Fővárosi Közlöny, 1921 (32. évfolyam, 1-27. szám)
1921-04-08 / 14. szám
mint gazda ki vagyok annak téve, hogy tőlem is rekvirálás útján a gabona tekintélyes részét elviszik. Ellene vagyok a szabad forgalomnak azért, mert bármennyire gondolják is, hogy a szabadforgalom mellett az árak így vagy úgy fognak alakulni, én kijelentem, hogy ma még mi nem vagyunk azon a magaslaton, amikor mi belátjuk azt, hogy nekünk polgártársainkkal szemben is megvan az a kötelezettségünk, hogy nekünk inkább oda kell adnunk olcsóbbért, csak hogy polgártársaink is ellátva legyenek. Ellenkezően, mi inkább eladjuk sokkal drágábban, vagy elvisszük külföldre vagy feletetjük, vagy nem tudom mit csinálunk vele, de nekünk az teljesen mindegy, hogy a szomszédságunkban mi történik. Ennélfogva én akkor, amikor a tanács határozati javaslatának első és második pontját változatlanul elfogadom, harmadik pontjában azt a módosítást kívánom, hogy a gabona szabad forgalma ne a szükséglet teljes kielégítése „mellett", hanem csakis a fenti érdekek teljes kielégítése „után" legyen megengedve. Én ugyanis, 1. Közgyűlés, azon az állásponton vagyok, hogy lehetetlen az, hogy megint megengedtessék, hogy már a cséplésnél megkezdődjék a gabona egy részének szabad forgalma s akkor megint, nem lévén beszolgáltatva a szükséges kvóta, március, április vagy május hónapokban a főváros egyszerűen ne legyen ellátva. Ez tehát az egyik módosítás, amit kívánok. A tanács javaslatának negyedik pontját egyszerűen mellőzni kérem és kérem, hogy azt aj tanács is ejtse el. Helytelennek tartom ugyanis, hogy mi ezt a módozatot válaszuk ismét, amely a folyó évben sem vált be. A tanács ugyanis úgy gondolja, hogy egyszerűen vessük ki az adót a gabonára minden gazdaságilag megművelt földre, tekintet nélkül arra, hogy ott mi termett vagy egyáltalán termett-e. Az idén ugyanezt a játékot követték s mi az eredmény, az, hogy nem nézték a nagybirtokoknál , tudtak-e szállítani vagy nem tudtak, hanem egyszerűen kivetették az adógabonát és azoktól akarták készpénzben megvásárolni. Ugyanakkor, amikor a kormány megengedte, hogy azoktól, akik már eddig bevásárolták a gabonát, el ne vétessék, s másodszor megengedte, hogy a kisgazdák egyszerűen 15—20 kilogrammal elégítsék ki az adógabonájukat, a nagybirtokosoknál ugyanazon katasztrális holdak szerint egészen három métermázsáig felemelte az adógabonát. Tehát a kormány lehetetlen rendszer alapján akarta összegyűjteni a gabonát. Papiroson nagyszerűen megvolt. A közélelmezésügyi miniszter kimutatta, hogy meg is van és végeredményében még kukoricalisztet sem tud a kormány szállítani. Ennélfogva én a magam részéről a negyedik pont elejtését javasolom annyival is inkább, mert fenntartom 1920. december 22-én tett indítványomat, hogy addig nem lehet szabadforgalom, amíg a szükséges gabonamennyiség az ellátatlanok részére garantálva nincs. Tisztelt Közgyűlés! Ha ezzel mi megtettük a kötelességünket, hogy a kormány figyelmét felhívjuk azokra a szükséges intézkedésekre, akkor azt hiszem, a tanács javaslatának 7. pontja teljesen elejtendő. A tanácsi javaslat hetedik pontja az őrlési forgalom visszaállítását kívánja. Engedelmet kérek tisztelt Közgyűlés, még ha ez a kívánság a legenyhébb módon kifejezett óhaj volna is, akkor is a tanács javaslata arra a térre téved, amely tér ma sem a tanácsnak, sem a közgyűlésnek, sem a kormánynak, sem a nemzetgyűlésnek elfoglalásra rendelkezésre nem állt Az őrlési" forgalmat visszaállítani annyit jelent, mint környező államokkal már előre megállapodni gazdasági tekintetben és ha mi erre a kormányt szorítjuk abban az esetben a kormány esetleg, — ha hajolna erre a szorításra — kénytelen volna esetleg olyan jogainkat feladni, csakhogy a szerződést megköthesse, amely jogok feladása az ország érdekében egyáltalán nem áll. Én a főváros lakosságának az ellátásába semmiféle külpolitikát belevinni nem kívánok és pedig azért, mert a kormány kezét külpolitikai kérdésekben semmi irányban megkötni nem akarhatjuk. De különben is helytelennek tartom, hogy most erre a térre tévedjünk, mert hiszen nem tartom elképzelhetőnek, hogy lehetséges legyen olyan őrlési forgalmi szerződést megkötni, hogy annak alapján a kenyérliszt és a korpa minálunk maradhasson. A korpát itt hagyják, de a kenyérlisztet épúgy vissza fogják vinni, mint a finom lisztet. Ha tehát a főváros ellátását csak arra akarom hatírozni, hogy őrlési forgalom is legyen és hogy nemzetközi szerződést köthessünk, akkorra már régen elmúlik megint az az idő, amikor a szükséges mennyiségről gondoskodnunk kell. Én tehát ettől a ponttól eltekintenék és nagyon kérem, hogy a tanács határozati javaslatának hetedik pontját méltóztassék mellőzni. Ezek után tisztelt Közgyűlés, tekintettel az idő előrehaladott voltára, nem kívánok tovább a kérdéssel foglalkozni, ámbár nagyon is érdemesnek és megszívlelendőnek tartanám azt, hogy akkor, amikor mi az idén, tehát a háború befejezése után ismételten már megégettük a kezünket és mi, akik végre is hivatva vagyunk arra, hogy a főváros képviseletét alkossuk, mi megint ki vagyunk téve annak, hogy a főváros lakossága joggal vagy jogtalanul, de minden esetre vádolhat a nemgondoskodással, hogy akkor nyomatékosan felhívjam a figyelmet éppen az előttem felszólaló úrral szemben arra, hogy nem lehet kisgazdapártra vagy politikára vagy a nemzetgyűlésre bízni ezt a kérdést, hanem nagyon fontos, hogy ezt a kérdést állandóan napirenden tartsuk s ne csak ezen határozat által adjuk álláspontunkat minél sürgősebben a kormány tudomására, hanem tartsuk napirenden oly módon, hogy a főváros, amennyiben a tanács szükségesnek látja, az aratás idejére tegyen a tanács javaslatot arra nézve, hogy mi a szükséges gabonának annyinak, amennyit esetleg rezervoárnak meg kell tartani, annak a beszerzése iránt a saját hatáskörünkben is intézkedhessünk. Ennélfogva azt kívánom, hogy ez a javaslat a gabona beszerzésére vonatkozó javaslat állandóan legyen napirenden a tanács előtt és szükség esetén a tanács korábbi indítványom alapján, valamint ezen határozati javaslat alapján tegyen mielőbb a közgyűlésnek érdemleges jelentést, illetve előterjesztést. Ismételve javaslataimat kérem, hogy a határozati javaslat harmadik pontjában a „mellett" szó az „után" szóval cseréltessék fel a negyedik és hetedik pont pedig mellőztessék. •Törökné Kovács Hermin: Tisztelt Közgyűlés! Az óra már 8 után jár. Tekintetbe veszem a bizottsági tag urak türelmetlenségét, már igazán jogosult türelmetlenségét és nagyon rövidre szabom felszólalásomat. Nagy aggodalommal hallottam azt a hangot, amely az imént a kisgazdapárt egyik tagja részéről jutott kifejezésre. Ez a hang nem a szeretet és a testvéri megértés hangja volt. És amikor azt hallottuk, hogy ezt pedig a képviselőház nem fogja megszavazni.