Fővárosi Közlöny, 1897 (8. évfolyam, 1-105. szám)
1897-01-01 / 1. szám
ményeit. A 260.000 frtos deficitet el kell tüntetni. S kötelezettségeinket szintén teljesíteni kell. Ebben a tudatban vette fel a főváros az ötvenmilliós kölcsönt. Ennek a részleteit törleszteni és kamatait fizetni kell. S a belügyminiszer az ötvenmilliós kölcsönt csak úgy hagyta helyben, hogy a főváros gondoskodjék a fedezetről. Erről tehát gondoskodni szükséges. A főszámvevő több módot hoz a deficit eltüntetésére javaslatba. Javaslatba hozza az átiratási díjak emelését, az örökösödési illeték emelését stb. Csakhogy ennek kimondása nem egyedül tőlünk függ, mert minden ilyen nagyobb szabású reformhoz a törvényhozás jóváhagyása szükséges. A házbérkrajczárok emelése azonban egyedül a törvényhatóságtól függ. S azért kellett ehhez a módhoz nyúlni. Senki sem tette szívesen, miután azonban más mód nem volt, hozzá kellett járulni. Elfogadom a tanács javaslatát. Több szónok nem lévén, az elnök szavazásra bocsátja a kérdést. Miután érdemleges határozat hozatalára a törvényhatósági bizottság negyedrészének jelenléte és ennek kétharmad többsége szükséges, az elnök elrendeli a névszerinti szavazást. Igennel, vagyis a tanács javaslata mellett szavaztak: Arnstein Henrik, Bachát Dániel, Bálint Sándor, Biscara Endre, Bogisich Mihály, dr. Bókay János, Burg Ferencz, Császár Jenő, Csepreghy János, dr. Csiky Kálmán, Ehrlich G. Gusztáv, Eisdorfer Gusztáv, Evva Lajos, dr. Feleki Béla, Frey József, Freyberger Pál, dr. Fülöp Károly, Gallner József, Glück Frigyes, Grossmann Miksa, dr. Hajós Zsigmond, Hampel Sándor, dr. Havass Rezső, dr. Hegedűs János, Hegedűs Sándor, Heinrich István, dr. Heltai Ferencz, Hindy Kálmán, Horváth Lajos, Hüttl Tivadar, Hűvös József, Kamermayer Károly, Kanyó Sándor, Kauser János, Koóh Géza, ifj. Kölber Fülöp, Kurfürst Miksa, Lád Károly, Légrády Károly, Linzbauer Fülöp, dr. Lipthay Béla, dr. Lőw Sámuel, dr. Ludvik Endre, Mauks János, Michl Alajos, Mihalovics Antal, Moldoványi Sándor, Morbitzer Lőrincz, dr. Morzsányi Károly, Nádassy György, dr. Oetl Antal, Okolicsányi Gyula, Ott Lajos, dr. Örley Lajos, Pártos Gyula, Peringer Ferencz, dr. Petsits Márk, Popper István, Quittner Zsigmond, Radocza János, dr. Rónay Károly, Rupp Zsigmond, dr. Sámuel Lázár, Spannberger Alajos, Springer Ferencz, Steiger Gyula, Stieber Vincze, Schermann Adolf, Schiller György, Szabó M. Ferencz, Szászy László, Szávoszt Alfonz, Tabódy József, Tenczer Pál, Thék Endre, Tiller Samu, Turóczy Adolf, Végh János, Wein János, Weinszeisz Lajos, Weisz Berthold, Winter Lajos, Márkus József, Gerlóczy Károly, Haberhauer János, Sipőcz László, Csendics Gyula, Matuska Alajos, Rózsavölgyi Gyula, Kullmann Lajos, Faller Ferencz, Toldy József, Lampl Hugó, Lechner Lajos. Nemmel, vagyis a tanács előterjesztése ellen szavaztak: Apaticzky Sándor, Back Fülöp, dr. Borbás József, Baumann Antal, Beliczay Béla, Bobula János, Boros Soma, id. Cséry Lajos, dr. Csorba Ferencz, Daubek János, Deutsch János, Dégen Gusztáv, Dobrovszky Ágoston, Eizer Ede, dr. Ébner János, Fektor Ferencz, Fenyvessy Adolf, dr. Fodor József, Forgó István, dr. Fraenkel Sándor, dr. Gebhardt József, Gebhardt Károly, Görög István, Hahóthy Sándor, dr. Halász Ferencz, Hegedűs Károly, Hirsch István, Horváth A. János, dr. Hudomel József, dr. Jármay Gyula, dr. Kaas Ivor, Kasics Péter, Kármán Lajos, dr. Keleti Gyula, Kirner József, Kléh István, Kléh László, Kramer Miksa, Konváry Fülöp, Krausz Lajos, Lovrich Gusztáv, Massanek Rezső, Mezei Péter, Morlin Imre, Mutschenbacher Béla, Némai Antal, Osztoics Mihály, Palotai Rezső, Paulheim József, Pártos Béla, Politzer Gusztáv, Polónyi Géza, Prückler László, Rausch Ferencz, Rémi Róbert, Rosemberszky Ödön, Somlyay József, Szabolcsi Izidor, Terstyánszky Kálmán, Török György, dr. Ullmann Pál, Unger Alajos, Vasskó Endre, Vázsonyi Vilmos, Wagner Géza, Wellisch Alfréd, Wolfner József (VI. k.), Zachár Antal, Zboray Béla, Zitterbarth Károly, Gyárfás Sándor. Összesen beadatott 165 szavazat. Igennel szavazott 94, nemmel 71. A kellő többséget tehát a tanács javaslata nem érte el. Ellenben elfogadta a közgyűlés a tanács ama javaslatát, hogy hat hónapon belül konkrét javaslatokat tegyen a jövedelemszaporításra vonatkozó főszámvevői előterjesztésekre. Rózsavölgyi Antal jegyző előadja a pénzügyi bizottság és tanács előterjesztését a dunai rakpartok 1897. évi béreinek megállapítása tárgyában. (Elfogadtatik.) Vidla Imre tanácsnok előadja a közrendészeti bizottmány és tanács előterjesztését a budapesti társaskocsi-részvénytársaság kérvényére, a közlekedés beszüntetése, illetve részben fentartása czéljából pénzbeli segély megszavazása tárgyában. Steiger Gyula kérdi a tanácsot, hogy miért gyakorol olyan nagy engedékenységet a részvénytársasággal szemben. Ha a vállalat tönkrement, ez nem ok arra, hogy a főváros jogát ne érvényesítse. Ott van a cautió és a felszerelések, azokhoz joga van a fővárosnak. Előadó: Ha a társaság teljesen tönkre megy és csődbe jut, akkor a főváros közönsége egyáltalán megfosztatik az omnibus közlekedéstől. Ellenben, ha elfogadtatik a tanács javaslata, a főváros három hónapra legalább a budai részeket illetőleg biztosítva van és visszanyervén önrendelkezési jogát, azalatt más módon gondoskodhatik a közlekedés jövőre való fentartása iránt. Csepreghy János azt hiszi, hogy a társaság nagyon is meg fogja gondolni a dolgot, hogy feladja a közlekedést akkor, amikor 10.000 frt cautiója van a fővárosnál s ezreket érő felszerelései vannak. Márkus József polgármester ajánlja a tanács javaslatának elfogadását, mert az az egyedüli helyes út a kibontakozásra. Igaz, hogy joga van a fővárosnak a cautióra és a felszerelés megváltására, azonban nem nyer vele semmit, mert a pénz nagyon hamar elfogy és közlekedése nem lesz a fővárosnak, vagy legjobb esetben maga a főváros nagy áldozatokkal lesz kénytelen azt fentartani. Heltai Ferencz elfogadja a tanács javaslatát, csak konstatálni kívánja, hogy amikor két év előtt szó volt a szerződés megkötéséről, ő magasabb cautiót indítványozott. Pedig ha most a társaságnak 100.000 frt cautiója volna a fővárosnál, sokkal könnyebben lehetne valamihez fogni, mint így. Előadó: Eredetileg a biztosíték 50.000 frt volt és a mikor a közlekedést megindították, a berendezést eszközölték, tartatott elegendőnek a 10.000 frt is. Elnök szavazásra bocsátván a kérdést, a közgyűlés többsége elfogadja a tanács javaslatát. Kun Gyula tanácsnok előadja a középítési bizottmány és tanács előterjesztését a kereskedelemügyi m. kir. miniszer úr leiratára, a magyar államvasutak budapest-kőbányai vonalából kiágazólag a Ferencz József-laktanyába vezető iparvágány használatára adott ideiglenes engedélyek három évre való meghosszabbítása ügyében. (Elfogadtatik.) Csendsics Gyula tanácsnok előadja a tanács előterjesztését a X. ker. új köztemetőben a gyermek-díszsírhelyek eddigi vételárának továbbra leendő meghagyása iránt. (Elfogadtatik.) Rózsavölgyi Gyula tanácsnok előadja a pénzügyi bizottmány és tanács előterjesztését a IX. ker. Kinizsi utczában polgári fiúiskola és felső kereskedelmi iskola építése czéljából megszerzendő telek ügyében. Hindy Kálmán vázolja a Bakács-téri elemi iskola szomorú állapotát s azt ajánlja, hogy a telek a tulajdonos által kért áron vásároltassák meg, mert az megéri a 140 frtot s igy a pénzügyi bizottság javaslatát fogadja el. A közgyűlés a tanács javaslatát fogadja el. Melly Béla tanácsjegyző előadja a tanács előterjesztését a 236. számú zsibáros-bódéban üveges ajtók készítése és a házalótőzsde árnyékszékének készítése körül felmerült költségek fedezete tárgyában. (Elfogadtatik.) Elnök, tekintettel az előrehaladott időre, a napirenden levő többi tárgyakat a legközelebbi közgyűlésre halasztja és boldog újévet kívánva a bizottsági tagoknak, a közgyűlést berekeszti. MAGÁNHIRDETÉSEK A Budapesti Kölcsönös Segélyző-Egylet mint szövetkezet most küldi szét felhívását az 1897. évi január 1-én kezdődő VII. évtársulatba való belépésre. Ez a felhívás kimerítő tájékozást nyújt az eddigi első hat évi üzleti eredményről és oly számokat tüntet föl, amelyek legjobban igazolják azt, hogy egy ilyet, a tiszta kölcsönösség elvén alapuló, a legszigorúbb lelkiismeretességgel vezetett szövetkezet nálunk valódi közgazdasági szükségletet és különösen az úgynevezett kis emberekre valóságos jótéteményt képez. Az intézetnek van 3800 tagja, több mint 22.000 üzletrészszel. Befizetett alaptőkéje ma már 3.000.000 koronára rúg, amelyből túlnyomóan kisebb kereskedőknek és iparosoknak mint kölcsön 2.800.000 korona szavaztatott meg. Ez, nemkülönben az a körülmény, hogy az utolsó üzleti év 6 százalék tiszta nyereséget mutatott föl, arra a biztos feltevésre jogosít, hogy e belépési fölhívásnak úgy azok körében, akik olcsó, könnyen visszafizethető kölcsönre reflektálnak, valamint azoknál is, akik tőkéjüknek nagyobb, de a mellett biztos gyümölcsöztetést keresnek, meglesz a jól megérdemelt sikere. Mg B OH VIII mn PHW-a Budapesti kölcsönös segélyző-egylet Ezen társulat 1897. évi január 1-én kezdődik és 1902. deczember 31-én végződik. Bárki tetszés szerinti számban jegyezhet üzletrészeket. Minden üzletrész után hetenként 1 korona ügetendő. A hat év letelte után az évtársulat feloszlik, az összes jövedelem a résztvevőközött felosztatik és mindenki készpénzben megkapja a befizetett tőkét a felmerült haszonnal együtt. Az egyes üzletrészek a múlt évben 6%-ot jövedelmezték, miért is tőkebefektetésre az intézet igen alkalmas?. Az intézetnek tehát két czélja van : egyrészt tagjai között a takarékosságot előmozdítani, másrészt a tagoknak könnyen, heti részletekben visszafizethető olcsó kölcsönt nyújtani. Előnyei: Kölcsönt más, mint egyleti tag nem kap. Minden üzletrész után 200 korona, illetőleg 300 korona kölcsön engedélyeztetik. Az adós a kölcsönt visszafizetni nem tartozik, hanem kötelezi magát az intézet, hogy a kölcsönösszeget az adósnál hagyja azon esetre, ha a heti részleteket az időközi kamatokat pontosan megfizeti, mely esetben a 6-ik év végével ez járulékába betudatik. A megszavazott kölcsönből levonások, a csekély kamaton kívül nem eszközöltetnek, mert az intézet alapszabályai és ügyrendje sem biztosítéki alapot, sem utánfizetést nem ismernek. Az eddig készpénzben befizetett törzstőke 3.000.000 korona. A túlnyomólag kisebb kereskedőknek, iparosoknak kiadott kölcsönösszeg 2.800.000 koronát tesz ki. Az új évtársulat betéteire már most lehet előjegyeztetni. A január hó 1-je után belépők kötelesek az elmulasztott heti befizetéseket késedelmi illetékkel együtt egyszerre megfizetni. Felvilágosítás nyerhető és előjegyzések eszközölhetők az intézet irodai helyiségében V., Arany János-utcza 18. szám. Az igazgatóság. . ' "'' * ' - - "' ifyozgatott a »Pesti könyvnyomda-részvény-társaság«-nál (Hold-utcza 7. sz.)