Fővárosi Közlöny, 1937 (48. évfolyam, 23-50. szám)

1937-05-04 / 23. szám

nunk, abban — azt hiszem — legnagyobb része van annak a harmóniának, amely a Közmunkák Tanácsa és a székesfőváros közönsége között fenáll s amelynek eklatáns bizonyítékaképen úgy a polgár­mester úr, mint az elnöklő alpolgármester úr, valamint a főpolgármester úr is a legmelegebben támogatott engem. Ebben a nagyon ünnepélyes pillanatban egy kérésem van a székesfőváros közönségéhez és általa az igen­­. pénzügyi bizottsághoz is: ne méltóztassa­nak megengedni, hogy az a tempó, amely Budapest székesfőváros fejlesztése és szépítése érdekében folyik, megtorpanjon. Ne méltóztassanak hallgatni se teoretikus pénzügyi tudósokra, sem pedig halál­kuvikokra, mert ez stagnálást, visszafejlődést jelentene Budapest székesfőváros életében. (Ügy van! Ügy van!) Az a tempó ellenben, amely most folyik, s amely talán most önmagától is adódik és lelkes kezek által kimunkálódik, nemcsak Budapest, hanem Magyarország jövőjét is biztosíthatja. (Ügy van! Ügy van!) Azt kérem tehát, hogy menjünk előre bátran a megkezdett úton. Ismételten hálásan köszönöm a szíves üdvözlést. (Élénk éljenzés.) (Az elnöki széket Karafiáth Jenő m. kir. titkos tanácsos, főpolgármester foglalja el.) Elnök: Jelentem, hogy a székesfőváros 1936. évi zárószámadása elkészült s azt a közeljövőben a pénzügyi szakbizottság tárgyalni fogja. Javasolom, hogy a pénzügyi szakbizottság saját kebeléből küldje ki: Deményi Aladár, Láng Lajos, Müller Antal, Révész Mihály, Temes­váry László és Terbócz Imre pénzügyi szakbizottsági tagokat, akik a pénzügyi szakbizottság elnökének, vagy helyettesének vezetése mellett a zárószámadást megvizsgálják és vizsgálatuk eredményéről a záró­számadásnak a pénzügyi szakbizottság elé való terjesztésével egyidejűleg jelentést tesznek. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, akkor határozatként kimondom, hogy a pénz­ügyi szakbizottság az 1936. évi zárószámadás meg­vizsgálására a pénzügyi szakbizottság elnökének, illetve helyettesének vezetése mellett Deményi Aladár, Láng Lajos, Müller Antal, Révész Mihály, Temesváry László és Terbócz Imre pénzügyi bizott­sági tag urakat küldi ki s felkéri, hogy eljárásuk eredményéről a pénzügyi szakbizottságnak jelentést tenni legyenek szívesek. (Helyeslés.) Jelentem továbbá, hogy a gyámpénztári köl­csönügyek megvizsgálása megtörtént s a vonatkozó előterjesztés rövid időn belül elkészül. Tekintettel azonban az anyag nagy terjedelmére, mielőtt a jelentést a pénzügyi bizottság plénuma tárgyalná, javasolom, hogy a pénzügyi szakbizottság saját kebeléből küldje ki: Lázár Ferenc, Párkány Frigyes, Révész Mihály, Somogyi Béla, Szőke Gyula és Terbócz Imre szakbizottsági tag urakat, akik a pénzügyi szakbizottság elnökének, vagy helyettesének vezetése mellett a jelentésben foglalta­kat, úgyszintén a gyámpénztári kölcsönügyeket megvizsgálják és vizsgálatuk eredményéről a pénz­ügyi szakbizottság elé jelentést tesznek. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, akkor határozatként kimondom, hogy a pénzügyi szakbizottság a gyámpénztári kölcsönök megvizsgálása tárgyában készült elő­terjesztést, úgyszintén a gyámpénztári kölcsön­ügyek megvizsgálására Lázár Ferenc, Párkány Frigyes, Révész Mihály, Somogyi Béla, Szőke Gyula és Terbócz Imre pénzügyi szakbizottsági tag urakat küldi ki s felkéri, hogy eljárásuk eredményéről a pénzügyi szakbizottságnak jelentést tenni legyenek szívesek. Következik a napirend. Napirendünk 1. pontja az 1937. évi költség­vetés módosítására vonatkozó előterjesztés. A tárgysorozatnak ehhez az első pontjához Láng Lajos és Zsitvay Tibor biz. tag urak jelentkeztek szólásra. Láng Lajos biz. tag urat illeti a szó. Láng Lajos: Mélyen tisztelt Pénzügyi Bizott­ság! Mély tisztelettel vagyok bátor megismételni a pártközi konferencián tett azt az előterjesztése­met, hogy a napirendnek ezt az első pontját méltóztassék ez idő szerint a tárgysorozatról levenni. Amint méltóztatnak tudni, a napirendnek ezen a pontján szerepel a belügyminiszter úrnak az a leirata, amellyel a főváros költségvetését meg­változtatta és a főváros törvényhatósága által 5.800.000 pengőnyi hiány helyett 20.000 pengő felesleget állapított meg az 1937. évi előirányzat gyanánt. Mélyen tisztelt Pénzügyi Bizottság! Teljes tudatában vagyok annak, hogy az előirányzat egészen más, mint az előírás, az előírás egészen más, mint a lerovás. Tény ellenben az, hogy olyan intézkedéssel állunk szemben, amely az eddigi deficitet proficitté alakította át. Távol áll tőlem a szándék, hogy a miniszter úrnak ezt az intéz­kedését törvényesnek ne tekintsem, mert ezt az intézkedést a miniszter úr tényleg törvényes hatáskörében eszközölte. Mélyen tisztelt Pénzügyi Bizottság! A minisz­ter úr ezt a törvényes hatáskörben tett intéz­kedést azzal indokolja, hogy ő az 1936. évi záró­számadás adatai alapján volt kénytelen felterjesz­tésünkön — törvényes hatáskörében — módosítá­sokat eszközölni. Minthogy azonban az 1936. évi zárószámadás előttünk még nem ismeretes és minthogy alapvető fontossága lehet annak, hogy a költségelőirányzat hogyan van összeállítva, mély tisztelettel azt kérem, hogy addig is, amíg a záró­számadás előttünk ismeretes és tárgyalható lesz, szóval a zárószámadásnak szétosztásáig és le­tárgyalásáig méltóztassék a napirendről az ezzel összefüggő részt levenni. Elnök : Zsitvay Tibor biz. tag urat illeti a szó. Zsitvay Tibor: Mélyen tisztelt Pénzügyi Bizottság! A magam részéről azt tartom, hogy ezzel a költségvetés módosítására vonatkozó elő­terjesztéssel nekünk behatóan kell foglalkoznunk olyan időpontban, amikor mindazokkal a kérdések­kel tisztában vagyunk, amelyek a miniszteri leiratban hivatkozás tárgyai. Nem akarok tehát elébevágni a kritika szempontjából a leirat egyetlen­egy része felett elfoglalandó álláspontoknak. Meg vagyok győződve arról, hogy pártállásra való tekintet nélkül találnak benne helyeselni, vagy nem helyeselni valót. (Ügy van! Ügy van!) Ha azonban igaz az, amit előttem felszólalt biz. tag­társam mondott, hogy a miniszteri leirat hivat­kozik a zárószámadási eredményekre és mi a zárószámadással egy későbbi időpontban — noha

Next