Fővárosi Közlöny, 1898 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1898-03-08 / 19. szám

18 nézőtéren próbaképen addig is berendeztük 3 j az a követelményeknek megfelelően működik, j Gazdasági ügyekben tett intézkedéseink közül fölemiitjük még, hogy a szinház létesítésekor beszerzett és épp azért legnagyobb részt érték­telenekké vált díszletek helyett 12.000 frt költség keretén belől új díszleteket rendeltünk meg és a népszínház épületét közel 6000 frt ! költséggel űj bádogfedéllel kellett ellátni. A lefolyt időszak egyik feladatát képezte a népszínháznak az 1897. évi október 16-ától leendő további bérbeadásának kérdése is. Erre nézve jelentjük, hogy még 1896. évi október 31-én tartott ülésünkből nyilvános pályázatot hirdettünk a színháznak öt évre leendő bérbeadása iránt az 1897. évi január 2-án déli 12 óráig terjedő határidővel. Ezen határidón belül összesen három bérajánlat er­kezétt be és pedig Evva Lajos eddigi igazgatóé, Porzsolt Kálmán lapszerkesztőé és Zseny József földbirtokosé. A beérkezett ajánlatokat az eddig követett gyakorlathoz híven javaslattétel végett mindenek­előtt a végrehajtó bizottmánynak adtuk ki, mely az ajánlatokat két szempontból, jelesül az ajánlattevők egyéni megbízhatósága és az intézet művészi vezetésére való hivalottság tekintetéből, másrészt a bérajánlatok pénzügyi oldala szempontjából vette beható vizsgálat alá. A mi az első sorban jelzett szempontot illeti, annak megjegyzése mellett, hogy a bizott­ság az ajánlattevők vagyoni képességének vizsgálatába nem bocsátkozott, a bizottság egy­hangúlag ama meggyőzőtlésének adott kifejezést, hogy mindhárom ajánlattevőt ugy a szinház művészeti érdekei szempontjából, mint erkölcsi megbízhatóság tekintetében az intézet vezetésére min ősitettnek tartja. A pénzügyi szempontot illetőleg az aján­latok egybevettetvén s az alapítványnak nyúj­tandó pénzbeli szolgáltatások mérve tekintetéből tüzetes elbírálás tárgyává tétetvén, azok pénz­ügyi oldala végeredményben akként alakult, hogy Evva Lajos 15.700 frt, Porzsolt Kálmán 22.000 frt, Zseny József pedig 13.500 frt évi bérösszeget ajánlottak. Minthogy pedig a bizottmány egyrészről mindhárom ajánlattevőt, mint jelezve volt, egyéni megbízhatóság és hivatottság szempontjából a bérletre minősítettnek elismerte; minthogy továbbá Evva Lajos a bérajánlatában foglalt különféle kikötésekkel a bizottmányt oly súlyos ujabb feltételek elé állította, a melyek részint jelentékenyen korlátozták volna a bizottmányt cselekvési szabadságában, részint pedig tartal­muknál fogva a bizottmány nézete szerint teljesíthetetlenek voltak ; minthogy továbbá ezzel szemben Porzsolt Kálmán a pályázati feltételek, tehát a jelenlegi szerződési feltételek elfoga­dását jelentette ki; másrészt pedig pénzügyi szempontból lényegesen előnyösebb ajánlatot tett; minthogy végül Zseny József ajánlata, bár a jelenlegi szerződési feltételeket magára nézve kötelezőknek szintén elismerte, viszont pénzügyi szempontból még inkább mögötte maradt a Porzsolt Kálmánénak: ennélfogva a vegrehajtó bizottság mindezen körülmények mérlegelése mellett egyhangúlag a Porzsolt Kálmán ajánlata mellett foglalt állást és aján­lotta a bérleti szerződésnek ő vele leendő megkötését. Ezen szempontokat a bizottmány magáévá tevén, hozzájárult a javaslathoz és Porzsolt Kálmánnal a bérleti szerződest az 1897. évi október hó 16-ától számítandó öt egymásután következő évre megkötötte. A bérszerződés annak idején a főváros hivatalos értesítőjében egész terjedelmében közzététetvén, annak ismertetésébe bocsátkoz­nunk nem szükséges. A fennálló népszínházi segélyegyletből ala­kult nyugdíjintézet a bizottmány felügyelete alalt szabályszerűen működött és anyagi erő­ben jelentékenyen meggyarapodott. Az intézet választmányában bizottmányunk három taggal van képviselve, a kik közül Mérő János biz. tag úr töltötte be az igazgató - választmány elnöki tisztét. Hátra van még, t.kögyülés, hogy az alapítvány vagyoni állagáról terjeszszük elő jelentésünket. A legutóbb történt felvételek és becslés 1. 2. 3. 4. 5. 1,032.600 frt — kr. szerint az alapitvány vagyoni állapota a kö­vetkező : A) Vagyon: Ingatlanokban .... Bútorokban és felszere­lésekben Tőkékben Folyó követelésekben . Pénzkészlet Összesen . . fi) Teher: Tőketartozások: a) a 185 ezer forintos kölcsönre V) a volt bérlő biztosi­49.492 18.000 429 1.373 41 » — » 65 » 12 » 1,101.895 frt 15 kr. 184.644 frt. 06 kr. kiszabásáért folyamodik. A tanács a felebbe­zést elutasító javaslattal terjeszti a közgyű­lés elé. 17. Bizottmányi és tanácsi előterjesztés: Háry József vásárfelügyelő nyugdíjazása ránt. (Előadó: Rényi főjegyző.) Háry József vásárfelügyelő előrehaladott kora és beteges állapota miatt nyugdíjazandó lévén, őt a jogügyi bizottság véleménye sze­rint 33 évet meghaladó és 1300 frt évi fizetése alapján a szabályok értelmében 1099 frt 80 krajczár nyugdíj iileti meg. A tanács a jogügyi bizottság e javaslatát pártolólag terjeszti elő. tékára .... együtt 2. Folyó tartozások . . 10.000 190.644 frt 06 kr. J 51.267 » 72 » ! 241.911 frt 78 kr. 5.300 » 1.000 3.500 4.411 » — » » 69 » együtt . . Mutatkozik tehát tiszta vagyon 859.983 frt 40 kr. A nyugdíjintézet vagyoni állaga pedig a következő : 1. 4°/o magvar koronajáradék-kötvények­ben ' 41.700 frt — kr. 2. 4 i/2°/o magyar regale­kart. kötvényekben .... 3. 4°/o magyar földhitel­intézeti záloglevelekben . . 4. 4°/o Budapest fővárosi kötvényekben 5. Készpénzben .... Összesen" 55.911 frt 69 kr. Ezekben három évi működésünkről szóló jelentésünket tisztelettel előterjesztvén, kérjük a tek. közgyűlést, hogy azt tudomásul venni mél­tóztassék. Kelt Budapesten, a népszínházi bizottmány­nak 1898. évi január hó 28-án tartott üléséből. Rényi Dezső s. k., ' Halmos s. k., főjegyző, polgármester, bizotmányi jegyző. bizottmányi elnök. A tanács e jelentést azzal terjeszti a köz­gyűlés elé, hogy azt jóváhagyólag tudomásul venni méltóztassék. c) A tanács előterjesztése : A magyar színház- részvénytársaság szinháznyitási Jegyzőkönyv. Felvétetett Budapesten, 1898. évi márczius hó 3-ikán az új városház közgyűlési társalgó termében a czinkolai helyi érdekű vasútnak meghosszabbítása gyanánt földalatti alagútban a Kerepesi-út és Kossuth Lajos-utcza alatt egészen az Eskü-térig tervezett vasútvonal köz­igazgatási bejárásáról. Jelen voltak: Mándy Lajos ministeri tanácsos elnöklete alatt: A m. kir. kereskedelmi minis­terium részéről: az elnöklő ministeri tanácsos uron kivül dr. Stettina József min. oszt. tanácsos, dr. Neumann Károly min. titkár, Kádár Gusztáv műszaki tanácsos és Szántó Albert műszaki tanácsos. A f ö 1 d m í v e 1 é s i magyar kir. mi­nisterium részéről: Zsák Hugó min. oszt. tanácsos. A c s. és kir. ha4 ügyministeri um képviseletében: Benke Béla vezérkari százados. Am. kir. vasúti és hajózási fő­felügyelőség részéről: PulszkyGaribaldi felügyelő. A közmunkák tanácsa részéről: Bakos János min. o. tanácsos, Garancsy Mihály titkár, Masirevics György mérnök, valamint Hauszmann Alajos és Kléh István tanácsi tagok. A székes főváros törvényható­sága részéről: Halmos János polgármester, Matuska Alajos alpolgármester, Heuffel Adolf középitési igazgató, Lampl Hugó főszámvevő, Kun Gyula tanácsnok, dr. Heltai Ferencz, tagok, Jármay Gyula műszaki Demeter és Mihályfi József fő­végett engedélyében foglalt kikötések tárgyában érkezett belügyministeri leiratra. (Előadó: ?. oió ng G.f a>. ?7 ul a és Tolnay Lajos OJ V bizottsági tarrr, Ír lormov íiinila mnc/üli Szabó tanacsnok.) tanácsos, Haris A székesfőváros közgyűlése a Magyar szinház , mérnökök, megnyitásának engedélyét többek közt azzal a feltétellel adta meg, hogy a szinház jótékony czélra évenkint bizonyos számű előadásokat tartozik rendezni. A közgyűlés ezen határozata ellen Heltai Ferencz bizottsági tag és maga a színház-részvénytársaság is felebbezést adott be, minek folytán a belügyminister úr a köz­gyűlés határozatát föloldotta. A tanács annak idején, ezen feloldó határozatot tudomás végett a közgyűlés elé terjesztette, a közgyűlés azonban fentartván korábbi határozatát, felterjesztést intézett a belügyminister úrhoz határozatának jóváhagyása végett. A belügyminister úr azon­ban ragaszkodva előbbi elhatározásához, kijelen­tette, hogy nem hajlandó nézetét megváltoztatni. A tanács ezen ujabbi leiratot tudomás terjeszti a közgyűlés elé. 16. »Marenits János adószámviteli hiva­lali számsegéd felebbezésére az állásától történt felmentése ügyében hozott tanácsi határozat ellen. (Előadó : Rényi főjegyző.) Marenits Jánost a tanács 1894. évi deczernber havában szabályszerű próbaidő mellett és azzal a kikötéssel, hogy az államszámviteli vizsgát a törvényben előirt idő alatt letenni tartozik, adószámviteli számsegéddé választotta meg. Az 1883:1. t.-cz.-ben előirt határidő eredménytelen letelte után Marenits a vizsga letételére ujabb határidőt kapott, de a képesítést ez idő alatt sem szerezvén meg, a tanács őt állásától fel­mentette. A nevezett számsegéd ez ellen feleb­bezést nyújtott be, melyben hivatkozva nehéz családi körülményeire, atyjának hosszas, súlyos | betegségére, majd bekövetkezett halálára, me­lyek miatt a vizsgát nem tehette le, állásába ivaló visszahelyezését kéri és ujabb határidő A m. kir. f o ly a m m é r n ö ks é g ré­széről: Hekler Frigyes főmérnök. A m. kir. államrendőrség részé­ről: Kolosváry Gyula ker. kapitány. Am. kir. államvasutak igazga­tósága részéről: Marx János igazgató, Geduly Gyula osztálytanácsos, Speidl Bódog és Herczog Ödön főfelügyelők, Kovács Lajos üzlet­vezető, Weber Antal és Vékey Károly főmér­nökök. Am. kir. postaigazgatóság részé­ről: Siket Traján és Sáden Frigyes. A magyar lova r egyesület részé­ről: Bexa Artliur. A budapesti közúti vasuttár s'a­ság részéről: Dr. Laufer Lajos és Irsay Ignácz főfelügyelők, Kertscher István főmérnök. A városi villamos vasúttársa­ság részéről: Wörner Adolf igazgató és Ghatelle Frigyes főmérnök. A budapesti helyiérdekű vasút­társaság részéről: Dr. Országh Sándor és haraszti Jellinek Henrik igazgatók, Steiler Antal főmérnök, mint tervező. Gyorsíró: Magyary Kornél. Elnök az értekezletet megnyitván, beje­lenti, hogy a kereskedelmi minister úr ő nagy­méltóságának f. évi január 11-én kelt rendele­téhez képest meg van bízva, hogy a budapesti helyi érdekű vasúttársaság által kérelmezett s a czinkotai helyi érdekű vasút meghosszabbí­tásaként a Kerepesi-út és Kossuth Lajos-utczák alatt az Eskü-téri hidig földalatti alagútban kettős vágánynyal tervezett vasút bejárását a tervek alapján megtartsa. Ennek folytán a köz­igazgatási bejárást ezennel megnyitja s bejelenti, hogy e bejárásra a hadügyministerium, m. kir. földmivelési ministerium, a kereskedelmi minis-

Next

Sign up   
/
Thumbnails
Contents