Fővárosi Közlöny, 1899 (10. évfolyam, 53-104. szám)

1899-06-30 / 53. szám

A gyepmesteri intézménynek ily c­él­szerű és hasznos berendezése haladást képez az állategész­ségügy valamint az általános közegészségügy tekin­tetében is, azért csak helyeselni lehet a tek. tanács­nak fent hivatkozott szám alatt hozott azon határo­zatát, melylyel a ker. mérnöki hivatalt az új gyepmesteri telep elhelyezésére és felépítésére szük­séges tervek és költségvetések elkészítésére utasí­totta s alulírott ügyosztálynak pedig feladatává tette, hogy a gyepmesteri szolgálat és díjazás szerve­zetére nézve szabályrendeleti javaslatot készítsen és mutasson be. A telep elhelyezésére, építésére és felszerelé­sére a tervezeteket a mérnöki hivatal immár bemu­tatta, a­­melyek szerint az egész új berendezés 170.000 frt költséggel van előirányozva. A gyepmesteri szolgálat szervezetére vonat­kozó szabályrendeletet és szolgálati utasítást alul­írott ügyosztály szintén elkészítette és '/• ait mellékelve azokat további,tárgyalás végett tisztelet­tel bemutatja, megjegyezvén, miszerint a telep berendezésére vonatkozólag a tek. tanács időközben azon határozatot hozta, hogy költségkímélés szem­pontjából a már létező vesztegistálló és a mostani gyepmesteri telep továbbra is használható épületei­nek felhasználása mellett csak a thermi­us feldolgo­zásra szükséges gyári épület és a hozzátartozó helyi­ségek fognak újból építtetni , bár ezen határozat végrehajtása esetén a telep egymástól külön és némileg távol fekvő épületekben lesz elhelyezve, ezen körülmény azonban a gyepmesteri és thermo­c­émiai gyári üzemnek együttes és pontos ellátását nem fogja hátráltatni, valamint a szabályrendeletnek és szolgálati utasításnak határozm­­ányait sem fogja lényegében megváltoztatni s azért ezek az előter­jesztett alakban tárgyalhatók és megállapíthatók. Ezen szabályrendelet és szolgálati utasítás pontozatai különös ismertetést nem igényelnek, külö­nös figyelmet és magyarázatot igényel az 1. pont, mely azon általános kötelezettségről szól, hogy min­den állati hulla és elkobzott hús stb. egy kivétellel a gyepmesteri telepre szállítandó és a 19. pont, mely a díjazásról és az állatokért fizetendő díjak­ról szól. Az 1. pontban kimondatik az, hogy minden állat, a­mely Budapest székesfőváros területén bár­hol és bármilyen baj következtében elhullott vagy valamely kényszerítő ok miatt kiirtandó és köz­fogyasztásra nem alkalmas a székesfővárosi gyep­mesteri telepre szállítandó. Ezen általános kötelezettség alól csupán a kőbányai sertésszállások területén elhullott vagy kényszerszurással kiirtott vagy ott elkobzott sertés­részek, valamint a vasúton oda érkező sertéshullák és fogyasztásra alkalmatlannak talált sertések és testrészek volnának kivéve, a melyek a m. kir. föld­művelésügyi miniszter ur által 1893. évi május hó 9-én 26700. sz. a. kiadott rendtartásban meghatározott elbánás alá tartoznak. A megsemmisítést igénylő sertések, illetve sertéshullák és testrészek jelenleg sem adatnak a gyepmesteri telepnek, hanem szappanfőzedéknek adat­nak át külön megállapított s a tulajdonosnak fize­tendő kártérítés mellett. Mindez azonban legkevésbbé áll útjában annak, hogy a termoc­émiai intézet felállítása esetében mindezen állatok a gyepmesteri telepre kényszerít­tessenek és pedig azon indokoknál fogva, hogy: 1-szer a thermikus feldolgozásra berendezendő gyepmesteri telep, mely az országban felállítandó hasonló intézményekre például és mintául fog szol­gálni, nagy beruházást igényel s a feldolgozandó anyag szaporítása által nyerendő támogatást méltán megérdemli; 2-szor a veszélyes ragályok terjedésének meg­akadályozása végett alkalmazandó megsemmisítési eljárást illetőleg biztosabb és nagyobb garancziát nyújt a közhatósági kezelésben levő intézmény, mint "egy magánvállalat; 3-szor, a sertéshulláért kivánt kártérítést a gyepmesteri telep szintén megadhatja s ennek követ­keztében a tulajdonosra egészen közömbös, hogy az állati hulla szappanfőződében vagy gyepmesteri tele­pen dolgoztatik fel ; 4-szer, a székesfőváros teljes joggal kíván­hatja, hogy az állati hullák és így az elhullott sertések stb. is a hatóság által e czélra berende­zett telepre szállíttassanak, mert különben is, mint ez az utolsó sertésvész alkalmával történt is, a szappanfőződék a hullák feldolgozását végezni nem tudták, a megsemmisítést a hatóságnak saját közegei által kellett végeztetnie, valamint külön közeget kell alkalmaznia arra, hogy a sertés­hullákat átvevő magánvállalkozót ellenőrizze ; 5. végül a gyepmesteri telep működése ü­nnep-és vasárnapon is folyik, holott volt rá eset, midőn a magánvállalatok a sertéshullák azonnali és gyors elszállítását a vasárnapi munkaszünetre való tekin­tettel megtagadták. A gyepmesteri telepre kerülő állatokért nyúj­tandó kártérítést és a szállításért és feldolgozásért fizetendő díjakat a 19. §. szabályozza, legfontosabb ezek között azon rész, mely a sertéshullákért a tulajdonosnak fizetendő, a­mely időközönként a zsír­árak viszonyaihoz mérten lesz megállapítandó, azért annak szabályozása a székesfővárosi tanácsnak tar­tatik fenn. Arra nézve tájékozásul, hogy mennyi anyag kerülhet feldolgozásra, felsorolhatók a jelenlegi gyepmesteri telep adatai, mely szerint ezen telepre került: drb macska. Sertés 1895. julius haváig nem került a gyep­mesteri telepre, 1895. julius 1-től kezdve, midőn a kőbányai sertésszállások teljesen kiüríttettek, vitet­tek a sertéshullák a gyepmesteri telepre 1896. évi junius végéig, julius 1-től pedig a Rosenbaum-féle 10 "marha" sertés borlu­­nh ku­t3'a 1891. évben: 610 194 — — — 2527 db. 1892. „ 615 132 — — — 3035 „ 1893. „ 718 160 — — — 2805 ,. 1894. „ 886 148 — — — 2827 „ 1895. ,. 1752 311 646 19 16 3335 „ 1896. „ 1121 248 1765 — — 4113 „ 1897. 971 217 — — — 3531 „ 1898. „ 984 241 — — — 3337 ,, ezeken kívül volt 1896-ban 134 d­b és 1898-ban 141

Next