Fővárosi Közlöny, 1898 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1898-03-08 / 19. szám

­9. szám. F­ŐVÁR­OSI KÖZLÖNY 19 térium alá tartozó állami üzemek képviselői, a közmunkák tanácsa, a székes főváros közönsége és a m. kir. államrendőrség, a m. kir. állam­vasutak igazgatósága, a közúti vasutak igazga­tóságai és a Magyar Lovar Egylet, valamint a kérelmező helyi érdekű vasút részvénytársaság meghivattak s azok, amint örömmel constatál­hatja, képviselve is vannak. A vonal, a­melyről szó van, két czélt kíván szolgálni. Az egyik czél, a­melyet szem előtt tart, az, hogy a budapesti helyi érdekű vasútnak eddig Czinkotáig kiépített, de jelenleg Kerepesig engedélyezés alatt álló vasúti vonala czélszerű­bben bevezettessék a fővárosnak for­galmilag jelentékenyebb részeibe. A másik czél, hogy ezen vonalon az uj alagvasut és a m. kir. államvasutak keleti pályaudvara egy oly czélszerű kapcsolatot nyerjenek, melylvel az állomási forgalomnak gyorsabb és czélirányo­sabb elvezetése válik lehetővé. Mind a két czél közérdek­e pedig magasabb közérdekeket szol­gál, mert közérdek fekszik abban is, ha a város belsejébe való meghosszabbítását eszkö­zöljük a vasútnak, mert így a közlekedés ké­nyelmesebbé tétetvén, a legmesszebb vidékek is bevonhatók lesznek a főváros életébe s a fővá­rosi lakosság kényelmesebb nyaralására, villa­telepek létesítésére, a közelebb fekvő helysé­gekben való lakásra és jobb élelmezésre nyuj­tatik ezzel segédkéz. Hasonlóképen magasabb közérdek fekszik a M. A. V.-akkal való össze­köttetésben is, mert az új vasút a magasabb pályaudvari összeköttetések czéljainak is meg fog felelni. Felkéri az érdekelteket, hogy a kér­dés beható tárgyalásával megjegyzéseiket tegyék meg, hogy ezek alapján a miniszer e kérdésben állást foglalhasson. Mindenek előtt felkéri Kádár műszaki tanácsos urat, hogy a tervezet általá­nos ismertetését adja elő, hogy azután a ter­vekhez hozzászólni lehessen. Kádár Gusztáv műszaki tanácsos ismerte­tését azzal kezdi, hogy a czinkotai vasút beveze­tésénél végpontnak a Ferencz József-rakparton a 21. számú ház van kijelölve, a­hol állomás volna létesítendő, addig is, azonban a­míg ez a rész a hídépítés folytán kellőleg elrendezve nem lesz, a vasutat idáig megépíteni nem lehet, csak a Lipót­ utcza tájékáig. Innen egy ívalakú kanyarulattal átmenne a Kossuth Lajos-utczába. Ott az út közepén haladna. A Ferencziek­ terén szintén lenne egy állomás. A Kossuth Lajos­utczától folytatólag a Kerepesi-útra térne, a körút és Kossuth Lajos-utcza keresztezésénél szintén lenne egy állomás , ugyancsak a Nagy-körút és Kerepesi-út torkolatánál is. Haladna a vonal tovább végéig a Kerepesi-útnak, hol a Rottenbiller-utcza betorkolásánál szintén egy állomás terveztetik. Innen a Csömöri-útra térne a pálya s haladna a Verseny-utczáig. A pálya­udvarral szemben a Nefelejts-utcza torkolatánál megint egy állomás terveztetik. Itt azután a terv alternatív, a­mennyiben egyik megoldási mód mellett a pálya a Nefelejts­ utczával szem­ben bekanyarodnék a pályaház előtti park alá s a pályaházzal közvetlen összekapcsolásba hozatnék. A másik megoldás szerint pedig egyenesen haladna a pálya a Csömöri­ úton át a Verseny­ utczán keresztül egészen a m. kir. posta épületig. Itt azután a terv ismét alter­natívvá válik. Az egyik tervezet szerint az Arena­út irányában, a másik terv szerint pedig a lóversenytér alatt haladna a pálya továbbra s jutna ki a külső Kerepesi­ útra. Ez az utóbbi eltérés a pályatestnek mintegy 500 méternyi hosszú részére vonatkozik s a verseny­tér alatti vezetés jobb és ajánlhatóbbnak látszik, mert a város belterületével közvetlen kapcsolat fog létesülni a lóversenyek alatt. A keleti pálya­udvar végén, körülbelül a fűtőházaknál kiér a vonal az Arena-úthoz, de nem jön ki reá, csak érinti. A külső Kerepesi-úton a vámházig az ala­gút helyett egy támasztófalak közé szorított bejáróba megy a pálya és lassacskán a fel­színre emelkedik, a­hol azután kapcsolat létesülne a czinkotai vasúttal. Ezen vonalon kívül még a ministérium egy a Hungária-útig terjedő forgalmi elágazó létesítését is kívána­tosnak tartja, mert részben vonatok torlódása, de különösen lóversenyek alkalmával okvetlen szükséges arról gondoskodni, hogy a rövidebb járatú közönséget szállító vasúti vonatok és a rendes vonatok érkezésekor kellő elrendezéssel lehessen a forgalmat lebonyolítani. Erről az el­ágazásról a társaság terveket is létesített. A végállomás így szintén a lóversenytér végéből szelne le egy kettős vágányra szükséges terü­letet, s az lenne a második vágány czélja, hogy a lekapcsolt vonatok szintén mint tartalék ko­csik ott állhassanak a forgalom rendelkezésére. A pálya egész hosszában a város belsejé­ben alagútban vezettetnek, a­melyhez, (ép úgy,­ mint a földalatti vasútnál) lejárók terveztetnek. Az egész vonal mentén csak egy technikai ne­hézség van, a­mely azonban szintén megold­ható, t. i. a nagy­körúti csatornával való ke­resztezés kérdése. Az egész csatornának mint­­­egy V5 r­észe felülről levágatván, vastartók közötti födémszerkezettel lenne a csatorna el­látva, a­melyikre a sínek jönnének. Rendes körülmények között tehát a csatorna vízfolyási viszonyai változást egyáltalában nem szenved­nének, csak nagyobb esőzések és felhőszakadás idején, mikor a csatorna a rendes szelvényében is a felső 1/6 rész megtelik. Hogy ily esetben ezen kisebbített szelvényben se állhasson első fenn­akadás, a kérdést oldalt elvezetett úgynevezett kisegítő csatornák által tervezik megoldani. Ezen csövek emésztési képessége kell, hogy ugyan­annyi legyen, mint a nagy csatornának. Ezen mindenesetre hosszabb időt igénybe vevő vasútépítésnek időleges akadályok állanak azonban útjában, így nevezetesen a Dreher palota előtt az utcza oly szűk, hogy a vasúti pályát el kellene tolni mindaddig, a­míg a Dreher-palota vagy el nem lesz tolva, vagy részben le nem lesz bontva. Csak ez után lesz lehetséges az egészen egyenes vonalhoz vissza­térni. A továbbépítésnek akadályában áll a régi városház s annak a háromszögszerű kiépítés­nek, a­mely a terven fel van tüntetve, jelenleg a belvárosi templom szintén útját állja, a vasút ilyetén kiépítése csak akkor lesz lehetséges, ha a hídfeljáró teljesen és véglegesen szabá­lyozva leszen. Ezért azonban a vonal addig is megépíthető egyenes irányban s a tervezet csak annak képét tárja elénk, hogy még egy további kiképzés is lehetséges s tulajdonképen az ilye­tén kiképzésre a magyar államvasutak igaz­gatósága fektet súlyt arra az esetre, ha ezen vasút, a magas vasúttal alkalmas módon kap­csolatba lesz hozva s igy mintegy magvát fogja képezni egy nagyszabású alkotásnak, mely Budapestre a világforgalom behozatalát czélozza. Ennek az összekapcsolásnak kérdése későbbi megoldás tárgya, de jeleznie kell előadónak hogy nehézség­e részben felmerülni nem fog, mert a 400 méteres bevágás, 13 pro m­ille emelkedésre terveztetik s ily emelkedésen még a kocsik nehézség nélkül közlekedhetnek. Ezek­ben volt szerencséje a terveket röviden ismer­tetni. Elnök: Az előadottakban a tervezet ismer­tetve lévén, az általános megbeszélésre kívánok alkalmat nyújtani. Első­sorban a hadügyminis­terium képviselőjét kérem fel, szíveskedjék a tervekre nézve nyilatkozni. Lenke Béla vezérkari százados-: Im Namen des Reichskriegsministeriums erkläre ich, dass ich gegen die mir vorgelegten Pläne gar keine Einwendung habe und dass ich die projectirte Bahn für nur besonders vortheilhaft erklären kann. Bitte diese Aeusserung in ungarischer Sprache zu übersetzen. Elnök: A cs. és kir. közös hadügyminis­terium részéről kijelentetik, hogy a pálya kiépítése ellen nincs észrevétel, sőt annak megépítése kívánatosnak és előnyösnek jelen­tetik ki. Felkérem már most a földmívelésügyi m. kir. ministérium képviselőjét, hogy különösen a nagykörúti csatorna-keresztezés ügyében nyi­latkozni szíveskedjék. Redder Frigyes folyammérnökségi főmérnök azon véleményének ad kifejezést, hogy a csa­torna méreteinek ily lényeges változtatása egy helyen mindenesetre egy bizonyos hátránynyal jár, mert az egyenletes levezetést gátolja és a kisebb tett méret mellett az iszap lerakódása nagyobb lesz. Ez a baj azonban oldallevezeté­sek által ellensúlyozható. A­mi a bemutatott terveket illeti, hogy azok a szükséges leveze­tésnek meg fognak-e felelni, azt nem mond­hatja meg, mert a tervek mellé részletes szá­mítások csatolva nincsenek, ilyen kérdésre pe­dig részletes számítás nélkül felelni nem lehet. Kéri, hogy kivitel előtt a tervek részletes szá­mításokkal együtt a számítások megejtése vé­gett közöltessenek a földmívelésügyi m. kir. mi­nisteriummal. A vonalozás ellen különben mi észrevétele sincs. Eltől:: Önmagától értetődik, hogy miután ma csak általános megbeszélésről van szó, a részletes tervek még nem fekszenek előttünk. A végleges kiviteli tervek részletes elbírálás tárgyát képezvén, a földmívelési ministériummal is közölve lesznek s akkor fog ez a kérdés is megoldatni. Zsák Hugó min. osztálytanácsos kéri, hogy vétessék jegyzőkönyvbe, miszerint Heckler úr nyilatkozatát ő magáévá teszi. Megtörténik. A magyar királyi államvasutak igazgató­sága nevében ezután Marx János igazgató ki­jelenti, hogy a­miket a hétfői bejárás alkalmá­val általánosságban előadni szerencsés volt, azok ez esetben is fennállanak. A vonal, mely­nek terve előtte fekszik, teljesen beleilleszthető azon tervekbe, melyeket a m. kir. államvasutak igazgatósága a jövőre nézve contemplál. Az által, hogy a vasút bevezettetik a pályaudvarra, helyreáll a közvetlen csatlakozás és meg lesz oldva a közönségnek a pályaudvarról a város belsejébe való közvetlen beszállításának kér­dése. Másrészről az államvasutak szükségesnek tartják, hogy ezen tervezett új vonal a magas vasútba bekapcsoltassék s igy a többi pálya­udvarral is összeköttetés létesíttessék, a­mely kérdés megoldásának nagy fontosságát és hord­erejét már a múltkor volt szerencséje bővebben kifejthetni. Az államvasutak igazgatósága ré­széről csak amak­ egy óhajtásnak ad kifeje­zést, hogy az állami rendelkezési jog ezen új vonalakra nézve is biztosíttassék, hogy így az egységes kezelés lehetővé tegyen. Elnök: Felkérem a Magyar Lovar Egyesület képviselőjét, szíveskedjék"­ a tárgyhoz hozzá­szólni. Bexa Arthur a Magyar Lovar­ Egylet távol­levő és tanácskozásra csak két nap múlva Buda­pestre érkező elnöksége részéről megjelenvén, csak azt az észrevételt emeli a terv ellen, hogy a versenytér alatt vezetett vonalon a pályatest mintegy 9—10 méteres csikót venne igénybe a versenytéri kétévesek pályájából s igy a pálya használata egyszerűen ki volna zárva. Más­különben a lovaregyesület nagy örömmel veszi a vasút tervét, mely versenyek idején nagy szolgálatokat fog tenni a közönség kiszállítása körül. Elnök ama reményének ad kifejezést, hogy a részletesebb tervezések alkalmával oly meg­oldási mód lesz található, mely mellett a két­évesek érdekeit is majd meg lehet menteni. Felkéri az államrendőrség képviselőjét, szíves­kedjék nyilatkozni. Kolozsváry Gyula rendőrkapitány kijelenti, hogy a m. kir. államrendőrség, miután a ter­vezett új vonal sem közlekedési, sem közren­dészeti akadályokba nem ütközik, az ellen ki­fogást nem emelhet, tisztán a személyzet feletti felügyelet gyakorlására nézve kell kérnie, hogy az a fennálló szabályrendeletek értelmében az államrendőrség hatáskörébe utaltassék. A villamos városi vasút részvénytársaság nevében Chatelle Frigyes főmérnök kijelenti, hogy a társaság csak a nagy körúti kereszte­zésnél lévén érdekelve, erre nézve a részletes tárgyalásnál fog nyilatkozni. Az állami hidak építésének felügyelősége részéről Szánthó Albert műszaki tanácsos ki­jelenti, hogy a vasút ellen a híd építése szem­pontjából elvi észrevétele nincs, csak két kíván­ság érvényesítését kívánná jegyzőkönyvbe vé­tetni, először is, hogy az eskü­ téri végállomás és a pesti hídfeljáró között, legalább öt méter széles kör maradjon s másodszor, hogy a híd­építés czéljaira átengedett területen, tekintettel annak amúgy is korlátolt voltára, addig, a­míg a hídépítés befejezve nem lesz, a vasút építése czéljára terület igénybe ne vétessék, ha pedig mégis igénybe vétetnék, az csak alagútszerűleg történjék. Elnök: Tudomásul szolgál s a jegyző­könyvbe fel fog vétetni.

Next