Fővárosi Közlöny, 1928 (39. évfolyam, 20-38. szám)

1928-04-13 / 20. szám

c) a személyzeti kiadások a munka megfelelő beosztásával, vagy egyszerűsítésével nem csökkent­hetők-e, illetőleg a többletmunkák költségei a meglévő személyzet munkaerejének jobb kihasználásával nem takaríthatók-e meg, d) a fentartási munkáknak az elvégeztetése fel­tétlenül szükséges és gazdaságos-e és végül, e) a fogyasztási anyagoknál az évi szükséglet a meglévő készletekből nem fedezhető-e. Minden téren és minden tételnél a legnagyobb­fokú gazdaságosság irányítsa az előirányzatot. Azoknál az intézményeknél, amelyek bevételi forrásokkal is rendelkeznek és amelyeknél a kiadások emelkedése semmi körülmények között sem kerülhető el, az intézmények maguk tartoznak a bevételek meg­felelő fokozásáról gondoskodni. Már most megjegyzi a tanács, hogy csakis azokat az új tételeket lehet a költségvetési előirányzatba beállítani, amelyeknek a felvételét tanácsü­lési, vagy közgyűlési határozat rendelte el. Ezt a körülményt a jegyzet rovatban az illető tanácsi, vagy közgyűlési határozat számával fel kell tüntetni. Ilyennek hiányában az új tétel az elő­irányzatból törlendő. A költségvetés alaki összeállítása és rendszere. A kölségvetés alakiságaira vonatkozólag a tanács az alábbiakban rendelkezik : A költségvetés összeállítására vonatkozólag az 1927. évi V. t.-c.-nek az önkormányzati testületek hatá­lyosabb ellenőrzéséről szóló része végrehajtása tárgyá­ban kiadott 42.200/1927—IV. B. M. számú körrendelet tartalmaz rendelkezéseket. E rendelkezések szüksé­gessé teszik a költségvetés eddigi rendszerének gyöke­res megváltoztatását. Ezért a tanács a tanácsi pénzügyi ügyosztály előterjesztésére elhatározza, hogy az 1929. évi költség­vetést az idézett körrendelet rendelkezéseinek meg­felelően szerkeszti, azonban arra való tekintettel, hogy egyrészt a székesfőváros központi igazgatása ügyosztályok útján történik, másrészt mert a hitel­kezelés célszerűsége ezt megkívánja, a költségvetés részletezését ügyosztályok szerint adja. A tanács a költségvetés eddigi összeállítására vonatkozólag kiadott 116.316/1920—VI. számú tanácsi utasításnak egyidejű hatályon kívül helyezésével el­fogadja tehát a pénzügyi ügyosztály által szerkesztett és az 1928. év adataival kiegészített költségvetési mintát és elrendeli, hogy a költségvetést az ezen hatá­rozat mellékleteként kiadott és a 42.200/1927—IV. B. M. számú körrendelet rendelkezéseinek megfelelően szerkesztett minta szerint, az 1928. évi költségvetés adatait tartalmazó nyomtatványok felhasználásával kell összeállítani. Ugyancsak az ügyosztályi tagozódás­nak megfelelően szerkesztett és a 22.662/1903—VI. szám alatt kelt tanácsi utasítással megállapított minta pótlására kiadott nyomtatványokon kötelesek a kerületi elüljáróságok költségvetéseiket előterjeszteni. A költségvetés általában három fő részre oszlik : I. a községi háztartás, II. a különálló alapok és III. az önálló vagyonkezelésű intézmények költségvetésére. A községi háztartás költségvetése az ügyosztá­lyok számozásának megfelelő költségvetési fejezetekre oszlik, e fejezeti beosztáson belül az ügyosztály költségvetése az igazgatási ágaknak, illetve intézmé­nyeknek megfelelően címekre tagozódik. Úgy a ki­adások, mint a bevételek rovatokra oszlanak, ezek részletezése pedig alrovatonként, illetve tételenként történik. Az egyöntetűség érdekében a kiadásoknál az első rovat mindig a személyi kiadások, a második rovat pedig mindig a dologi kiadások előirányzatának a megjelölésére szolgál. Hasonló alapelveken épül fel a különálló alapok és a külön részben adott önálló vagyonkezelésű intéz­mények költségvetése is. Az egyöntetűséget biztosító intézkedések. A tanács az előirányzat egyöntetűsége érdekében a 42.200/1927—IV. B. M. számú körrendeletnek alábbi rendelkezéseire hívja fel az adatszolgáltatásra kötelezett hivatalok figyelmét: 1. A székesfőváros évi költségvetését a bruttó rendszer szerint kell készíteni. Ennélfogva mind a községi háztartás, mind pedig a különálló alapok és önálló vagyonkezelésű intézmények költségvetésébe valamennyi várható kiadást és bevételt teljes összegé­ben fel kell venni és sem a kiadások, sem a bevételek előirányzásánál betudásnak (kompenzációnak) nincsen helye, vagyis semmiféle bevételt nem lehet közvetlenül — a költségvetésben való előirányzás nélkül — ki­adásokra fordítani. 2. Úgy a kiadásban, mint a bevételben rendes és rendkívüli kezelést kell megkülönböztetni és ezeket egymástól el kell különíteni. A rendes kezeléshez a székesfőváros háztartásában évenként állandóan elő­forduló kiadások és bevételek tartoznak, viszont mindazt a kiadást, vagy bevételt, ami a rendes kezelés keretében nem irányozható elő, rendkívüli kezelés alá kell vonni. A rendkívüli kiadások között a beruházásokat, vagyis az ingatlanvagyonba fektetendő és az első felszerelés céljára szükséges kiadásokat, továbbá azokat az állandó jellegű beruházásoknak nem minő­síthető átmeneti kiadásokat kell előirányozni, amelyek csak egyszer és mindenkorra merülnek fel, vagy ha több éven át ismétlődnek is, nem folyam­ányai a háztartás rendes menetének. Azokat a kiadásokat, amelyek a rendszeres karbantartás és természetes elhasználódás következményei, a rendes kiadások között kell előirányozni. A vagyonszerzés jellegével bíró beruházások költségeit több évre kell felosztani és csak a meg­felelő részösszeget kell előirányozni. 3. A személyi kiadásokat a dologi kiadásoktól szigorúan el kell különíteni. A jutalmakat, jutalékokat, segélyeket és bármely címen adott díjazásokat is a személyi kiadások között kell előirányozni. Nem tekinthetők azonban személyi kiadásoknak az olyan nem rendszeres illetmény jellegű kiadások, amelyek közmunkák ellátásából származólag személyeknek fizettetnek ki, (például napszámbérek az utak fen­tartásánál stb.) vagy amelyek egyes intézményeknek olyan dologi szükségleteinek folyamányai, amely szükségletek vállalatba adás útján is biztosíthatók, illetve elláthatók volnának (például szegényügyi intéz­ményeknél, vagy internátussal egybekötött iskoláknál a szakácsnők, mosónők stb. munkabére.) A személyi kiadások előirányzásánál irányelvül szolgáljon az, hogy általában véve személyi kiadásnak csak a rendszeres állásban, vagy állandó alkalmazásban

Next