Fővárosi Közlöny, 1940 (51. évfolyam, 29-57. szám)

1940-07-02 / 29. szám

A napirendre felvett tárgyak ismertetése­ ­. Előterjesztés a Tisza Kálmán-téri teleknek és a VIII., Alföldi­ utca 16—18. sz. fővárosi kislakásos bérháznak az Országos Társadalombiztosító Intézet részére való eladása tárgyában. (Előadó : dr. Beliczay Imre tanácsnok.) 68.724/1940—VI. szám. Tisztelt Közgyűlés ! A Székesfővárosi Gázművek igazgatósága, egyes üzemi osztályai, központi raktára és gépkocsi üzeme ezidőszerint a VIII., Tisza Kálmán­ tér, Légszesz­ utca és Fiumei­ út mentén fekvő 34707. hr. számú 6646­80 négyszögöl területű ingatlanon van elhelyezve. A székesfőváros törvényhatósági bizottsága 1940. június 5.-én tartott rendes közgyűlésében 331/1940. kgy. szám alatt elhatározta, hogy e úgynevezett »Gázgyári telek«-nek a Légszesz­ utca mentén és azzal párhuzamosan levágandó kb 1300 négyszögöl területű részét, négyszögölenként 520 pengős vételáron Budapesti Hatósági Munkás­közvetítő Székház építése céljára az Országos Társadalombiztosító Intézet részére eladja. Az Országos Társadalombiztosító Intézet elnök­sége 1940. június 24.-én tartott rendkívüli ülésében az igazgatóság hatáskörében eljárva 18/1476/1940. szám alatt hozott határozatában foglaltak alapján ajánlatot tett : a) a »Gázgyári telek« fennmaradó kb. 5346-80 négyszögöles ingatlanrészéből a Fővárosi Köz­munkák Tanácsa által elrendelendő utcaszabályozás vagy utcanyitás céljára szükséges terület levonása után fennmaradó területrésznek teljes egészében négyszögölenként 520 pengős, összesen kb. 2.780.000 pengős vételáron ; és b) az Intézet Fiumei­ úti székházával szomszé­dos VIII., Alföldi­ u. 16—18. számú fővárosi kis­lakásos bérház 1000 négyszögöles ingatlanának 1.250.000 pengős vételáron való megvásárlására azzal, hogy ezen ingatlanvétellel kapcsolatban fel­merülő vételárat a székesfőváros által kibocsátott 1939. évi 20 millió pengős kislakásépítő kölcsön­kötvényekkel egyenlíti ki. Az 1939. évi 20 millió pengős kislakásépítési kölcsön ügyében az Országos Társadalombiztosító Intézettel kötött szerződés értelmében a főváros a kölcsönt az Intézetnek a törlesztési terv szerint 40 év alatt készpénzben fizeti vissza. A kölcsönből 1940. január 1-én 6 millió pengős részlet, 1940. július 1-én, 1941. január és július 1-én, végül 1942. január 1-én további 3.500.000—3.500.000 pengős részlet esedékes. Az Országos Társadalombiztosító Intézet, a székesfőváros törvényhatósági bizottságának 1940. január 24.-én tartott közgyűlésében hozott és a belügyminiszter úr által jóváhagyott 29/1940. kgy. számú határozata szerint 5,325.193 pengős vétel­áron több fővárosi bérházat vásárolt meg. Az Inté­zet a vételárból 5,320.000 pengőt a szóbanforgó kislakásépítő kölcsön első részlete ellenében a fő­várostól kapott kölcsönkötvényekkel egyenlítette ki. Ugyancsak e kötvényekkel való kiegyenlítés feltételével vette meg az Intézet az idézett 331/1940. kgy. sz. határozat értelmében a »Gázgyári telek« körülbelül 1300 négyszögöles részét körülbelül 676.000 pengőért. A magyar királyi belügyminiszter úr 1940. június 19.-én kelt 179.914/1940—IV. számú leira­tával közölte, hogy a 20 millió pengős kislakás­építési kölcsön ügyében a székesfőváros és az Országos Társadalombiztosító Intézet bevonásával tartott előzetes megbeszélésen elhangzottak alapján a maga részéről is indokoltnak tartja, ha a főváros 10 millió pengő értékben az említett kölcsön kötvényei ellenében ingatlanokat ad el az Országos Társadalombiztosító Intézetnek, közölte továbbá, súlyt helyez arra, hogy a »Gázgyári telek« és az Alföldi­ utcai bérház az eladandó ingatlanok között szerepeljen. Amennyiben a tisztelt Közgyűlés az Országos Társadalombiztosító Intézet ismertetett újabb aján­latát elfogadja, az Intézet az­­1939. évi 20 millió pengős kölcsönkötvénnyel való kiegyenlítése fel­tételével, az egyes ingatlanok vételárának kész­pénzben kiegyenlítendő részét levonva, összesen 10 millió pengő értékben vásárol ingatlant a fő­várostól. A »Gázgyári telek«-nek még a főváros tulaj­donában levő része és a VIII., Alföldi­ utca 16—18. sz. fővárosi kislakásos bérház eladásának telek­politikai szempontból nem volna akadálya. A »Gázgyári telek« a Központi városháza újjáépítése, illetve az Üzemi Székház megépítése után fel­szabadul, mert a Gázművek Igazgatósága és üzemi osztályai a Székházban nyernek elhelyezést, a központi raktárnak és gépkocsi üzemnek pedig a Gázművek Révész­ utcai telepükre való áthelye­zését tervezik. II. Az ingatlanok értéke. Az Országos Társadalombiztosító Intézet által már megvásárolt Tisza Kálmán-téri ingatlanrész értékét a polgármesteri III. ügyosztály, az összes körülmények figyelembevételével négyszögölenkint 520 pengőben javasolta megállapítani. Ezt az értékelést a városrendezési és magánépítési szak­bizottság 1940. június 3-án, a pénzügyi szakbizott­ság június 4-én tartott ülésében, a tisztelt Köz­gyűlés pedig 1940. június 5-én tartott rendes közgyűlésében elfogadta. A négyszögölen kint 520 pengős egységár az összes körülmények figyelembe­vételével, a szóbanforgó körülbelül 5346­80 négy­szögöles ingatlannál is megfelelőnek tekinthető. A VIII., Alföldi­ utca 16—18. számú 34725 és 34726. hr. számú telken levő két, háromemeletes kislakásos bérház 1910-ben épült, 103 szobakonyhás, 10 kétszobás és 31 kétszoba fürdőszobás lakással. A két ház évi nyersbérjövedelme 65.412 pengő. A házak 1950. december 31-ig a házadó pótlékaira is kiterjedő ideiglenes adómentességgel bírnak. A két telek együtt 1000 négyszögöl területű. A két épület kereken 40.000 beépített köbméter terjedelmű. A telek értéke, a polgármesteri III. ügyosztály becslését és az összes körülményeket figyelembe véve, négyszögölenkint 350 pengőre tehető. A fel­

Next