Fővárosi Közlöny, 1926 (37. évfolyam, 29-54. szám)
1926-07-02 / 29. szám
(Helyeslés) és állapítsa meg azt, hogy milyen lakások váltak ott veszélyesekké és lakhatatlanokká és tegye meg a szükséges intézkedéseket. Klár Zoltán: Csukják be a háziurat, aki 800.000 korona bért kér az ilyen lakásokért. Sipőcz Jenő polgármester: A bizottság ma Liber tanácsnok úr vezetése alatt ki is ment a helyszínére s ezeket a lakásokat megvizsgálta. Horovitz Gábor: A Rózsa utca 109-be nem mentek, ahol öt gyermek van félméteres vízben. Sipőcz Jenő polgármester: A tanácsnok úr majd feljegyzi ezt az adatot. Mondom, minden egyes lakást megvizsgáltak és kettőről megállapították, hogy lakhatatlan. Ezeknek a lakóit mindjárt ott a helyszínén egy másik lakásba áthelyezték. (Helyeslés.) Továbbá megállapították azt is, hogy a Suhajdatelep emberi lakásra egyáltalán alkalmatlan (Úgy van ! Úgy van! — Általános helyeslés.) és utasították a kerületi mérnököt arra, hogy a lakásokat vizsgálja meg és hogy azokból, amelyek lakásra alkalmatlanok... Joanovich Pál: Mind. Sipőcz Jenő polgármester:... a lakókat telepítsék ki és ha a lakók elhelyezése sikerült, ezt az egész telepet rombolják le. (Élénk helyeslés minden oldalon.) Megjegyzem, a tanácsnok úrral abban állapodtunk meg, hogy az ottani lakókat a most épülő fővárosi házakban fogjuk elhelyezni és addig más lakást nem kap, amíg ezeket mind el nem helyeztük. (Általános élénk helyeslés.) És akkor ezt a telepet egyáltalán razírozni lehet a főváros színéről. Ugyancsak megvizsgálta ez a bizottság az V., Párkány utca 1749. hrsz.-ot, az úgynevezett Klemmudvart és itt megállapította azt, hogy ennek az alsó területe szintén el van árasztva, itt is már lakhatatlanok a lakások, úgy hogy a szükséges kitelepítő intézkedéseket megtette. Ugyancsak megvizsgálta a Párkány utca 1428. számú telepet is és itt is megállapította, hogy a lakások alkalmatlanokká váltak az ottlakásra és ha sikerül itt is megfelelő elhelyezést találni, amire mód van, akkor ezt a telepet is le fogják rombolni, (Helyeslés.) mint amely használhatatlanná vált. A Mária Valéria-telepen nagyobb bajok nem voltak. Ezt nem akarom részletezni, apróbb bajok itt is voltak, de ezeket a bizottság már eliminálta. (Helyeslés.) Még csak azt kívánom megjegyezni, hogy az árvíz egyetlen területen, tudniillik a Budafoki úton okozott nagyobb bajokat, ahol az árterületen halászkunyhók épültek annak idején, hatósági engedély nélkül és ezeket a kunyhókat körülbelül 15—20 centiméter magasságban a víz már elárasztotta. Itt az eljárt bizottság akként intézkedett, hogy védettebb helyen lévő kunyhókba helyezte át a víz által megtámadott kunyhók lakóit, ha pedig a Duna tovább áradna, akkor egy felsőbb területen levő kocsmahelyiségben, ahol körülbelül 80 ember számára van hely, fogják a lakókat elhelyezni és ezzel kapcsolatban megteszik az egyéb intézkedéseket is, ha erre komoly szükség lesz. (Helyeslés). Megjegyzem még azt, hogy ezeket a kunyhókat ilyen magas vízálláskor veszélyezteti a Dunán járó hajók által okozott erősebb hullámverés is. Ezért a tanácsnok úr megkereste a Duna gőzhajózási, valamint a Magyar Folyam- és Tengerhajózási társaságokat, hogy ezeken a szakaszokon a hajóikat lassabban járassák, hogy a Duna hullámverése át ne csapjon a töltésen. (Helyeslés.) Ezt az illető hajósvállalatok készséggel ígérték meg, úgy hogy ebben a tekintetben se forog fenn veszély. (Helyeslés.) Egyáltalán méltóztassék tudomásul venni, hogy a rendőrséggel és egyéb hatóságokkal karöltve minden intézkedést megteszünk az esetleges további áradás és az ezzel kapcsolatos bajoknak a megelőzése és megakadályozása érdekében. Kérem e bejelentésemet tudomásul venni. (Helyeslés: Éljenzés és taps a jobboldalon.) Elnök: Méltóztatnak a polgármester úr bejelentését tudomásul venni. Következik a költségvetés általános vitájának folytatása. Glücksthal biz. tag úr. (Halljuk! Halljuk!) Glücksthal Samu: T. Közgyűlés! Én a költségvetést elfogadom. (Élénk helyeslés jobbról.) Elfogadom, mert nem kapcsolom össze a költségvetést a bizalom kérdésével. Közjogilag és politikailag a főváros tanácsának a helyzete nem azonos a felelős m. kir. kormánynak a jogi helyzetével. Ha az állami költségvetés elbukik, ez a kormánynak a bukását jelenti. De ha nálunk egy költségvetés nem fogadtatik el, akkor a konzekvencia egyedül az, hogy a tanács megmarad. (Zaj a baloldalon.) tanácsunk lesz, de költségvetésünk nem. (Úgy van! — a jobboldalon.) Hogyha esetleg a többi párt ugyanarra az álláspontra helyezkedne és a költségvetést nem fogadná el, akkor az a bizarr helyzet állna elő, hogy új költségvetés összeállításához kellene fogni s ez az új költségvetés elkészülne akkorra, amikor az az esztendő már letelt, amelyre a költségvetés vonatkozik. Ennek következtében, mint a gyakorlat embere, csak azt mondhatom, követve Baracs I. tagtársam felhívását, hogy álljunk össze és a város érdekében kezdjük el már most előkészíteni az 1927-es költségvetésünket, tegyünk abba bele mindent, amit különkülön helyesnek tartunk, hogy azután az 1927. évi költségvetés olyan legyen, amely valamennyi párt kívánságait a lehetőségig kielégíti. Én, t. közgyűlés, abból az alkalomból, hogy az általános vita során felszólalok, a budgettel magával csak egyes vonatkozásokban fogok foglalkozni felszólalásomnak során. Ami engem a felszólalásra késztet, az az, hogy foglalkozzam, — megragadva itt a budgettárgyalásnak parlamentáris szokását, — hogy foglalkozzam a főváros lakosságának a helyzetével, amelynek sorsa a mi gondjainkra van bízva. Ez különben azért is szükséges, mert az, hogy mennyiben reális a mi költségvetésünk, az attól függ, hogy milyen a polgárság teherbíró képessége. Az, hogy mennyiben fog ratifikáltatni a zárószámadás által a költségelőelőirányzat, az függ attól, hogy az egyesnek a háztartási helyzete hogyan aránylik a főváros háztartásához. Abban fájdalom, egyetértünk valamennyien, hogy a főváros lakossága ezidőszerint egy olyan súlyos gazdasági helyzetben van, amelyhez hasonlót ez a generáció még nem látott. Éber Antal: Íogy van ! Glückstahl Samu: Ez a gazdasági helyzet, ez a krízis nem konjunkturális. Végtére rendes gazdasági időszakokban a szónak biblikus értelmében felváltják egymást a kövér és a sovány esztendők. De az, ami ma van, ismétlem, az nem konjunkurálisan kritikus esztendő, vagy helyzet: a mostani helyzet gyökerei sokkal mélyebben rejlenek. Innen van a csődöknek, kényszeregyezségeknek folyton emelkedő száma; a végrehajtásokról nincs statisztika, de elég, ha felemlítem azt, hogy a központi járásbíróságnál a végrehajtók számát tízről negyvenre kellett felemelni és ez a szám sem bír a munkák tömegével. Ehhez hozzá-