Fővárosi Közlöny, 1900 (11. évfolyam, 49-96. szám)

1900-06-15 / 49. szám

VJ FOVAROSI • I • • KÖZLÖNY BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS HIVATALOS LAPJA. Meg­jelenik minden kedden és pénteken. ELŐFIZETÉSI ÁR: Etren öl évre . 12 kor. Félévre t1 kor. A törvényhatósági bizottság rendes és póttagjai részére díjtalanul küldetik. szerkesztéseg: : központi­ városház fldsz. Házinyomda Kiadja: Budapest székesfőváros közönsége. Felelős szerkesztő : HAJNAL ISTVÁN. A lap szétküldésére vonatkozó minden felszólaló­a kiadóhivatalhoz (központi­ városháza, házinyomda Intézendő. Hirdetések a Hürdő-utcza 4. sz. alatti hirdetés Irodában vétetnek fel. A lakások pontos bejelentését kéri a kiadóhivatal . Tartalom : 1. A székesfőváros 1900. évi junius hó 13-án tartott rendkívüli közgyűlése. 2. Így osztály­­­jelentés a kém­ényseprőkerületek ujabb beosztása ügyében. 3. Hivatalos hirdetmények. HIVATALOS R­É­S­Z. Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának 1900. évi június 13-án (szerdán) d. u. 4 órakor tartott rendkívüli közgyűlése. Elnök : Márkus József, főpolgármester. Jegyző: Rényi Dezső, főjegyző. Elnök megnyitván a közgyűlést, a jegyzőkönyv hitelesítésére a törvényhatósági bizottság több tagját, a tanács részéről pedig Matuska Alajos alpolgármester urat kéri fel. A napirend első tárgya a törvényhatósági bi­zottság több tagjának indítványa a központi város­ház oldalszárnyainak átalakítása tárgyában hozott határozat függőben tartása iránt. (Felolvassa Rényi főjegyző.) Elnök: Tisztelt közgyűlés ! Ügyrendünk 10. §-a azt a rendelkezést tartalmazza, hogy önálló indítvá­nyoknál a közgyűlés mindenekelőtt azon kérdésben határoz, hogy egyáltalán tárgyalás alá vétessenek-e azok, vagy sem? Legelső­sorban tehát a közgyűlésnek a fölött kell határoznia, vájjon a beadott indítvány tárgyalás alá vetessék-e, vagy sem ? Csak ezen előzetes kér­dést méltóztassék első­sorban tárgyalás alá venni. Dr. Havass Rezső : Tisztelt közgyűlés ! Minde­nekelőtt bocsánatot kérek, hogy mint nem műszaki ember bátor vagyok mindjárt a vita elején felszólalni. Megvallom, szándékosan teszem ezt, mert konstatálni kívánom, hogy ez a kérdés első­sorban nem műszaki kérdés, hanem elvi kérdés, t. i. azt kell eldönteni : óhajtja-e a közgyűlés, hogy eddigi határozata meg­maradjon? Óhajtja-e a Károlykaszárnya átalakításá­nak befejezését? Óhajtja-e azt, a­mit a közönség is oly régóta kíván, hogy a központi hivatalok a város­házán egy tető alá kerüljenek? A másik kérdés az, óhajtja-e a közgyűlés, hogy ötletszerűen, elhamar­kodva, tetemes költségekkel, nagy építkezésekbe bo­csátkozzunk, a­melyek azután lehetetlenné tegyék azt, hogy a magyar fővárosnak a kor igényeinek megfelelő, modern városháza létesülhessen. Azon az értekezleten, a­melyen a Zipernovszky­féle tervet tárgyaltuk, én is részt vettem és kijelen­tettem, hogy igen­is, nagy botlásnak tartom azt, hogy a Károly-kaszárnyát így alakítjuk át. Ebben a botlásban részünk van valamennyiünknek, de külö­nösen a műszaki uraknak. Miért nem méltóztattak akkor felemelni tiltakozó szavukat, a­mikor ez az ügy a közgyűlés elé került? Akkor az átalakítási munka simán keresztül ment és most az utolsó pillanatban jönnek ide, hogy megakadályozzák az átalakítás befejezését és a Károly-kaszárnya bonyo­dalmas át- és felépítésével akarják arra a telekre szorítani a városházát. (Igaz ! Úgy van! Zaj. Halljuk! Halljuk!) Bátor vagyok megjegyezni, hogy ez a mostani terv ötletszerű és nem bír a kellő komoly­sággal. Kötelességem ezeket az állításokat indo­kolni. Azt mondják a tervezők, hogy az átalakítási munka egy millió 310 ezer koronába fog kerülni. Ha ehhez az összeghez hozzáadunk még 400 ezer koronát, akkor felépíthetjük az összes oldalszárnya­kat. Csakhogy a dolog nem egészen így áll. Az 1300 ezer koronát nemcsak az átalakítás szorosan vett építési költségeire szavaztuk meg, hanem megszavaztuk arra is, hogy a hivataloknak a különböző helyekről való oda­egyesítésének harczol­kodási, berendezési költségei is fedezve legyenek, már­pedig informáltattam magam s kiderült, hogyha méltóztatnak a 400 ezer koronát is hozzáadni a 1300 ezer koronához, akkor is képtelenség lesz a Károlykaszárnya minden szárnyát felépíteni, berendezni. Azt mondják azonban az indítványozók, hogy bolto­kat fogunk kapni és azáltal tetemes jövedelemre teszünk szert. (Zaj. Elnök csenget.) Bocsánatot kérek, meg kell okolnom, hogy kiadjuk-e a tanács­nak az indítványt, vagy sem.

Next