Fővárosi Közlöny, 1926 (37. évfolyam, 1-17. szám)

1926-01-08 / 1. szám

Tanácsi határozatok. 142.040/1925—1. szám. A Fővárosi Közlöny előfizetési díjának újabb megállapítása. A tanács a tanácsi I. ügyosztály előterjesztésére a Fővárosi Közlöny előfizetési árának megállapítása ügyében az 1924. november 20-án hozott 137.166. 1924—1. számú határozatát hatályon kívül helyezi és a lap terjedelmének nagymérvű emelkedésére való tekintettel a Fővárosi Közlöny előfizetési díját 1926. január 1-től kezdődően további intézkedésig egész évre 170.000 korona helyett 300.000 koronában állapítja meg. A példányonkénti ár változatlanul ívenként 1700 korona. Kelt Budapesten, a székesfőváros tanácsának az 1925. december 17. napján tartott ülésében. 104.072/1925—11. szám. Csatornázási vasszerelvények beszerzése. A tanács a tanácsi II. ügyosztály előterjesztése alapján elrendeli, hogy az út- és csatornaépítéssel kapcsolatban szükséges, összesen mintegy 65.640 kg. súlyú csatornázási vasszerelvény beszereztessék. Jóváhagyóan tudomásul veszi a tanács, hogy az ügyosztály a szállítás vállalatbaadása iránt nyil­vános versenytárgyalást hirdetett s a vasszerelvények szállítására az út- és csatornaépítési albizottság javaslatához képest elfogadja a Farkasvölgyi-féle villamossági és műszaki r.­t. cég ajánlatát, amely szerint nevezett a tanácsi II. ügyosztály részére szükséges és összesen mintegy 65.640 kg. súlyú csatornázási vasszerelvények szállítását a részletes és ajánlati feltételek betartásával az ajánlata kapcsán bemutatott költségvetésben foglalt egységárakkal való elszámolás mellett 214.698.594 koronáért hajlandó elvállalni. A versenytárgyalás eredménye szerint a vas­szerelvények szállításával kapcsolatban előreláthatóan felmerülő 214.698.594 korona fedezésére a folyó évi­­ költségvetés VIII. csoport VII. fejezet 4. cím alatt engedélyezett 306 millió korona hitelösszeg áll rendelkezésre. Kelt Budapesten, a székesfőváros tanácsának 1925. október 29-én tartott ülésében. 132.084/1925—IX. szám. A Budapesti Kir. Magyar Pázmány Péter tudo­mányegyetemi Mensa Academica­ Egyesületnél a székesfőváros közönsége által létesített hat alapítványi hely betöltése. A tanács a Budapesti Kir. Magyar Tudomány­egyetem tanácsának előzetes meghallgatásával és a tanácsi IX. ügyosztály előterjesztésére a székesfőváros által a Mensa Academica­ Egyesületnél szegénysorsú egyetemi hallgatók ingyenes ellátása céljából létesített hat alapítványi helynek az 1925/1926. tanévre betöltése ügyében a következőképpen határoz: Egy alapítványi helyet adományoz a tanács az alapítványt már a múlt évben is élvezett és arra ezúttal is érdemesnek talált Pentelényi László III. é. joghallgatónak; a még rendelkezésre álló öt alapít­ványi helyet pedig a tanács Friedrich Gyula III. é. joghallgatónak, Tófalvi János V. é. orvostanhallgató­nak, Bordás Gusztáv I. é. orvostanhallgatónak, Varga Ödön IV. é. bölcsészettanhallgatónak és Erdélyi János III. é. bölcsészettanhallgatónak adományozza. Kelt Budapesten, a székesfőváros tanácsának 1925. december 3-án tartott ülésében. BIZOTTSÁGI ÜLÉSEK. — — A jogügyi és katonaügyi bizottság ülései. I. — 1925. november hó 20-án. — A jogügyi és katonai bizottság november 20-án délután 1 26 órakor ülést tartott Buzáth János alpolgár­mester elnöklete alatt. Előadó volt: Járdek Elemér sh. igazgató. Elnök az ülést megnyitván, megállapítja a napi­rendet. Járdek Elemér sh. igazgató ismerteti az 1926. évi költségelőirányzat katonai vonatkozású tételeit. Bechtler Péter: Ötmilliárd korona van előirá­nyozva a laktanyák helyrehozására. A részletek isme­rete nélkül nem hajlandó ezt az összeget meg­szavazni, hanem először az építési albizottság véle­ményét tartja kikérendőnek, mert csak ennek isme­retében lehet a szükséges összeget meghatározni és előirányozni. Elnök: Csak forma kérdése, hogy beállítják-e előre az összeget a költségvetésbe, mint rendkívüli kiadást, amelynek felhasználását azután külön, rész­letes előterjesztés alapján fogja a bizottság a mun­kálatok végrehajtása előtt engedélyezni, vagy pedig a tételt most törlik a költségvetésből és ha a munkák aktuálissá válnak, akkor fognak póthitelről gondos­kodni. Mindenesetre reálisabb képet mutat a költség­vetés, ha az előreláthatóan szükséges összegeket már most beállítják, ami azonban még nem jelenti azt, hogy az összeget okvetlenül fel is fogják használni, mert erre nézve, ismétli, külön határozatot kell hozni, részletes előterjesztés alapján. Szőke Gyula perhorreszkálja, hogy mindig pót­hiteleket kér a tanács, mert akkor a költségvetés sohasem lesz reális. Legalább hozzávetőlegesen meg kell állapítani már a költségvetés keretében a fel­merülhető kiadásokat. Javasolja ezért, hogy a tételt hagyják bent a költségvetésben, annál inkább, mert azokat az épületeket, amelyek a fővárosnak nagy vagyont jelentenek, nem lehet lerongyolódni hagyni, hanem ki kell javítani. Az összeg felhasználása felett azonban csak részletes kimutatás alapján döntsenek. Kis Jenő nem járul hozzá a szóban forgó tétel beállításához, mert a pénzügyi bizottság ebben a kérdésben már állást foglalt és kimondotta, hogy kaszárnyákra nem szavaz meg addig semmit, amíg nem kap részletes kimutatást arról, hogy hány kaszárnya van, hogyan vannak ezek kihasználva, milyen állapotban vannak és milyen javítások feltétlenül szükségesek. Javasolja tehát, hogy ezt a kérdést hagyják függőbben addig, amíg a részletes jelentés alapján a kaszárnyajavítások ügyében határozhatnak.

Next