Fővárosi Közlöny, 1907 (18. évfolyam, 1-50. szám)

1907-02-19 / 15. szám

ff FŐVÁROSI II II KÖZLÖNY BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden kedden és pénteken. ELŐFIZETÉSI ÁR: (a közügyeket tárgyaló mellékletekkel) Egész évre . 12 K. Félévre . 6 K. A törvényhatósági bizottság rendes és póttagjai részére díjtalanul küldetik. Szerkesztőség: Központi városház, Házinyomda. Kiadja: Budapest székesfőváros közönsége. Felelős szerkesztő : HAJNAL ISTVÁN. A lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás a kiadóhivatalhoz (központi városháza, házi­nyomda) intézendő. Hirdetések kizárólag Goldberger A. V. hirdetési irodájában IV., Váczi-utcza 20. sz. a. vétetnek fel. A taKasok pontos bejelentését kéri a kiadóhivatal. TARTALOM : 1. A pénzügyi bizottmány javaslata a népszinház szin­padi részének átalakításánál felmerült túlkiadás és a nézőtér tervezett átalakításánál várható költségek ügyében. 2. A törvényhatósági bizottság 1907. évi február hó 14-én tartott rendes közgyűlése. (II. uap.) 3. A tanács határozata a Budapesti kerületi Ált. Beteg­segélyző pénztár szerződésének meghosszabbítása ügyében. 4. Hivatalos hirdetmények. HIVATALOS RÉSZ. A törvényhatósági bizottság f. hó 20-án tartandó rendkívüli közgyűlésének napirend­jére a tanács pótlólag még a következő tárgya­kat jelentette be: a) Bizottmányi és tanácsi előterjesztés a Népszinház szinpadi részének átalakításánál felmerült tulkiadás fedezete ügyében. (Elő­adó : Piperkovics tanácsnok.) b) Bizottmányi és tanácsi előterjesztés a Népszinház nézőterének helyreállítására és a homlokzat tatarozására szükséges költségösz­szeg fedezete tárgyában. (Előadó : Piperkovics tanácsnok.) Az ezen két tigyben a „Fővárosi Közlöny" f. évi 13-ik számában közzétett előterjesztésekhez kiegé­szítésül közöltetik még a pénzügyi és gazdasági bizottmány javaslata, mely ekép hangzik: 121/907. pénzügyi és gazd. biz. Tekintetes Tanács ! A népszínházban tűzbizton­sági szempontból történt átalakításokra fordított költ­ségek utolsó részletének, nemkülönben a szinház nézőterének és külsejének a haladó kor igényeinek megfelelő módon való átalakítására kérelmezett költ­ségeknek fedezése iránt elénkbe utalt ügyekre nézve mielőtt érdemi javaslatainkat megtennők, szükséges­nek tartjuk, hogy a népszínházi alap keletkezésének immár elfeledett történetét, Márkus József bizottsági tag urnák lentirt napon tartott ülésünkben előadott beszéde alapján, megismertessük, nemcsak azért, mert általában a mult ismerete adja meg a biztos alapot a jövő elhatározásaira, de azért is, mert a népszín­házi alapítvány létesülésének története világítja meg legjobban azon jogi viszonylatokat, melyek a nép­színházi alapítványnak mai jogi természetét és a mai napig előállott anyagi helyzetét meghatározzák, a mi­ből egyedül lehet a főváros közönségének ezen ala­pítványával szemben jogilag és erkölcsileg fennálló jogai és kötelességei s azok teljesítésének mértéke tekintetében helyes elhatározásra jutni. A kiegyezést követő állami és társadalmi meg­újhodás uj életkedvet csepegtetett a soká alélt nem­zetbe. A pezsgő vérkeringés leghatalmasabban ter­mészetesen leginkább a fiatal, de nagy hivatását érző főváiost hatotta át. A nemzet szellemi felvirágzásá­val oly szoros kapcsolatban álló nemzeti nyelv és irodalom"!kultusza az akkor még nagyrészt német­ajkú fővárosban, mint köz^zükség lebegett minden hazafi előtt. Ezen kultusz megvalósításán legalkalma­sabbnak látszott a városban egyedül álló nemzeti szinház mellett — mely akkor még a daljátékot is művelte — egy másik magyar színpadnak létesítése, különösen a népies drámai műfajok kultiválására, kivált oly czélzattal, hogy a kevésbbé módos közön­ségnek oda csábításával a magyarnyelv és irodalom, és a finomultabb izlés terjesztője legyen. Ez az általános közóhaj csak nyert erőben, mikor Molnár Györgynek Budán magánvállalati ala­pon létesített népszínháza 1869-ben megszűnt. Ennek helyébe, de a pesti oldalon létesítendő népszinház eszméjét még 1869-ben részvény-társulati alapon óhajtották megvalósítani, az alapítási tervezet el is készült, azonban sikerre nem vezetett. Ujabb, ez alkalommal döntő lépés történt ez irányban Pest szab. kir. város 1871. évi október hó 18-iki közgyűlésén, hol is Steiger Gyula bizottsági tag indítványára egyhangúlag elhatározták, hogy egy

Next

/
Thumbnails
Contents