Fővárosi Közlöny, 1896 (7. évfolyam, 1-104. szám)
1896-01-03 / 1. szám
Előfizetési árs : B#és» érre 6 frt, félévre 3 frt. uZ i*k&ssza 5»ég: IT. ker., régi Városház. X. wa. XI. XUdóhivatal: V. ker., hold-ttcza 7. ue. A Varánybirtoaági biaokteég randes és póttagjai rémre dgfdamit k*lde tik. KIADJA: BUDAPEST SZÉKES FŐVÁROS KÖZÖNSÉGE. FELELŐS SZERKESZTŐ: HAJNAL ISTVÁN. illotem.EGy f* Budapest, 1896. január 3-án. VII. évfolyam, 1. szám. BUDAPEST SZÉKES FŐVÁROS HIVATALOS LAPJA MEGJELENIK MINDEN KEDVEN K8 PENTEKEN A lap vétklésére vonatkozó minden ftU «zjlat4» a kiadóhlTatilhon Intézen 15. Hirdetések a szerkesztőségben Tétetnek fel. A lakások pontos lejelentését kéri a kiadóhivatal Tartalom: 1. A főváros küldöttsége a miniszterelnök urnál. 2. A tanácsnoki kijelölés. 3. A Mátyás-templom környékének rendezése ügyében kelt vegyes bizottsági jegyzőkönyv. 4. A pénzügyi bizottság ülése deczember 30-án. 5. Hivatalos hirdetmények, kimutatás a szegényház mult évi forgalmáról, a hevenyragályos károkról és a heti vízfogyasztásról. HIVATALOS RÉSZ. Újév napján a székesfőváros nevében Roth Károly főpolgármester vezetése alatt nagyobb számú küldöttség tisztelgett dr. Bánffy Dezső ministerelnök úrnál. A főpolgármester úr, mint a küldöttség szónoka, felkérte a miniszterelnök urat, hogy az újév alkalmából kegyeskedjék Budapest székesfőváros közönségének . Felsége legkegyelmesebb urunk, királyunk, a Felséges Királyné és a királyi család iránt alattvalói hódolattal érzett legbensőbb, legőszintébb üdv- és szerencsekivánatait Ő Felsége a király legmagasabb trónja zsámolyához juttatni. A miniszterelnök úr kijelente, hogy igen kedves kötelességének ismeri a székesfőváros üdvkivánatait legfelsőbb helyen tolmácsolni s meg van győződve, hogy azokat Felséges Királyunk, ki a székes főváros iránt mindig melegen érdeklődik, királyi szive melegével fogja fogadni. A főpolgármester úr ezután a miniszerelnök úr ő excellentiája és családja irányában tolmácsolta a főváros szerencsekívonatait, kérvén, hogy Budapest székesfővárost a miniszerelnök úr állandó jóindulatában és pártfogásában tartsa meg. A miniszerelnök úr erre köszönetének adván kifejezést, hangsúlyozta, hogy a főváros érdeke az ország érdekes az ország fővárosának fejlődését előmozdítani, érdekeit ápolni saját hatáskörében mindig igen kedves hivatásának fogja ismerni. A küldöttség a miniszerelnök úr szavait élénk éljenzéssel fogadta. Az üresedésben levő s a január 8-iki törvényhatósági közgyűlésen betöltendő egy tanácsnoki állásra a kijelölő választmány .áth Károly főpolgármester elnöklete alatt a következőket jelölte: 1. Kullmann Lajos. 2. Faller Ferencz. 3. Eszláry Sándor. Jegyzőkönyv, felvétetett a budavári Mátyás-templom környékének mikénti szabályozása ügyében a miniszerelnök úr által egybehívott vegyes bizottságnak a ministerelnökségnél 1895. évi november hó 8-án trtott üléséről. Tarkovich József államtitkár úr elnöklete alatt jelen voltak. A m. kir. pénzügyministerium képviseletében : Vértesy Ferencz osztálytanácsos. A m. kir. kereskedelemügyi ministerium képviseletében: Michalovits Antal osztálytanácsos. A vallás- és közoktatásügyi ministerium részéről: dr. Szmrecsányi Miklós osztálytanácsos. A fővárosi közmunkák tanácsának részéről : Rupp Imre ministeri tanácsos és Bakos János műszaki tanácsos. A székesfőváros képviseletében : Gerlóczy Károly I. alpolgármester, Vosits Károly tanácsnok, Lechner Lajos középítészeti igazgató, Hauszmann Alajos, Preuszner József, dr. Preyer Hugó és Scheich Károly törvényhatósági bizottsági tagok. A templomépítő bizottság képviseletében Forster Gyula ministeri tanácsos és Bogisich Mihály prépost, továbbá Schulek Frigyes műépítész és Stróbl Alajos szobrász. Mint jegyzőkönyvvezető dr. Romy Béla ministeri titkár. Elnök úr az értekezletet megnyitván, a ministerelnök úr nevében üdvözli a megjelenteket s röviden jelzi az értekezletnek a czélját, mely ama kérdésnek megbeszéléséből áll, hogy miképen lehetne azt az általánosan nyilvánult óhajtást, hogy a Nagyboldogasszonyról nevezett budavári koronázási templom környéke e műemlék jellegével bíró templom széljének és a helyi viszonyoknak megfelelően szabályoztassék és rendeztessék, mielőbb megvalósítani. A rendezés mikéntjére van egy konkrét terv is, Schulek tanár úrnak már ismert terve, mely szerint a Főherczeg Albrecht-útról a Halász-bástyára felvezető monumentális lépcső volna építendő, a Halász-bástya pedig a Schulek tanár úr által készített terv és rajz szerint megfelelő építési kiképzést nyerne. Schulek tanár úr terve kiterjed még Szent-István szobrára és a hét vezér szobrának a bástyán elhelyezésére is, de a Szent-István és a hét vezér szobra tekintetében már más terv fogadtatván el, Schulek tanár úr tervének ez a része már tárgytalanná vált s tervének csupán a monumentális lépcső építésére és a Halászbástya kiképzésére vonatkozó része jöhet tekintetbe. Az első kérdés volna tehát, hogy a rendezés alapjául elfogadandó-e Schulek tanár úr terve a Szent István szoborra és a hét vezér szobrára vonatkozó részének elhagyásával ? E részben mindenekelőtt konstatáltatott, hogy a fővárosi közmunkák tanácsa a maga részéről máris kijelentette, hogy e tervet, a szobroktól eltekintve, a maga egész conceptiójában megvalósítandónak s a Mátyás-templom művészi alkotásának teljességéhez annyira szükségesnek tartja, hogy e kiegészítés netáni elhagyása és nélkülözése állandóan fájó érzést keltene minden műértőben, a ki a templomot megtekintendi; viszont ha a terv valósul, a Mátyás templom és környéke domináló helyzetében a székes főváros oly nevezetességévé lesz, mely párját fogja ritkítani és melyhez minden idegen el fog zarándokolni, hogy látva élvezze a megoldás nagyszerűségében nyilatkozó művészetet. A szóban levő rendezési terv létesítése érdekében a fővárosi közmunkák tanácsa hajlandó a monumentális lépcsőhöz szükséges területet a fővárosi pénzalapból rendelkezésre bocsájtani, sőt a terület biztosítása végett az Albrecht-úti Widder-féle telkeket százezer forinton már ki is sajátította. Konstatáltatott továbbá, hogy a székesfőváros is folyó évi július hó 21-én tartott törvényhatósági bizottsági ülésében Schulek tanár úr tervét mint szaktanulmánynyal és inventióval készült művészi alkotást örömmel üdvözölte és maga részéről a rendezés alapjául elfogadta s egyúttal azt a javaslatot tette, hogy a rendezés költségeinek mikénti megosztása, valamint a terv részleteinek tüzetesebb megfontolása végett vegyes bizottság küldessék ki, maga részéről mindjárt meg is választván a vegyes bizottságba küldendő tagokat. Ennek tudomásul vétele mellett s a bemutatott tervvázlatok és rajzok megbírálása után a vegyes értekezlet Schulek tanár úr rendezési tervének az említett részek elhagyásával való keresztülvitelét és foganatosítását a maga részéről a legmelegebben ajánlja, azonkívül a templom körüli tér symmetrikusabb megalakítása, valamint azon tekintetből, hogy a templom épülete jobban érvényesülhessen és Szent István szobra már a Szentháromságtérről is teljesen látható legyen, az értekezlet még szükségesnek tartaná, hogy a templom déli oldalán levő utcza megfelelően kiszélesíttessék. Hogy az utcza szélessége milyen legyen, az a Szent István szobrának talapzatához és magassági méreteihez képest volna meghatározandó. Az értekezlet véleménye szerint igen kívánatos volna továbbá, ha az ekképen megszélesítendő utcza déli oldalára a prímási palota építtetnék, mely legméltóbb elhelyezését épen a koronázási templom szomszédságában nyerné. Az értekezlet tehát azt a javaslatot teszi, hogy a primási palota elhelyezésére vonatkozó fennebbi óhajtása az illetékes tényezők tudomására hozassék s átalában ezen eszme felkarolása érdekében minden lehetséges elkövettessék. II. Kérdés: Ki által, illetve kinek költségére volna a tervezett rendezés végrehajtandó? Az értekezlet abból indult ki, hogy miután a templom környéke rendezésének keretébe befoglalt munkálatok különféle természetűek, azok a költségviselés szempontjából külön tekintetek alá esnek. Azért az egyes munkálatok elkülönítve vétettek bírálat alá. a) Terület-kisajátítás a fővárosi közmunkák tanácsa által fog eszközöltetni, illetőleg az Albrecht-úti lépcsőre nézve már eszközöltetett is. b) Az Albrecht-útra levezető nagy lépcső forgalmi szempontból szükséges lévén, annak mint közlekedési útnak kiépítése kétségtelenül a fővárost terheli s az által fog a Schulek-féle terv alapján architektonikus toronyszerű záró alkatrészeivel együtt kiépíttetni. Evvel kapcsolatban a templom körüli bástyaterasse niveaujának térrendezés szempontjából is szükséges a leszállítása, melynek költségei tehát szintén a fővárost terhelik. Ez utóbbi munkálat egyébiránt a székes főváros által már jóváhagyatván, tényleg a végrehajtás stádiumában is van. c) A bástyafalakat szegélyező falakon végig húzódó folyosó és saroktornyok. Kétségtelen, hogy sem a közlekedés, sem a szoros értelemben vett térrendezés szempontjából e folyosó és saroktornyainak kiépítése nem okvetetlenül szükséges s ezek létesítése a koronázási templom és az oldalára helyezendő Szent István-szobor körüli térnek stylszerű elrendezése érdekében főleg architektonikus szempontból kívánatos. Igaz ugyan, hogy úgy a templom, mint az emelendő szobor a fővárost fogja ékesíteni s így az is a főváros- B&MU emist