogy a főváros közgyűlése érzelmeinek ad kifejezést akkor, midőn abból az alkalomból, hogy Körösi József, a statisztikai hivatal főnöke ilyen nemes rendeltetésű alapítványt tesz, indítványozza, hogy a főváros közgyűlése Körösi 25 éves jubileuma alkalmából, neki mint a statisztikai hivatal igazgatójának e minőségében végzett sikeres működéséért elismerését jegyzőkönyvileg fejezze ki. (Helyeslés.) Ritkán éri meg, úgymond, egy törvényhatóság, hogy egy hivatalnok, akinek úgyszólván, alkotnia kellett, akinek a közigazgatás egy eddig serdületlen és rendezetlens ágát kellett ápolni, munkásságának 25 évét, amely hosszú időt szakismerettel, buzgósággal, lelkiismeretes tevékenységgel töltötte el, elérje. A közgyűlés az indítványhoz egyhangúlag hozzájárul és megbízza a tanácsot, hogy az alapítványi oklevelet állítsa ki és a közgyűlésnek mutassa be. Elnök bejelenti ezután, hogy gróf Zichy Nep. János, mint minden évben, az idén is 600 frtot juttatott kezéhez és pedig a Józsefvárosi népkonyha javára 200 frtot, a hajléktalanok menhelye számára 100 frtot s a főváros szegényei közt való kiosztás végett 300 forintot bocsátott a főpolgármester rendelkezésére. Özv. Baumgarten Fülöpné férjének elhalálozása alkalmából a szegények közt való kiosztás czéljából 100 frtot bocsátott a főpolgármester rendelkezésére. Az adományozóknak a közgyűlés jegyzőkönyvileg nyilvánítja a főváros köszönetét. Szomorú elnöki kötelességet teljesít végül elnök, midőn a közgyűlés egy buzgó, tevékeny, köztiszteletben álló tagjának elhalálozását bejelenti. Totisz Adolf biz. tag ugyanis folyó hó 13-án elhunyt. Elnök indítványozza, hogy a veszteség fölött érzett fájdalomnak a mai ülés jegyzőkönyvében kifejezés adassék és a gyászoló özvegyhez részvétirat intéztessék. (Helyeslés.) Totisz Adolf az V. kerületben lévén megválasztva, helyébe a soron levő póttag dr. Darvas Fülöp lesz behívandó. Kullmann Lajos főjegyző bemutatja a különböző közgyűlési határozatok jóváhagyása tárgyában időközben érkezett belügyminiszeri leiratokat. (Tudomásul szolgálnak.) Következik a napirend. Haberhauer János tanácsnok előadja a pénzügyi bizottmány és tanács előterjesztését Luczenbacher Pál utódai és Schlesinger Vilmos tűzifa-kereskedő czégek kérelmére a VIII. ker. köztemető-úton bérben birt telkek bérleteinek meghosszabbítása iránt. (Elfogadtatik.) Előadja a pénzügyi bizottmány és a tanács előterjesztését az V. ker. Markó-utczai 1071.hr. számú telek további bérbeadása tárgyában. Wellisch Alfréd a szóban forgó telek eladását javasolja, ami által körülbelül 80.000 forintot venne be a főváros, és miután valószínű, hogy a telek be fog építtetni, ezen a réven is a főváros községi adó, házbérkrajczár és vízvezetéki díjakban körülbelül 1.500 frtot fog évenként bevenni, amivel szemben a mai 200 frtos bér szóba se jöhető csekélység. Javasolja, hogy tekintettel a főváros zilált pénzügyi helyzetére és arra a körülményre, hogy a miniszer a téglaadót nem hagyta jóvá és valószínűleg az építési adót sem fogja jóváhagyni és a főváros pénzügyei sem fognak ezen a réren rendeztethetni, a közgyűlés mellőzze a tanács javaslatát és járuljon ahhoz, hogy a telek nyilvános árverés útján adassék el. Előadó megjegyzi, hogy a főváros ingatlanainak értékesítése a Kőrösi-féle indítvány letárgyalásáig teljesen felfüggesztetett. Ezen indítvány most van tárgyalás alatt és míg az nincs befejezve, a közgyűlés határozata értelmében az ingatlanoknak értékesítése függőben tartandó. Különben is e bérlet negyedévi felmondással bármikor megszüntethető. Kéri az előterjesztés elfogadását. A közgyűlés hozzájárul a tanács javaslatához. A napirend következő pontja, a pénzügyi bizottmány és tanács előterjesztése az 1895. évi partbérek megállapítása tárgyában, miután nincs kellően előkészítve, levétetett a napirendről. Előadó ismerteti a pénzügyi bizottmány és tanács előterjesztését a m. kir. miniszerelnök úr leiratára, a millenniumi emlék és a szépművészeti múzeum czéljaira szükségelt területek átengedése iránt. Preyer Zingó dr. az előterjesztés azon részét, amely a millenniumi emlék czéljaira az Andrássyút végén levő területet kéri, hozzájárul, de nem járul hozzá az előterjesztés ama részéhez, amely azt kívánja, hogy a városliget belsejéből egy 10.000 négyszögméternyi terület a szépművészeti múzeum czéljaira felajánltassék. Itt nem arra kell súlyt fektetni, ha várjon ingyen adja-e át a főváros a kért területet, avagy megfelelő ellenértéket kap-e érte cserébe, hanem tekintetbe kell venni a főváros magasabb érdekeit, amelyek azt mondják, hogy a városligetre a főváros közönségének üdülési szempontból szüksége van és nem szabad tűrni, hogy ez a városliget évről-évre különböző építményekkel elhalmoztassék és végtére belőle a főváros közönségének üdülésre szánt helyül mi se maradjon. A főváros már annyi áldozatot hozott a kiállítás érdekében, hogy senki sem vádolhatja majd szűkmarkúsággal, hogyha ezen újabb áldozattól visszariad. De más szempontból is a kérés teljesítése ellen van. A szépművészeti múzeum nem a város végére való, hanem a város közepére. (Igaz ! Úgy van !) Ottan a város végén nem fogja látogatni senki, mint ahogy nem látogatják az iparcsarnokot sem, ami miatt eleget panaszkodnak az iparosok. Kéri a közgyűlést, hogy tagadja meg a miniszerelnöknek azon kérését, hogy a városliget adassék át a szépművészeti múzeum czéljaira. Rácz Károly dr. a miniszerelnök kérését hajlandó teljesíteni, habár belátja a panaszok jogosultságát, amelyek azért hangzanak fel, hogy a városliget, mint üdülőhely, lassan-lassan elveszíti karakterét. Csakhogy a városliget megmentésének nem az a módja, hogy egy szükséges épületre a terület megtagadtassák, hanem az, hogy gondoskodás történjék, hogy mikép lehetne a városligetet bővíteni és egy üdülőhely czéljainak szempontjából fejleszteni. Felhívandónak tartja a tanácsot arra, hogy e tekintetben megfelelő indítványokat terjeszszen a közgyűlés elé. A miniszeri leiratból azt látja, hogy a városliget 15 holddal ki fog bővíttetni és az a terület be fog fásittatni, azonban arról egy árva szó sincs az előterjesztésben, ha vájjon ez a 15 hold a főváros tulajdonát fogja-e képezni. Polónyi Géza a tanács javaslatának az elfogadását kéri a közgyűléstől. Abban teljesen egyetért Preyer Hugó bizottsági taggal, hogy a városligetet eredeti rendeltetésétől megfosztani nem szabad és ha a tanács előterjesztése azt jelentené, hogy elvileg a főváros hozzájárul ahhoz, hogy a városligetnek egy tetemes területe a múzeum czéljaira átadassék, akkor igazsága volna az előtte szólónak és ő se járulna hozzá az előterjesztéshez. Miután azonban a tanács előterjesztéséből csak az tűnik ki, hogy a tanács egy vegyes bizottságnak a kiküldését javasolja, abból a czélból, hogy a vegyes bizottság a kormány kiküldötteivel együttesen tanácskozzék, megállapodásra jusson és a közgyűlésnek javaslatot tegyen, nem tartja szükségesnek a mostani vita provokálását és úgy hiszi, hogy közgyűlés mostan való állásfoglalása terület átengedése mellett, sem az ellen nem irányulhat. Ennélfogva javasolja, fogadtassák el a tanács előterjesztése úgy, amint van és a vegyes bizottságnak adassék utasításul, hogy olyan határozathoz ne járuljon, amely azt czélozza, hogy a városligetnek kért részén emeltessék fel a múzeum. A közgyűlés hozzájárul az előterjesztéshez, miután Preyer Hugó dr. kijelenté, hogy az esetben, hogy ha a közgyűlés az átengedés vagy át nem engedés kérdésében elvileg nem határoz, indítványát visszavonja. Haberhauer János tanácsnok előadja a pénzügyi bizottmány és tanács előterjesztését a 24 milliós kölcsönből épített dunai rakpartok jövedelme után a székesfővárosi pénzalapba fizetendő átalányösszegnek 1895. évre megállapítása tárgyában. (Elfogadtatik.) Előadja a pénzügyi bizottmány és tanács előterjesztését a VI. ker. elöljáróság helyiségeinek átalakítására szükséges 5500 frt költség engedélyezése tárgyában és az újonnan szervezett ker. adóhivatalok számára szükséges bútorok költségeinek fedezete kérdésében. (Elfogadtatnak.) Vida Imre tanácsnok előadja a jogügyi bizottmány és tanács előterjesztését több törvényhatóság megkeresésére a főrendiház szervezetéről szóló 1885. évi VII. t.-cz. módosítása érdekében a képviselőházhoz intézett feliratoknak hasonló szellemű felirattal leendő támogatása iránt. Mattyus Arisztid szerint a főváros mindenkor, amikor a közvélemény irányáról volt szó, amikor fontosabb reform-eszmék tolultak előtérbe, nyilatkozni szokott, de soha aprólékos politikai kérdésekben állást nem foglalt. Sokkal bölcsebb lett volna, ha most sem kellene állást foglalnia és ha ezt különösen a mostani pillanatban, amikor kormányválság van Magyarországon, nem terjesztették volna elő. Nem érzi magát hivatva, hogy ebben a kérdésben egyik vagy másik irányban felszólaljon, azonban az ellen határozottan állást foglal, hogy ez a kérdés úgy intéztessék el, amint azt a tanács proponálja, vagyis egyszerűen tudomásul vétessék a társtörvényhatóságoknak átirata a főrendiház reformálása kérdésében, mert az egyszerű tudomásul vétel elutasítást jelent és ez az elutasítás határozott félreértésekre adhatna alkalmat. Azt hiszi, hogy ilyen félreértést a közgyűlés többsége nem akar provokálni, mert az a nézete, hogy a közgyűlés többsége rááll arra az álláspontra, amelyet az átiratot küldők kifejeznek, legfeljebb nem tartja időszerűnek, hogy ebben a kérdésben nyilatkozat történjék, javasolja, hogy egyszerűen ne tárgyalja a közgyűlés ma ezt a kérdést, hanem vegye le a napirendről. Pártos Béla constatálja, hogy a tanács a legrosszabb időpontot választotta, amikor a társtörvényhatóságoknak ezt az átiratát a mai közgyűlés napirendjére tűzte, mert amidőn kormányválság van, amikor bizonytalan helyzet előtt áll a nemzet, ilyen kérdésekben állást foglalni minden bölcs hazafi előtt nem opportunus. Kétségtelen, hogy a főrendiház avult intézmény, amely a kor szellemének nem felel meg és amelyet reformálni kell, de a maga részéről azt hiszi, hogy a mostani időpont nem alkalmas ennek a kérdésnek a taglalására és ezért csatlakozik az előtte szóló azon nézetéhez, hogy a kérdés vétessék le a mai közgyűlés napirendjéről. Dr. Vázsonyi Vilmos nagyon sajnálja, hogy első felszólalásában máris a város kormányával, a tanácscsal ellenkezésbe kell jönnie. Nem szólalt volna fel akkor, hogy ha az a felfogás más szónok által jutott volna kifejezésre, amely az övé, miután azonban ez nem történt meg, kötelességének tartja a felszólalást. Szó van az időszerűségről és czélszerűségről. A maga részéről azt hiszi, hogy különálló, független testületnek a határozathozatalánál nem szabad tekintettel lenni arra, minő politikai helyzet van az országban, minő külső körülmények vannak, hanem tisztán a saját véleményét bátran, meggyőződéséhez híven ki kell mondania. Azért, mert Magyarországon most válság van, hozzá lehet szólni a főrendiház reformjának kérdéséhez, sőt annál inkább hozzá lehet szólani, mert tekintettel a kormányról-