Fővárosi Közlöny, 1896 (7. évfolyam, 1-104. szám)

1896-01-03 / 1. szám

nak kiváló érdekében van, hogy ezen objec­tumok a környezet megfelelő elrendezése által mentül inkább érvényesüljenek és a templom körüli tér mentül díszesebbé tétessék. Az értekezlet meg is van győződve s e felfogás a székes fővárosnak az értekezleten megjelent első alpolgármestere s többi kép­viselői által ugyancsak egyéni nézetképen tett kijelentésekben is megerősítést nyert, hogyha a székes főváros részéről a most szóban levő munkálatoknak saját terhére való elvállalása tekintetében nehézségek merülnek fel. a vona­kodás nem a főváros közönségének szűkkeblű felfogásában találja indokát, mert köztudomású, hogy a főváros kegyúri kötelezettségének le­rovása, valamint culturalis, közegészségügyi és városrendezési feladatok teljesítése czítnén mily nagy pénzáldozatokat hoz. E mellett figyelembe veendő, hogy a főváros anyagi ereje épen most különféle középitkezések által annyira igénybe van véve, hogy ez idő szerint eddig számi­tásba nem vett s nem okvetetlenül szükséges kiadásokat a főváros alig vállalhatna magára. Az országos műemléki alap, melyre esetleg a templom környékének stylszerű elrendezésé­nél számitani lehetett volna, a vallás- és köz­oktatásügyi minister úr képviselőjének jelentése szerint már teljesen ki van merülve s igy annak e részbeni közreműködésére többé szá­mitani nem lehet, de különben is ezen alap szempontjából tekintve a kérdést, méltányos­nak az mutatkoznék, hogy midőn ezen alap 1 y-a millió forintot költött a Mátyás-templom helyreállítására s a főváros a maga 310.000 forintnyi aránylag csekélyebb hozzájárulása fejében ily nagy értékű műemléknek jut bir­tokába, a szóban levő műemlék teljes érvénye­süléséhez szükséges térrendezési munkálatokat a főváros viselje. Végre, a mi az államot illeti, nem szenved kétséget, hogy a főváros tereinek szabályozása és rendezése, történjék bár e rendezés valamely középület érdekében, kivált ha az a középület még nem is állami épület, nem tekinthető állami feladatnak s igy az államot a Mátyás­templom környékének elrendezése tekintetében is semmiféle kötelezettség jogilag véve nem terhelheti; az államnak ily térrendezésnél való közreműködése csak azon általános szempont­ból indokolható, hogy a honpolgárok összes­ségének is érdekében áll, hogy az ország tör­ténelmi műemlékei környezetüknek stylszerű elrendezése által is mentül jobban érvénye­süljenek; kivált előtérbe léphet e szempont, ha oly emlékmű környezetéről van szó, melyet maga az állam országos költségen állit fel. Eltekintve attól, hogy a szóban levő eset­bén az ország koronázási templomának, tehát egy eminenter országos jelentőségű műemlék környezetének elrendezéséről van szó, figye­lembe veendő, hogy a templom melletti téren állíttatik fel Szent István szobra is, még pedig állami költségen, tehát az államnak is már e tekintetnél fogva a szobor érvényesülése szem­pontjából kiváló érdekében áll, hogy annak környezete megfelelő módon rendeztessék. E mellett azonban a fenforgó esetben nem hagyható figyelmen kivül az a körülmény, hogy az állam a Mátyás - templom körüli tér rende­zése érdekében már is jelentékeny anyagi áldo­zatot hozott és még hozni lesz kénytelen az által, hogy több állami épületet leromboltatni kénytelen s azok területét minden kárpótlás nélkül engedi át a térrendezés ezéljára. Egybevetve és mérlegelve a fentebb kifej­tett szempontokat s azok tekintetbe vételével a méltányosság alapján keresve a megoldást: az értekezlet a szem előtt lebegő térrendezési terv megvalósítása érdekében egyetértőleg abban a javaslatban állapodott meg, hogy a Halász­bástya a Schulek-féle terv szerinti stylszerű kiépítésének azt a részét, mely hivatva lesz a Szent István szobrának közvetlen környezetét képezni, tehát annak az Albreclit-útról fölvezető lépcsölöl délre eső részét az állam vállalja el, míg a lépcsőtől északra eső rész hasonló stylben a székesfőváros költségén építtessék ki. E javaslathoz, illelőleg egyezményhez a kormány és a főváros képviselői a m. kir. kormány s a székes főváros törvényhatósága jóváhagyásának fentartása mellett, egyéni néze­tük szerint hozzájárultak; a főváros képvise­lői részéről azonban egyidejűleg az az óhajtás fejeztetett ki, hogy a mennyiben a munkálat 1900-ik év előtt hajtatnék végre, tekintettel a főváros pénzügyi eszközeinek ímás munkálatok által igénybe vételére, a fővárosnak e munka végrehajtására szükséges pénzösszeg kamat nélkül előlegeztessék. Megjegyeztetik, hogy Schulek tanár urnák hozzávetőleges költségelőirányzata szerint a most említeti, a fennebbi módon az állam és a főváros között megosztandó munkálatra 200.000 forint van számításba véve. III. Arra a kérdésre, hogy az Álbreclit-útról felvezető lépcső a jövő évi millenáris ünnepeli meg­kezdéséig kiépithető-e ? Az értekezleten megjelent szakértők oda nyilatkoztak, hogy az teljesen lehetetlen. Ennélfogva az értekezlet abban a véle­ményben volt, hogy ily körülmények között nem is volna czélszerű az ezredévi ünnepek lefolyása előtt a lépcső építéséhez hozzáfogni; minthogy azonban a millenáris ünnepek alatt főleg a szent koronának 1896. junius havában a Mátyás-templomban kitétele alkalmával előre láthatólag nagy embertömegek fognak a tem­plomba tódulni, az emberáradatnak zavartalan elvezethetése érdekében felette kívánatos volna, hogy a székes főváros ez alkalomra az Albrecht­útról a Mátyás-bástyára felvezető ideiglenes falépcső felállításáról gondoskodnék. IV. Bogisich prépost űr azon óhajtást ter- f jesztette elő, hogy tekintettel a Mátyás-templomban tartandó millenáris egyházi ünnepélyekre, a tem­plom déli és északi oldalán levő dísztelen és a közlekedést akadályozó állami épületek mielőbb távolittassanak el. Ezen óhajtáshoz az értekezlet is hozzá­járult s tudomásul vévén a pénzügyminiszter úr képviselőjének azt a jelentését, hogy a tem­plom északi részén levő szolgalak már is lebontatik, kívánatosnak tartja, hogy a déli oldalon levő azon földszintes épületnek is, melyben az államépületi felügyelőség van, a milleniumi ünnepélyekig való eltávolítása végett a pénzügyminiszter úrhoz kérés intéztessék. V. Szóba hozatván, hogy az Albrecht-úti nagy lépcső elkészülte után mi történjék az u. n. Jezsiia-lépcsövd ? Az értekezlet azon a véleményen volt, hogy némi átalakítással a Jezsuitalépcsőt czél­szerű volna továbbra is fentartani. VI. A tervezett munkálatok végrehajtását illetőleg az értekezlet ama javaslatot teszi, hogy az előbbi pontokban foglalt javaslatoknak a magas kormány és a székes főváros részéről való jóváhagyása után az egész rendezési terv­hez tartozó, de különféle hatóságok által végre­hajtandó munkálatok rendszeres és egyöntetű végrehajtása érdekében a kivitel intézésére és vezetésére kéressék fel a m. k. miniszterelnök úr ő nagyméltósága oly megjegyzéssel, hogy az értekezlet czélszerűnek tartaná, ha a térszabá­lyozás és rendezési munkálatok részletes terveinek és költségvetéseinek elkészítésével, valamint az­után a munkák végrehajtásával is a fővárosi közmunkák tanácsa bízatnék meg, mely e részben érintkezésbe tenné magát a székes­fővárossal is. Kmft. Tarkovich József s. k., államtitkár, értekezleti elnök. Jegyzőköny vhitelesitők: Vértesy Ferencz s. k., pénzügyminiszteri osztálytanácsos, Gerlőczy Károly s. k., Bomy Béla s. k., alpolgármester. min. titkár, mint jegyző. NEM HIVATALOS RÉSZ. A pénzügyi és gazdasági bízottnág 1895. évi decz. 30-án Márkus József alpolgár­mester elnöklete alatt ülést tartott, melyen a következő ügyek nyertek elintézést: A bizottság, a székes főváros területén teljesítendő csatorna, pöczegödör stb. tisztítási, valamint a dunai zsilipeknél előforduló összes munkálatok teljesitése iránt beérkezett ajánla­tokat legutóbbi ülésén Lampl Hugó főszám­vevő javaslatára a mérnöki hivatalnak adta ki, oly felhívással, hogy tanulmány tár­gyává tétessék: vájjon az egyes munkanemek­ből mennyi az évi teljesítmény ? A mérnöki hivatal erre vonatkozó előterjesztését megtévén, az ajánlatok az összehasonlítás megtétele czéi­jából a főszámvevőnek adattak át. Beérkezett öt ajánlat, melyek közül Dermár és Gutwillig társvállalkozók ajánlata a kikötött feltételek­nek meg nem felelvén, figyelembe vehető nem volt. Tárgyalás alá került négy ajánlat: Heimbach Jakab 20.641 frt, Heimbach Sándor | és Heimsohn 22.329, Heimbach Ignácz 24.267 forint, Szleisz Mihály 22.755 frttal tett ajánlata. A bizottság Heimbach Jakab ajánlatát terjeszti pártolóiag a tanács elé. A bizottmány a földtani intézet czéljaira a Klemm-féle telket jelöli ki, oly feltétellel azonban, hogy a teleknek az intézet által fel nem használt része parkká alakittassék. Török Mihály és érdektársai az iránt folyamodnak a főváros hatóságához, hogy az általuk bérben birt és az V. kerületben, a Szalay- és Szemere-utczák sarkán fekvő 1075 hrszámú telek továbbra is bérbeadassék nekik. A bizottság az V. ker. elöljáróság és a mérnöki hivatal előterjesztése alapján javasolja, hogy a folyamodókkal az 1896. évi április 1-én lejáró bérleti szerződés egy évre egynegyedévi felmondással meghosszabbittassék. A magyar iparművészeti társulat az iránt folyamodik a főváros hatóságához, hogy tekin­tettel az ipar terén kifejtett sikeres működé­sére évi 2000 frt állandó segélyben részesittes­sék. A képzőművészeti társulat figyelembe vévén, hogy a társulat a patinirozás, illetőleg fénymázolás új iparágát nagy sikerrel kezdi meghonosítani, a kérelmet pártolandónak ta­lálja. A bizottság, mielőtt a kérvényben érdemi­leg határozna, felhivandónak tartja a folya­modó társulatot, hogy alapszabályait és a va­gyonállagát feltüntető számadásokat mutassa be, egyúttal meghallgatandó volna a képző­művészeti bizottság, vájjon a mennyiben a se­gélyezés szüksége beállna, nem volna-e ez a képzőművészeti bizottságnak rendelkezésére álló 4000 frt terhére engedélyezhető. A bizottság az eskütéri bid balparti fel­járóinak pótköltségei tárgyában kelt mérnöki hivatali jelentést tárgyalás alá vévén, ahhoz hozzájárul, clr. Országh Sándor indítványára azonban azon nézetének ad kifejezést, hogy a ministerelnöki leiratban kikötött feltételek közül csak a kisebb anyagi áldozatot igénylő légszesz, vizvezetéki, befásitási stb. költségek háríthatók át méltányosan a fővárosra. A bizottság a főszámvevő előterjesztése alapján a községi alap XXXVIII. »Közvágóhid és marhavásár, tüzifa« czímű fejezet alatt fel­merült túlkiadás fedezetéül, a megfelelő bevé­teli fejezetnél mutatkozó többletet, a II. anya­könyvi hivatalhoz engedélyezett további 3 díj­nok napidíjainak fedezetéül a függő kölcsön kamataira előirányzott összegből megtakarított összeget jelöli ki. HIVATALOS HIRDETMÉNYEK. Árlejtési hirdetmény. Budapest székes főváros tanácsa: I. az I—X. közigazgatási kerületekben az 1896. év folyamán szükséges kövezetjavitási és járdafektetési munkálatok teljesitése iránt ezennel nyilvános árlejtést hirdet. Felhivatnak ennélfogva pályázni kivánók, hogy a fenti munkálatok teljesítésére vonatkozó magyar nyelven szerkesztett és ivenként 50 kros bélyeggel ellátott Írásbeli ajánlatáikat 1896. évi január hó 20-ik napjának délelőtti 10 óráig Vosits Károly tanácsnok vagy helyet­tese kezéhez (IV. ker. Lipót-utcza, újvárosház I. emelet 11. sz. a.) nyújtsák be. Az elvállalandó munkálatokra vonatkozólag köte­les a pályázó számmal ós betűkkel világosan kitenni, hogy: 1. a kövezet- és járdajavítási munkálatokat, bele­értve 18/27 vagy 16/32 cm. kövekből készített szegélykő sorjavitását, valamint a kövezet fölszedését, a régi és új köveknek, úgy a kavicsnak a helyszínére, ^valamint

Next

/
Thumbnails
Contents