Fővárosi Közlöny, 1897 (8. évfolyam, 1-105. szám)

1897-01-01 / 1. szám

ményeit. A 260.000 frtos deficitet el kell tün­tetni. S kötelezettségeinket szintén teljesíteni kell. Ebben a tudatban vette fel a főváros az ötvenmilliós kölcsönt. Ennek a részleteit tör­leszteni és kamatait fizetni kell. S a belügy­miniszer az ötvenmilliós kölcsönt csak úgy hagyta helyben, hogy a főváros gondoskodjék a fedezetről. Erről tehát gondoskodni szükséges. A főszámvevő több módot hoz a deficit eltüntetésére javaslatba. Javaslatba hozza az átiratási díjak emelését, az örökösödési illeték emelését stb. Csakhogy ennek kimondása nem egyedül tőlünk függ, mert minden ilyen nagyobb sza­bású reformhoz a törvényhozás jóváhagyása szükséges. A házbérkrajczárok emelése azonban egye­dül a törvényhatóságtól függ. S azért kellett ehhez a módhoz nyúlni. Senki sem tette szíve­sen, miután azonban más mód nem volt, hozzá kellett járulni. Elfogadom a tanács javaslatát. Több szónok nem lévén, az elnök szava­zásra bocsátja a kérdést. Miután érdemleges határozat hozatalára a törvényhatósági bizottság negyedrészének jelenléte és ennek kétharmad többsége szükséges, az elnök elrendeli a név­szerinti szavazást. Igennel, vagyis a tanács javaslata mellett szavaztak: Arnstein Henrik, Bachát Dániel, Bálint Sándor, Biscara Endre, Bogisich Mihály, dr. Bókay János, Burg Ferencz, Császár Jenő, Csepreghy János, dr. Csiky Kálmán, Ehrlich G. Gusztáv, Eisdorfer Gusztáv, Evva Lajos, dr. Feleki Béla, Frey József, Freyberger Pál, dr. Fülöp Károly, Gallner József, Glück Frigyes, Grossmann Miksa, dr. Hajós Zsigmond, Hampel Sándor, dr. Havass Rezső, dr. Hegedűs János, Hegedűs Sándor, Heinrich István, dr. Heltai Ferencz, Hindy Kálmán, Horváth Lajos, Hüttl Tivadar, Hűvös József, Kamermayer Károly, Kanyó Sándor, Kauser János, Koóh Géza, ifj. Kölber Fülöp, Kurfürst Miksa, Lád Károly, Légrády Károly, Linzbauer Fülöp, dr. Lipthay Béla, dr. Lőw Sámuel, dr. Ludvik Endre, Mauks János, Michl Alajos, Mihalovics Antal, Moldoványi Sándor, Morbitzer Lőrincz, dr. Mor­zsányi Károly, Nádassy György, dr. Oetl Antal, Okolicsányi Gyula, Ott Lajos, dr. Örley Lajos, Pártos Gyula, Peringer Ferencz, dr. Petsits Márk, Popper István, Quittner Zsigmond, Radocza János, dr. Rónay Károly, Rupp Zsigmond, dr. Sámuel Lázár, Spannberger Alajos, Springer Ferencz, Steiger Gyula, Stieber Vincze, Scher­mann Adolf, Schiller György, Szabó M. Ferencz, Szászy László, Szávoszt Alfonz, Tabódy József, Tenczer Pál, Thék Endre, Tiller Samu, Turóczy Adolf, Végh János, Wein János, Weinszeisz Lajos, Weisz Berthold, Winter Lajos, Márkus József, Gerlóczy Károly, Haberhauer János, Sipőcz László, Csendics Gyula, Matuska Alajos, Rózsavölgyi Gyula, Kullmann Lajos, Faller Ferencz, Toldy József, Lampl Hugó, Lechner Lajos. Nemmel, vagyis a tanács előterjesztése ellen szavaztak: Apaticzky Sándor, Back Fülöp, dr. Borbás József, Baumann Antal, Beliczay Béla, Bobula János, Boros Soma, id. Cséry Lajos, dr. Csorba Ferencz, Daubek János, Deutsch János, Dégen Gusztáv, Dobrovszky Ágoston, Eizer Ede, dr. Ébner János, Fektor Ferencz, Fenyvessy Adolf, dr. Fodor József, Forgó István, dr. Fraenkel Sándor, dr. Gebhardt József, Gebhardt Károly, Görög István, Hahóthy Sán­dor, dr. Halász Ferencz, Hegedűs Károly, Hirsch István, Horváth A. János, dr. Hudomel József, dr. Jármay Gyula, dr. Kaas Ivor, Kasics Péter, Kármán Lajos, dr. Keleti Gyula, Kirner József, Kléh István, Kléh László, Kramer Miksa, Konváry Fülöp, Krausz Lajos, Lovrich Gusztáv, Massanek Rezső, Mezei Péter, Morlin Imre, Mutschenbacher Béla, Némai Antal, Osztoics Mihály, Palotai Rezső, Paulheim József, Pártos Béla, Politzer Gusztáv, Polónyi Géza, Prückler László, Rausch Ferencz, Rémi Róbert, Rosem­berszky Ödön, Somlyay József, Szabolcsi Izidor, Terstyánszky Kálmán, Török György, dr. Ull­mann Pál, Unger Alajos, Vasskó Endre, Vázso­nyi Vilmos, Wagner Géza, Wellisch Alfréd, Wolfner József (VI. k.), Zachár Antal, Zboray Béla, Zitterbarth Károly, Gyárfás Sándor. Összesen beadatott 165 szavazat. Igennel szavazott 94, nemmel 71. A kellő többséget tehát a tanács javaslata nem érte el. Ellenben elfogadta a közgyűlés a tanács ama javaslatát, hogy hat hónapon belül konkrét javaslatokat tegyen a jövedelemszaporításra vo­natkozó főszámvevői előterjesztésekre. Rózsavölgyi Antal jegyző előadja a pénz­ügyi bizottság és tanács előterjesztését a dunai rakpartok 1897. évi béreinek megállapítása tár­gyában. (Elfogadtatik.) Vidla Imre tanácsnok előadja a közrendé­szeti bizottmány és tanács előterjesztését a budapesti társaskocsi-részvénytársaság kérvé­nyére, a közlekedés beszüntetése, illetve részben fentartása czéljából pénzbeli segély megszava­zása tárgyában. Steiger Gyula kérdi a tanácsot, hogy miért gyakorol olyan nagy engedékenységet a rész­vénytársasággal szemben. Ha a vállalat tönkre­ment, ez nem ok arra, hogy a főváros jogát ne érvényesítse. Ott van a cautió és a felszere­lések, azokhoz joga van a fővárosnak. Előadó: Ha a társaság teljesen tönkre megy és csődbe jut, akkor a főváros közönsége egy­általán megfosztatik az omnibus­ közlekedéstől. Ellenben, ha elfogadtatik a tanács javaslata, a főváros három hónapra legalább a budai ré­szeket illetőleg biztosítva van és visszanyervén önrendelkezési jogát, azalatt más módon gon­doskodhatik a közlekedés jövőre való fentartása iránt. Csepreghy János azt hiszi, hogy a társaság nagyon is meg fogja gondolni a dolgot, hogy feladja a közlekedést akkor, a­mikor 10.000 frt cautiója van a fővárosnál s ezreket érő fel­szerelései vannak. Márkus József polgármester ajánlja a ta­nács javaslatának elfogadását, mert az az egye­düli helyes út a kibontakozásra. Igaz, hogy joga van a fővárosnak a cautióra és a fel­szerelés megváltására, azonban nem nyer vele semmit, mert a pénz nagyon hamar elfogy és közlekedése nem lesz a fővárosnak, vagy leg­jobb esetben maga a főváros nagy áldozatok­kal lesz kénytelen azt fentartani. Heltai Ferencz elfogadja a tanács javaslatát, csak konstatálni kívánja, hogy a­mikor két év előtt szó volt a szerződés megkötéséről, ő ma­gasabb cautiót indítványozott. Pedig ha most a társaságnak 100.000 frt cautiója volna a fővárosnál, sokkal könnyebben lehetne valami­hez fogni, mint így. Előadó: Eredetileg a biztosíték 50.000 frt volt és a mikor a közlekedést megindították, a berendezést eszközölték, tartatott elegendőnek a 10.000 frt is. Elnök szavazásra bocsátván a kérdést, a közgyűlés többsége elfogadja a tanács javas­latát. Kun Gyula tanácsnok előadja a középítési bizottmány és tanács előterjesztését a kereske­delemügyi m. kir. miniszer úr leiratára, a ma­gyar államvasutak budapest-kőbányai vonalából kiágazólag a Ferencz József-laktanyába vezető iparvágány használatára adott ideiglenes enge­délyek három évre való meghosszabbítása ügyé­ben. (Elfogadtatik.) Csendsics Gyula tanácsnok előadja a tanács előterjesztését a X. ker. új köztemetőben a gyermek-díszsírhelyek eddigi vételárának to­vábbra leendő meghagyása iránt. (Elfogadtatik.) Rózsavölgyi Gyula tanácsnok előadja a pénzügyi bizottmány és tanács előterjesztését a IX. ker. Kinizsi­ utczában polgári fiúiskola és felső kereskedelmi iskola építése czéljából meg­szerzendő telek ügyében. Hindy Kálmán vázolja a Bakács-téri elemi iskola szomorú állapotát s azt ajánlja, hogy a telek a tulajdonos által kért áron vásároltassák meg, mert az megéri a 140 frtot s igy a pénz­ügyi bizottság javaslatát fogadja el. A közgyűlés a tanács javaslatát fogadja el. Melly Béla tanácsjegyző előadja a tanács előterjesztését a 236. számú zsibáros-bódéban üveges ajtók készítése és a házalótőzsde árnyék­székének készítése körül felmerült költségek fedezete tárgyában. (Elfogadtatik.) Elnök, tekintettel az előrehaladott időre, a napirenden levő többi tárgyakat a legközelebbi közgyűlésre halasztja és boldog újévet kívánva a bizottsági tagoknak, a közgyűlést berekeszti. MAGÁNHIRDETÉSEK A Budapesti Kölcsönös Segélyző-Egylet mint szövetkezet most küldi szét felhívását az 1897. évi január 1-én kezdődő VII. évtársulatba való be­lépésre. Ez a felhívás kimerítő tájékozást nyújt az eddigi első hat évi üzleti eredményről és oly számo­kat tüntet föl, a­melyek legjobban igazolják azt, hogy egy ilyet­, a tiszta kölcsönösség elvén alapuló, a leg­szigorúbb lelkiismeretességgel vezetett szövetkezet ná­lunk valódi közgazdasági szükségletet és különösen az úgynevezett kis emberekre valóságos jótéteményt képez. Az intézetnek van 3800 tagja, több mint 22.000 üzlet­részszel. Befizetett alaptőkéje ma már 3.000.000 koro­nára rúg, a­melyből túlnyomóan kisebb kereskedőknek és iparosoknak mint kölcsön 2.800.000 korona szavaz­tatott meg. Ez, nemkülönben az a körülmény, hogy az utolsó üzleti év 6 százalék tiszta nyereséget mutatott föl, arra a biztos feltevésre jogosít, hogy e belépési fölhívásnak úgy azok körében, a­kik olcsó, könnyen visszafizethető kölcsönre reflektálnak, valamint azok­nál is, a­kik tőkéjüknek nagyobb, de a mellett biztos gyümölcsöztetést keresnek,­­ meglesz a jól megérde­melt sikere. Mg B OH VIII mn PHW-a Budapesti kölcsönös segélyző-egylet Ezen társulat 1897. évi január 1-én kezdődik és 1902. deczember 31-én végződik. Bárki tetszés szerinti számban jegyezhet üzletrészeket. Minden üzletrész után hetenként 1 korona ügetendő. A hat év letelte után az évtársulat feloszlik, az összes jövedelem a résztvevők­­­özött felosztatik és mindenki készpénzben megkapja a befizetett tőkét a felmerült haszonnal együtt. Az egyes üzletrészek a múlt évben 6%-ot jövedelmezték, miért is tőkebefektetésre az intézet igen alkalmas?. Az intézetnek tehát két czélja van : egyrészt tagjai között a takarékosságot előmozdítani, másrészt a tag­oknak könnyen, heti részletekben visszafizethető olcsó kölcsönt nyújtani. Előnyei: Kölcsönt más, mint egyleti tag nem kap. Minden üzletrész után 200 korona, illetőleg 300 korona kölcsön engedélyeztetik. Az adós a kölcsönt visszafizetni nem tar­tozik, hanem kötelezi magát az intézet, hogy a kölcsönösszeget az adósnál hagyja azon esetre, ha a heti részleteket az időközi kamatokat pontosan megfizeti, mely esetben a 6-ik év végével ez járulékába betudatik. A megszavazott kölcsönből levonások, a csekély kamaton kívül nem eszközöltetnek, mert az intézet alapszabályai és ügyrendje sem biztosítéki alapot, sem utánfizetést nem ismernek. Az eddig készpénzben befizetett törzstőke 3.000.000 korona. A túlnyomólag kisebb kereskedőknek, iparosoknak kiadott kölcsönösszeg 2.800.000 koronát tesz ki. Az új évtársulat betéteire már most lehet előjegyeztetni. A január hó 1-je után belépők kötelesek az elmulasztott heti befizetéseket késedelmi illetékkel együtt egyszerre megfizetni. Felvilágosítás nyerhető és előjegyzések eszközölhetők az intézet irodai helyiségében V., Arany János-utcza 18. szám. Az igazgatóság. . ' "'' * ' - - "' ifyozgatott a »Pesti könyvnyomda-részvény-társaság«-nál (Hold-utcza 7. sz.)

Next