Fővárosi Közlöny, 1940 (51. évfolyam, 29-57. szám)
1940-07-02 / 29. szám
A napirendre felvett tárgyak ismertetése . Előterjesztés a Tisza Kálmán-téri teleknek és a VIII., Alföldi utca 16—18. sz. fővárosi kislakásos bérháznak az Országos Társadalombiztosító Intézet részére való eladása tárgyában. (Előadó : dr. Beliczay Imre tanácsnok.) 68.724/1940—VI. szám. Tisztelt Közgyűlés ! A Székesfővárosi Gázművek igazgatósága, egyes üzemi osztályai, központi raktára és gépkocsi üzeme ezidőszerint a VIII., Tisza Kálmán tér, Légszesz utca és Fiumei út mentén fekvő 34707. hr. számú 664680 négyszögöl területű ingatlanon van elhelyezve. A székesfőváros törvényhatósági bizottsága 1940. június 5.-én tartott rendes közgyűlésében 331/1940. kgy. szám alatt elhatározta, hogy e úgynevezett »Gázgyári telek«-nek a Légszesz utca mentén és azzal párhuzamosan levágandó kb 1300 négyszögöl területű részét, négyszögölenként 520 pengős vételáron Budapesti Hatósági Munkásközvetítő Székház építése céljára az Országos Társadalombiztosító Intézet részére eladja. Az Országos Társadalombiztosító Intézet elnöksége 1940. június 24.-én tartott rendkívüli ülésében az igazgatóság hatáskörében eljárva 18/1476/1940. szám alatt hozott határozatában foglaltak alapján ajánlatot tett : a) a »Gázgyári telek« fennmaradó kb. 5346-80 négyszögöles ingatlanrészéből a Fővárosi Közmunkák Tanácsa által elrendelendő utcaszabályozás vagy utcanyitás céljára szükséges terület levonása után fennmaradó területrésznek teljes egészében négyszögölenként 520 pengős, összesen kb. 2.780.000 pengős vételáron ; és b) az Intézet Fiumei úti székházával szomszédos VIII., Alföldi u. 16—18. számú fővárosi kislakásos bérház 1000 négyszögöles ingatlanának 1.250.000 pengős vételáron való megvásárlására azzal, hogy ezen ingatlanvétellel kapcsolatban felmerülő vételárat a székesfőváros által kibocsátott 1939. évi 20 millió pengős kislakásépítő kölcsönkötvényekkel egyenlíti ki. Az 1939. évi 20 millió pengős kislakásépítési kölcsön ügyében az Országos Társadalombiztosító Intézettel kötött szerződés értelmében a főváros a kölcsönt az Intézetnek a törlesztési terv szerint 40 év alatt készpénzben fizeti vissza. A kölcsönből 1940. január 1-én 6 millió pengős részlet, 1940. július 1-én, 1941. január és július 1-én, végül 1942. január 1-én további 3.500.000—3.500.000 pengős részlet esedékes. Az Országos Társadalombiztosító Intézet, a székesfőváros törvényhatósági bizottságának 1940. január 24.-én tartott közgyűlésében hozott és a belügyminiszter úr által jóváhagyott 29/1940. kgy. számú határozata szerint 5,325.193 pengős vételáron több fővárosi bérházat vásárolt meg. Az Intézet a vételárból 5,320.000 pengőt a szóbanforgó kislakásépítő kölcsön első részlete ellenében a fővárostól kapott kölcsönkötvényekkel egyenlítette ki. Ugyancsak e kötvényekkel való kiegyenlítés feltételével vette meg az Intézet az idézett 331/1940. kgy. sz. határozat értelmében a »Gázgyári telek« körülbelül 1300 négyszögöles részét körülbelül 676.000 pengőért. A magyar királyi belügyminiszter úr 1940. június 19.-én kelt 179.914/1940—IV. számú leiratával közölte, hogy a 20 millió pengős kislakásépítési kölcsön ügyében a székesfőváros és az Országos Társadalombiztosító Intézet bevonásával tartott előzetes megbeszélésen elhangzottak alapján a maga részéről is indokoltnak tartja, ha a főváros 10 millió pengő értékben az említett kölcsön kötvényei ellenében ingatlanokat ad el az Országos Társadalombiztosító Intézetnek, közölte továbbá, súlyt helyez arra, hogy a »Gázgyári telek« és az Alföldi utcai bérház az eladandó ingatlanok között szerepeljen. Amennyiben a tisztelt Közgyűlés az Országos Társadalombiztosító Intézet ismertetett újabb ajánlatát elfogadja, az Intézet az1939. évi 20 millió pengős kölcsönkötvénnyel való kiegyenlítése feltételével, az egyes ingatlanok vételárának készpénzben kiegyenlítendő részét levonva, összesen 10 millió pengő értékben vásárol ingatlant a fővárostól. A »Gázgyári telek«-nek még a főváros tulajdonában levő része és a VIII., Alföldi utca 16—18. sz. fővárosi kislakásos bérház eladásának telekpolitikai szempontból nem volna akadálya. A »Gázgyári telek« a Központi városháza újjáépítése, illetve az Üzemi Székház megépítése után felszabadul, mert a Gázművek Igazgatósága és üzemi osztályai a Székházban nyernek elhelyezést, a központi raktárnak és gépkocsi üzemnek pedig a Gázművek Révész utcai telepükre való áthelyezését tervezik. II. Az ingatlanok értéke. Az Országos Társadalombiztosító Intézet által már megvásárolt Tisza Kálmán-téri ingatlanrész értékét a polgármesteri III. ügyosztály, az összes körülmények figyelembevételével négyszögölenkint 520 pengőben javasolta megállapítani. Ezt az értékelést a városrendezési és magánépítési szakbizottság 1940. június 3-án, a pénzügyi szakbizottság június 4-én tartott ülésében, a tisztelt Közgyűlés pedig 1940. június 5-én tartott rendes közgyűlésében elfogadta. A négyszögölen kint 520 pengős egységár az összes körülmények figyelembevételével, a szóbanforgó körülbelül 534680 négyszögöles ingatlannál is megfelelőnek tekinthető. A VIII., Alföldi utca 16—18. számú 34725 és 34726. hr. számú telken levő két, háromemeletes kislakásos bérház 1910-ben épült, 103 szobakonyhás, 10 kétszobás és 31 kétszoba fürdőszobás lakással. A két ház évi nyersbérjövedelme 65.412 pengő. A házak 1950. december 31-ig a házadó pótlékaira is kiterjedő ideiglenes adómentességgel bírnak. A két telek együtt 1000 négyszögöl területű. A két épület kereken 40.000 beépített köbméter terjedelmű. A telek értéke, a polgármesteri III. ügyosztály becslését és az összes körülményeket figyelembe véve, négyszögölenkint 350 pengőre tehető. A fel