Fővárosi Közlöny, 1921 (32. évfolyam, 1-27. szám)

1921-04-08 / 14. szám

előterjesztéshez hozzászólók körülbelül­­egészen ki­merítették azt az anyagot, amellyel ezt az ajánlatot kísérni lehet. Nem akarok visszatérni ismét a nyil­vános árlejtésnek az ajánlására, azt sem akarom ismételni, hogy a Közgyűlés a tanácsnak a jelen elő­terjesztését ne fogadja el, mert tényleg erre vonat­kozólag már fizikai idő arra nem lenne, hogy egy árlejtéssel kapcsolatban adassék ki a bérlet, csak én is nyomatékosan akarok hivatkozni arra a körül­ményre, hogy a közgyűlés az ilyen fontos kérdések­ben későn és hiányosan lesz informálva. Már a múlt közgyűlések egyikén a közélelmezési kirendeltségnek az összes berendezéseit, felszereléseit, autóit, termosorjait a leltár ismerése nélkül meg­szavazta a Közgyűlés, hogy átadjuk ennek a közérdekű élelmezésnek; ez túlságos bizalom, a közgyűlés min­dent megszavazási készségében. Éppen ezért nagyon szeretném, ha például ismét egy ilyen fontos milliós vállalatról van szó, hogy mi ezt az egész szerződést ismerjük, elejétől végig. Mert itt mindig csak bruttó bevételről van szó és hozzávetőleges számításokról. Csak azt tudjuk a tanácsnak az előterjesztéséből, hogy most a négy fűtőkazán óránkénti fűtéséhez 4 g szén szükséges, természetesen akkor, amikor a fürdő­üzem szünetel, tehát estétől a fürdő kinyitásáig és viszont Frenreisz ajánlatának a bírálatánál azt mondja a tanács, hogy az­által, hogy Frenreisz nagy kegyesen elfogad egy, a mintegy 500.000 koronán beszerzendő külön kis kazántelepet, amelynek fűtésére ugyancsak a főváros ad a sajátjából napi 3­0 szenet és a többit is, amennyiben azzal a főváros rendelkezik, rendel­kezésére bocsájtja a beszerzési áron, tehát ezen az alapon volna az, hogy Frenreisznek a 9%-os bruttó fizetése ll°/o-ra menne fel, viszont Feszlnek az aján­latában az van, hogy ő maga építené meg a kazánt és maga fűtené és nem kérne szenet a fővárostól, amíg pedig Frenreisznek megépítené a főváros ezt a kazánt, addig a főváros adja a szenet és nem tudom mikor fogja ez megépíteni és addig használni fogja azt a nagy kazánházat óránként 4 g szénnel. Ezenkívül a másik dolog az, hogy nem ismerjük a szerződést, hogy bruttó részesedésről van szó és azt mondjuk, hogy Freireisz 9 vagy 10%-ot fog a bruttó bevételből fizetni, de nem tudjuk, hogy benne van-e a szerződésben az a fontos pont, hogy Frenreisz köteles olyan átlagárakat szabni, amelyek semmiben sem múlják felül a pesti elsőrangú ... D. Berczel Jenő tanácsnok: Benne van, hogy nem szabhat magasabb árakat, mint az elsőrangú budapesti vendéglők. Dr. Körmöczi Zoltán: Ha nincs benne, akkor ő egyszerűen 10 százalékkal drágább lesz és ingyen kapja a Gellért-fürdő bérletét. Ha pedig benne van, ez is mutatja, hogy nekünk a szerződést ismerni kellene, mert akkor ilyen kifogást nem hoznánk fel. Mivel tehát világosan látszik, hogy Feszlnek ezen ajánlata anyagilag erősen felülmúlja Frenreisz­nek ajánlatát, a 9% helyett 11%-os bruttó része­sedést, a kazánháznak saját költségén való megépí­tését és a kazánháznak a saját szenével való fűtését ajánlja fel, ami milliókra menő differenciát jelent, legalább is elég nyomós ok arra, hogy az igen tisztelt Közgyűlés visszaadja ezt a javaslatot a ta­nácsnak, hogy nyilvános árlejtés útján megejtett vizsgálattal és ajánlatokkal jöjjön ide a Közgyűlés elé, hogy még április 30-áig ebben az ügyben a Közgyűlés dönthessen. Dacára annak, hogy a tanács azt mondja, hogy Feszinek az ajánlatával csak akkor foglalkozhatnék, ha nyilvános pályázatot írtak volna ki, mégis bele­ment a tanács abba, hogy itt a hivatalos közlöny­ben megjelent ismertetésben bírálja a Feszl-féle ajánlatot is. Dr. Berczel Jenő tanácsnok: Kötelessége volt. Dr. Körmöczi Zoltán: Itt tehát már enged ab­ból az elvből, hogy nem volna helyes a nyilvános árlejtés kiírása. Kérem az igen tisztelt Közgyűlést, méltóztassék arra az álláspontra helyezkedni, hogy ez adassék vissza a tanácsnak és még április 30-áig itt a Közgyűlésnek javaslatot tegyen a nyilvános pá­lyázatnak az eredménye fölött. Dr. Karay László: (Halljuk! Halljuk!) Tekinte­tes törvényhatósági bizottsági Közgyűlés! Előre bo­csájtom, hogy a tanácsnak a határozatát fájó szív­vel és egyáltalán nem szívesen, de azon kény­szerhelyzet hatása alatt, amely elé állíttat­tunk, elfogadom (Miért? — a baloldalon). Meg­mondom azt is: elfogadom pedig azért, mert ez nem ké­pez pártkérdést és ha még pártkérdés volna is, elsősorban a szívem és a lelkiismeretem kérdésének tekintem. Ettől eltekintve nem akarom a törvényhatóságot olyan kárnak kitenni esetleg, amely könnyen előállhat akkor, ha mi ezt a javaslatot visszaadjuk és árlejtést tűznénk ki. Vitéz László és dr. Hajdú Marcell: Vissza is kell adni! Dr. Kazay László: Én meghallgattam a tisztelt előttem szólókat, ha engem meghallgatnak jó, ha nem, nekem van türelmem, van időm, birom tüdővel is, adott az Úristen, a délutánomat pedig rászántam, tessék, amint tetszik. Én nem azért szólalok fel különben sem, hogy az igen tisztelt Hajdú bizottsági tagtársam véleményét mondjam el, hanem hogy a saját véleményemet mondjam el. (Derültség.) A kényszerhelyzet hatása alatt meghajlok és elfogadom ezt a javaslatot, azonban egy dolgot — nem határozati javaslat alakjában vettek ugyan fel, még azt sem akarom, — csak mintegy közvetítő szempontot vetem fel, hogy nem volna-e célszerű restringálni a bérleti idő tartamát három esztendőben. Ma amikor annyira labilis minden érték, a valutánk annyira ingadozik máról-holnapra, egyes cikkeknél 50—60—70—80—90—100%-os ingadozások vannak, sőtt egyik napról a másikra 10—20—30%-os árin­gadozások, akkor mi 6 esztendőre nem provideálhatunk. (Közbeszólások: 3 évre sem!) Egész biztos, hogy ebből előbb-utóbb perek lesznek. Általában bérletnél én azt az általános elvi szempontot emelem ki, mert én elvi szempontokból beszélek, én Frenreiszt nem ismerem, semmikép iránta érdekelve nem vagyok, de ebben a kritikus átmeneti gazdasági helyzetben egyáltalán nem kötném meg a bérletet hosszú időre, hanem ebben az átmeneti időben lehetőleg 1—2, legfeljebb 3 évi bérletbe mennék csak bele, 3 évibe is csak ott, ahol ez különösen indokolt, de semmi körülmények között sem mennék be 6 éves bérletbe. Erre vonatkozólag mondom, hatá­rozati javaslatot nem terjesztek elő, csak figyelmébe ajánlom a tekintetes törvényhatósági bizottsági köz­gyűlésnek ezt a szempontot. A magam részéről még egyet leszögezni kívá­nok. Azt, hogy amik­or úgy látszik, aránytalanul csekély, nevetségesen csekély összeg ellenében és nyilvános árlejtés mellőzésével adatik ki ez a dolog, ugyanakkor a Szent Gellért-fürdő hévizei, amit az Úristen melegít, 50 koronáért adatnak. Megint azt fogják felhozni, hogy semmi junku­m nincs a kettő között, mert ez üzem, ez nem tartozik ide, de lesz.-

Next