Fővárosi Közlöny, 1898 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1898-01-04 / 1. szám

II. évfolyam. 1. szám. MKWzmiiiitYvrAitt Hniap-Xhimi.v Nfivídákfíiplo Fí) VÁROSI plcO Budapest. 1898. január 4-én 7 KÖZLÖNY DAPEST SZÉKES FŐVÁROS HIVATALOS LAPJA MKOJKIiKNIK MINDEN KKUUEN ICH PKNTKK KN ^Urania án: tféai «tt« 6 hl félévre 8 fit. ^urkantfcef : ÍV. km. ri EtoMhfeaUl - V kar. nr. tar.. rimháx, L um. 18. - • • aim 7. m A HümmjbMt.mtfi buMMf find« m p6tUc*i I dguiuml küldetik. KIADJA: BUDAPEtif SZÉKES FŐVÁROS KÖZÖNSÉGE. FeLKLÖS 8ZKKKESZTŐ '. HA.TNA L ISTVÁN. A Imp uétkfUdéMre voutkoso mate ItteM«*. a kúdihinulhoi inw:.»d/ MrfeUaek Etkftain Barnát hinMwi inxUjibu (FOrdS-pl ^a I n. I I v*Utn«k M. A ItkiKk pontot b4}*Jant«Mt k«rt • ktu)..bintBl Tartalom : 1. A széke* főváros renden közgyűlése 1897.1 éer.zember 30-án. A tanácsnokok beosztása. 3. HelOgyministen leirat a vidékről érkezett »a gyontalan betegek ügyében 4. A székes főváros közegészségügyi állapota 1897 évi november hóban. 6. A közmunkatanács Ölése 1897 decz. 33-án. G. Hivatalos kimutatások. HIVATALOS RESZ. Budapest széken főváros törvényhatósági bizottságinak I89T. évi derzember hó 30-án'csütörtökön délután 4 óra kor tartott rendes közgyűlése. Második mp. Wnök: Márkus József főpolgármester. Jegyző: Rcnyi Dezső tanácsjegyző. Elnök a folytatólagos közgyűlést megnyit­ran, a napirendre térés előtt a további válasz­tásokra nézve azt a propositiot teszi, bogy a január hó 5-én, szerdán tartandó rendkívüli közgyűlésen tartassek meg a főjegyzői, öt árva­széki ülnöki, három I. oszt. ügyészi és 10 városbírói állásra a választás s ugyanakkor választassanak meg a fizetésiden árvaszéki ülnökök is. Az erre következő szerdán, január hó 12-én tartandó rendes közgyűlésen válasz­tassanak meg nz első osztályú tanácsi és árva széki jegyzők és a Il-od osztályú ügyészek, ugyanekkor alakíttatván meg az összes szak­bizottmányok is. Január hó 19-én pedig tar­tassek rendkívüli közgyűlés, melyen a Il-od osztályú tanácsjegyzők, 11-od osztályú árvaszéki jegy/.ők és végül a kerületi orvosok választása volna megejtendő. A közgyűlés az elnöki pro­positiokat egyhangú helyesléssel fogadván, elnök a határozatot ily értelemben mondja ki s ezután áttérnek a napirendre. Dr. Vaszilievits János tanácsnok előadja a bizottmányok és tanács előterjesztését Fischer Sándor kérvényére a fővárostól általa vásárolt telekre nézve kikötött épitési kötelezettség határ­idejenek meghosszabbítása, az 1896. évi állam­rendőrségi járulék végső részletének fedezete és végül az anyakönyvi hivatalok berendezése és kibővítése körül felmerült költségek fedezete tárgyában. (Elfogadtatnak.) Kún Gyula tanácsnok előadja a középitési bizottmány és a tanács előterjesztését az I. ker. Döbrentei-utczai 921. hr. sz. Rauch-féle ingatlan kisajátítása kérdésében ; valamint Jan­kovics József és Gamauf Károly, nemkülönben Popovits Mirkóné és érdektársainak telekfelosztás ránti kérvényeire (Elfogadtatik.) Vosits KárcHy tanácsnok előadja a tanács előterjesztését Schönfeld Károlyné és érdek­társai felebbezésére, az I. ker. külső fehérvári­uti közcsatorna használata kérdésében hozott tanácsi határozat ellen; nemkülönben Weisz Jakab és társai felebbezésére, kővezési járulék lörlése iránt. (Elfogadtatnak.) Előadja a tanács előterjesztését a buda­pesti gyógyszerészek testületének felebbezésére, vízmérőóráknak a gyógyszertárakban való al­kalmazása ellen. Krámer Miksa: Pár hete csak annak, hogy a vízórák fölött tárgyaltunk és Steiger bizottsági tag úr meggyőzött mindnyájunkat arról, hogy a viz merő órák nem jól működnek, de talán egész Európában sincs olyan vízmérő óra, a mely egészen megbízható lenne. Nem tudja miért forszírozza a tanács mégis a vízmérő órákat, mikor maga is tudja hogy nem érnek sem­mit. Neki is volt alkalma a Dohány-utczában egy házban meggyőződni az órák rosszasgáról. Ha ráütöttek az órára, megállt s ha azt akar­ták, hogy tovább járjon, hát egy vagy két nap múlva végre ráütöttek és az óra akkor megint elindult és mutatott, AZ, hogy Budapesten 14 gyógytárban már van vizóra alkalmazva, nem indok arra, hogy most kényszeritsük az összes gyógyszerészeket vízmérők alkalmazására. Nem fogadja el a javaslatot s kéri a közgyűlést, f 'jon helyt a felebbezésnek. Scheich Károly arra kéri a közgyűlést, hogy olyan esetekben, mint például az ő házában Budán, a hol a gyógyszertár mélyen fekszik s meri a kanálisba a vizet nem lehetne levezetni, a gyógytár vízzel fel sem szerelhető, hanem a gyógyszerész a ház másik részében kénytelen a vízvezetéki csapról vizet hordatni, ne mon­dassák ki kötelezőleg az, hogy a gyógytár miatt a házi úr vízmérő órát tartozzék alkalmaztatni. Nagy Dezső nem ugyan az előtte szólott biz. tag úr által jelzett irányban, de köteles­ségének ismén gíj a gyben felszólalni. Midőn a vizmérő-órák ügyét tárgyalta a közgyűlés, ő egy oly álláspontot foglalt el, a melyet a törvény­hatósági bizottság nem tett magáévá; arra kérte ugyanis a közgyűlést, hogy ha a vízmérő órákat nem akarja behozni, van arra száz el­fogadható ok, csak azt ne hangsúlyozza a köz gyűlés, hogy az órák rosszak, mert akkor inconsequencziákba jutunk és ime ezen incon sequencziák máris előttünk fekszenek. A fő­városnak van egy szabályrendelete, a melyben benne áll, hogy a főváros nagyobb vállalatok­nál slb. csak akkor ad vizet, ha azt vízmérő­óra mellett szolgáltatja. Ez a szabályrendelet még ma is fennáll, ezen egy bizonyos klassis érdekében rést ütni nem lehet, mert akkor más iparosok is jöhetnek azzal a kérelemmel, hogy hát mért nem szabadítjuk fel őket is a víz­mérők alkalmazásának kötelezettsége alól. Köz­egészségi kérdéseket hajlandó t támogatni s igy a gyógyszertárosokét is, de nem olykép, hogy nekik a vizet a főváros oly olcsón szolgáltassa, hogy ráfizessen; a gyógyszerészek a vizet amúgy is kellően értékesitik. Elfogadja a javaslatot. Boros Soma úgy tudja, hogy az érvény­ben levő szabályrendelet rendelkezése főleg arra irányul, hogy a külterületen, a hol a ker­tek miatt vízpazarlások fordulhatnak elő, ez a pazarlás meggátoltassék, azonkívül a szabály­rendelet értelmében nagyobb ipari vállalatoknál is elrendelheti a tanács a vízmérők alkalmazá­sát, de az sehol sincs benne megírva, hogy el kell azt rendelnie. A statisztika szerint is sok­kal jobb, ha átalányban van a vízdíj kivetve, mert sok esetben az óra kevesebbet mutat, s majdnem bizonyos, hogy a vízórák mellett ke­vesebb lenne a vízdíj, mint most. Pazarlás nem az ilyen helyeken van, mint a gyógytárak, hanem a csőrepedéseknél és az utczalocsolásoknál. Kéri a közgyűlést, ejtse el a javaslatot és adjon helyt a felebbezésnek. Elnök a kérdést szavazásra bocsájtván, a közgyűlés többsége nem fogadja el a javas­latot s igy kimondja, hogy a gyógyszerészek­kel szemben a vizmérő-órák kötelező hasz­nálását nem tartja szükségesnek. Dr. Holtai Ferencz a határozat ellen különvéleményt je­lentett be. Vosits Károly tanácsnok előadja a tanács előterjesztését Lederer Gusztáv és özv. Tyroler Lipótné felebbezésére, vizpazarlási birság ellen (Elfogadtatnak.) Dr. Raise Rezső tanácsjegyző előadja a bizottmányok és tanács előterjesztését Fáczánvi Istváu kérvenyére, néhai Fáczányi Ármin X. ker, jászberényi-uti személyes jogú gyógyszer­tára jogának reá leendő átruházása iránt és a »Stefánia« gyermekkórház - egylet kérvényére, házi gyógyszertár engedélyezése iránt. (Elfogad­tatnak.) Előadja a szakbizottmány és tanács előter­jesztését dr. Herczl Manó kérvényére, magán­gyógyintézetének hidegviz-gyogyintézettel való kiegészítése és dr. Roth Adolf kérvényére, test­egyenészeti gyógyintézetének sebészeti osztály­lyal való kibővítése iránt; azon kivül Frim Jakab kérvényére, a hülyék és gyengeelméjüek számára felállítandó nevelő- és ápoló-intézet engedélyezése iránt, (Az előterjesztések válto­zatlanul elfogadtatnak.) Dr. Raise Rezső tanácsjegyző előadja a köztemetői bizottmány és a tanács előterjeszté­sét Wünsch Róbert felebbezésére, a czementből gyártott sirkeretek és síremlékek felállításának megtagadása ügyében hozott tanácsi határozat ellen. Nagy Dezső azt hiszi, ezúttal inkább ta­lálkozni fog a bizottság véleményével, mint előbbi felszólalása alkalmával, mert ez az ügy nem tisztán Wünsch úr ügye, hanem egy ipari kérdés. Mikor a tanács a temetőszabályzatot csinálta, természetes, hogy akkor csak a termés­követ lehetett a tulajdonképeni kő alatt érteni, ma már azonban a technikában mindenütt ta­lálkozunk a műkővel, mely a magas építéseknél immár fontos szolgálatokat tesz. Kéri a köz­gyűlést, hogy mondja ki, hogy a temetői sza­bályrendelet vonatkozó passusa úgy értelmez­tetik, hogy a kő, a miből a sirkeretek és síremlékek felállíthatok, lehet műkő is. A köz­gyűlés ezt a javaslatot fogadja el. Rózsavölgyi Antal tanácsjegyző előadja a tanács előterjesztését a karmelita-rendház ter­hére előirt átiratási és engedelmi díj törlése iránt és Pálfi Ferencz felebbezesére, átiratási és engedelmi díj törlése iránt. (Elfogadtatnak.) Dr. Mctty Béla tanácsjegyző előadja a bi­zottmányok és tanács előterjesztését több fővá­rosi alkalmazott, illetve azok özvegyei és árvái­nak nyugdíjszabályszerű ellátása iránt. (Elfogad­tatnak.) Előadja a tanács előterjesztései Payper Jenő fővárosi díjnok és Stelczer József fővárosi ideiglenes szolga korengedély iránti folyamod­ványára. (Elfogadtatik.) Gr. Festetics Géza tanácsjegyző előadja a szakbizottmány és tanács előterjesztését néhai Kis.* Gábor fővárosi reáliskolai volt tanár özvegye nyugdijának megállapítása tárgyában, valamint a tanács előterjesztését kiskorú Ádámy Margit neveltetési pótlékának további engedélyezése iránt. (Elfogadtatnak.) Egyéb tárgy napirenden nem lévén, elnök a közgyűlést berekeszti. cU.

Next

/
Thumbnails
Contents