Fővárosi Lapok 1872. március (49-74. szám)
1872-03-06 / 53. szám
230 a közügyek terén szerzett érdemeiért a Szent-István rend kis keresztjét kapta. — Néhai Jankoyics Mihály özvegye, szül. Gombos Nárcisszá aszony, (Jankovics Gyula kir. táblai biró édes anyja) 61 éves korában elhunyt. — Stojkovics Janka k. a., egy még ismeretlen zongoraművésznő, e hó 22-én és 26-án Pesten hangversenyeket fog adni, az utóbbit a temesvári vizkárosultak javára, s aztán európai útra készül; jeles tehetségnek mondják. — A központi takarékpénztár, melynek elnöke Bartal György, május elsején a fürdő- és a Dorottya-utca sarkán diszesen átépitett herceg Turn-Taxis-féle házba költözik, s a franco-magyar bank üzleti helyisége is ugyanott lesz. — Fellegi Yiktor „ Apolló“- jának 5-dik füzete megjelent, s többi közt Reményi Edétől is közöl egy „mazurká“-t. — Buda város 1871-ben 525,400 frt 60 kr. államadót s 12,681 frt 47 kr. késedelmi kamatot fizetett. — A torna-csarnokban szombaton a növendékek disztornázása volt s vagy kétszáz növendék vett részt benne, meglepő ügyességet tanúsítva. — A ferencvárosi ellenzéki kör Rumbach József elnöklete alatt megalakult, ismét Vidats Jánost tűzve ki képviselő jelöltül. — Budán tegnapelőtt a „Fidelió“-t adták elő, s Pestről is sokan mentek át, a mi arra mutat, hogy Beethoven e remekét a nemzeti szinpadon is többször kellene előadni, mint szokták. — Balthazár Győző le- forditá Gonzalé Manó„Ej hölgye“ cimü két kötetes regényét, s előfizetési fölhívása pár nap előtt lapunkhoz volt mellékelve. — A főtörvényszék Mozsik Jánost fél évi, Mozsik Miklóst pedig három havi börtönre ítélte ama merényletükért, mely szerint Szent- Dómján a 16 éves, szép Dema Floricát az utcán erőszakkal el akarták rabolni, mit azonban a lány sikoltozására összegyűlt falu népe meggátolt. — Rónai Jácint azt a hét és fél aranyat, melyet az akadémia közülésén tartott értekezéséért utalványoztak, visszaadó az akadémia tőkéjére. — A budavárosi sorsjáték, közelebbi főnyertese máig sem jelentkezett. — Özv. gr. Csáky Lászlóné hatvanhat darab ruhaneműt külde a Rókus-korházban fekvő beteg gyermekek számára. — A febr. 13-diki bál (a Hungáriában) 390 frt 48 krt jövedelmezett a gyermek- menhelynek, s ez összeget gr. Károlyi Edéné egyleti elnök 400 írtra egészité ki. — Wohlfarth főmérnök vezetése alatt hétfőn csakugyan hozzáfogtak a váci és országúti s mészáros utcai boulevard munkájához. — Bindley főmérnök Bázelbe utazott, hol csatorna-hálózatot fog épiteni. — Az egyetem Tol- dy Ferencet, Kautz Gyulát és dr. Ruppot választó a közoktatási tanácsba. — Az iparbanknak a mostani onda postaház telkéért, melyet nem rég 160,000 írton vett meg, hir szerint 400,000 frtot ajánlottak volna. — A vizi város „Fácán“ termében a budai dalárda jövő szombaton, (március 9-én) dalestélyt rendez, mely díszes és értékes nyereményekkel ellátott tombola-játékkal lesz összekötve. — A sváb hegyi közbirtokosok egylete megalakúit, s elnökké Jókai Mórt, gondnokká pedig dr. Wagner Gézát választó. — (A korcsolyázó egylet igazgatósága felhívja a tagokat, hogy korcsolyáikat e hó 15-dikéig vitessék el az egyleti helyiségből. * Budai várszínház. Szerdán, március 6-kán: „Egy szekrény rejtelme,“ eredeti népszínmű 3 szakaszban. Vidék. ** Kolozsvárról, (sz.) Az itteni zenekonzervatórium közelebbi választmányi ülésében, melyet gr. Péchy Manó elnöklete alatt tartottak, Hintz György alelnök egy igen fontos tárgyat hozott szőnyegre. Előadá ugyanis, hogy a színház új intendánsa: báró Huszár Sándor, azoperátmeg akarván szűntetni, e szándék ellen, mely nem csak a közönség élvezetét csorbitná, hanem a konzervatóriumra is valódi csapás lenne, lépéseket kell az intézet részéről tenni. Először is az elnök grófot kérték föl, hogy figyelmeztesse az intendánst: mily hátrányokat szülne e tervnek kivitele. Továbbá a választmány elha- tárzá, hogy ez ügyben emlékiratot intéz az igazgatósághoz, s abban előadja a következőket: Kolozsvárnak majdnem félszázad óta mindig volt operája, mely igen lényeges tényezőjét képezte a színház fenállásának. Magán vállalkozók és igazgatók is — kik nem rendelkeztek fejdelmi segélylyel, — mindig tartottak operát, még pedig elegendő anyagi haszonnal. A királyné által adott évi segély (15,000 frt) pedig nem arra való, hogy az eddiginél kevesebb, hanem hogy jóval több cél éressék el általa. Tekintetbe veendő továbbá, hogy a közönség megszokta és szereti a színpadi zenét, mely Ízlését és műveltségét szintén fokozá; továbbá a vasúti kapcsolat ma már Kolozsvárra is annyi idegen ajkú vendéget visz, hogy ezeknek színházi élvezetére is mindig több figyelemmel kell lenni. Végül Kolozsvárnak egész zenészeti élete volna megrendítve ez áldatlan reform által. Nem is említve ama méltánytalanságot, hogy egy nagy ügygyel-bajjal összeállított zenekart s annak tehetséges tagjait szélnek eresztenének, maga a zenekonzervatórium is életgyökerében lenne megtámadva. (A zene-konzervatórium választmánya okvetlenül kötelességet teljesít, ha e sebtiben kigondolt reformterv kivitelét megakadályozza. Részünkről, örvendetesnek tartjuk ugyan, ha az új igazgató a drámára különös súlyt fektet; de teheti azt a nélkül, hogy egy másik művészeti ágat elnyomjon s a közönséget egy megszokott élvezettől megfoszszon. Különben is nagy kérdés: haszon lenne-e a drámára, ha a hét minden estéjét annak kellene betölteni. Van-e és lehet-e oly nagy drámai személyzet Kolozsvárit, hogy hetenkint hét gondosan betanult, élvezetes előadást tudna létrehozni? A nemzeti 3zinház drámai osztálya is csak úgy bir Pesten és Budán hetenkint hat-hét előadást tartani, hogy a Pesten játszott darabok legnagyobb részét Budán azonnal ismétli. Ez azonban egy kisebb város egyetlen szinpa- dán anyagi kár nélkül nem volna eszközölhető. (Szerk.) ** Vidéki rövid hírek. Kalocsán a jótékony nőegylet céljaira műkedvelők a „Szökő év“ cimü darabot fogják előadni, melyben Horváth Károlyné asszony, Abrahámffy Kornélia, Jilly Berta, Hangéi Margit és Halmai J. kisasszonyok adják a női, Salamon Zs., Ötvös Nándor, Gajári Ödön s a színpadtól betegeskedés miatt visszavonúlt Sipos Károly urak pedig a férfiszerepeket. — Fiúméban a kereskedelmi kamara megalakúit s gr. Zichy József kormányzónak ama beszéde, melyben e kamara fontosságát emelé ki, nagy tetszésben részesült. — Erdélyből érkezett hir szerint: Berzenczey László Marosvásárhelyről Brassóba utazva, kocsijával feldőlt s karja ketté tört. — Fincziczky Mihály ungvári ügyvéd, ki több orosz beszélyt forditott magyarra, eljegyzé L á m L i n a kisasszonyt, a szini képezde volt növendékét. — Szegeden Németh Irma k. a. „Stuart Mária“ címszerepében tetszés mellett kezdé meg vendégszereplését. — A megürült pozsonyi prépost- ságra Szuppan Zsigmond cimz. püspököt és Majer István esztergami kanonokot emlegetik, mint jelölteket. — Vácot gázzal akarják világíttatni. — Jászberényben Takácsi Endre „Jász-kun Figyelő“ cimü deákpárti hetilapot fog szerkeszteni. —• Zágrábban a bécsi világkiállítás horvát bizottsága megalakúit s elnökévé Vukotinovics neveztetett ki. — Kerkapoly pénzügyminiszter tegnap reggel nyolc órakor Zágrábba érkezett a zákány-zágrábi vasút ügyében. *** Bécsi rövid hírek. Gr. Andrásy Gyula második bécsi estétye vasárnap volt; frakkban jelent meg a Szent István rend nagykeresztjével, s a vendégek közt voltak: Lajos Viktor és Lipót főhercegek, Károly Ferdinánd főherceg neje, Klotild és Mária főhercegnők, a modenai, toszkánai, würtembergi és Coburg hercegek, sat. — Hír szerint: nem Salzburgban, hanem Brünnben fognak épiteni új egyetemet. — A „Neue fr. Presse“ szerint: a kormány két millió segélyt adna az egyesült magyar gözhajó- zási társulatnak. — Csehországban most oly pipákat gyártottak, melyekre az 1871. szept. 12-diki királyi leirat ama szavai vésvék, melyekben a cseh államjog el van ismerve; hanem a rendőrség elkobozta mind. Külföld. A frankfurti házomlásról a következő részleteket közli a „Frankfurt. Journal“ : „Mintegy húsz perccel 6 óra után a zsidóutca közepén fekvő ház falából egy darab az udvarra omlott, s az ott levő ólat összezúzta. Az emiatt támadt zaj következtében nehány lakó rögtön elhagyta a házat. Alig értek az utcára, midőn két ház, (az egyike rósz állapota miatt lakatlanúl hevert, mig a másik 32 lakót számlált), beomlott s mindent romjai alá temetett. A szomszédból s a közel fekvő kaszárnyából rögtön segély érkezett, s rendszeresen fogtak hozzá a romok eltávolításához. Legelőször is egy levetkőzött férfit szabadítottak ki, kinek semmi baja nem történt. Ezután több, részint megsérült, részint meghalt emberre találtak. Fél tizenkettőig 12 halottat, 5 sebesültet — köztük 6 gyermeket — ástak ki. Néhány gyermek semmi sérülést sem szenvedett; három testvér közül kettő meghalt, a legkisebb épen maradt, épp igy menekült meg egy tizenkétéves leány is. Égy női holttestet egészen összezúzva találtak, mig a gyermeknek mellette semmi baja sem történt. A mentési munkálatokat délután is folytatták, miután a lakók közül még 17 ember hiányzott s a pincéből segélykiáltásokat hallottak. A szomszédos házakat láncokkal kötötték össze, miután összeomlásuktól szintén lehet tartani. Később a félelmesebb épületeket le fogják bontani. A ledőlt házak egyike, az, a melyikben még laktak, Schäfer cipész tulajdonát képezte, s a hatóság nehány hét előtt 8000 írtért akarta megvásárolni tulajdonosától. A beomlott házban első nap tizenhárom halottat találtak : két nőt, három férfit és hét gyermeket. A pincéből délután egy órakor már ner hallottak segély kiáltásokat.“ A spanyol Garcia, ki abadeni és homburg játékbankoknak egykor hőse s legfélelmesebb ven dége volt — mint már irtuk — a legnagyobb Ínség ben halt meg Párisban. Nevét rég nem hallotta em littetni a nagy közönség, s jóformán csakis az „Inde pendance“ tárcaírója: Claretin Gyula emlékezet vissza, hogy a nyomorban elhalt öreg koldus egyko: az előkelő körök egyik nevezetessége, a játékbankol hőse volt. Claretin, mint francia, érdeklődött a bu kott nagyság iránt, s nehány sentimentalis sort szén telt emlékének. Az arragoniai kalandor egykor vidán napokat s még vidámabb éjeket élt át Páris fala közt. Mint 23 éves ifjú érkezett Párisba, zsebébei tízezer frankkal, összes vagyonával. Csinos, élénk él merész fiatal ember volt. A szerencsét gyakran ki hívta, de nem ritkán arra is gondja volt, hogy mái útra terelje. Egy éjjel, midőn a Champs-Elysée-sei egyik nőismerősénél kártyázott, rajta kapták, midői egy a játékhoz előre elkészített kártyát húzott ki zse beiből. Az, a ki észrevette, szintén nevezetesség volt a maga nemében: az ostoba csínyeiről elhir hedt Grammont-Caderousse herceg! „Uram, ön tol vaj!“—mondá a herceg. Garcia felelni akart, d( a herceg kezét akkor már arcán érezte. E kis botrány elbeszélésénél Claretin fájdalmas bangói emlékezik meg a társaság három tagjának sorsáról A szép olasz leány Barucci, kinél azon éjjel játszót tak, miután fokról-fokra sülyedt, elhagyatva nyo- mórban halt meg. Mily vég! kiált föl a francia tárca iró, mintha az ily eset Párisban szokatlan volna. Az után a gyalázat felett sopánkodik, mely a herceg hires nevét érte s fájlalja, hogy a „szegény bolond“ még a halálban is előtte járt azoknak, kik őt tévút ra vezették. — Es Garcia ? A zöld asztal melleti négyszer lett milliomossá — panaszkodik a tárcaíró — g mégis hat frankkal zsebében halt meg Páris egyik félreeső zugában. Mily változás! — mondja Claretin. Es mily tan! szólhat az olvasó. így hangzanak a francia morál legutóbbi följajdulásai. *** Külföldi rövid hírek. A konstantinápolyi kormányt figyelmezteték a külkövetek a fej- delemségekben nem sokára bekövetkező fölkelés veszélyére. — O’Connor, ki töltetlen pisztolylyal s a féniek szabadon bocsátását követelő irattal állt az angol királyné elé, 19 éves, ír születésű, deprotestane s alkalmasint zavart elméjű. — Rómából érkezett újabb hir szerint: a pápa elszánta magát, hogy ap- rilban Máltába vonúl, s elrendelte volna a levéltárak csomagolását s készentartását az elszállításra. — Garibaldi a velletrii választók képviselőjelöltsé- gi ajánlatát köszönettel utasitá vissza. Szerkesztői üzenetek. Aradra. V. J. A „zárdaéleti képek“ beküldését kérjük. P—inak. A közelebb beküldött dalokra még nem került a sor. Fogunk közülök egy párt közleni. G. Imrének. A kérdezett négy fiatal iró iránt tett kérdésére nem felelhetünk, miután nincs tudomásunk arról: vájjon nem egyetemi polgárok-e? A „Tanulmányok"‘-nil csak akkor Írhatunk, ha majd megjelenik. Nemzeti színház. Szerdán, március 6-kán, bérletfolyamban: „Reggeli előtt,“ drámai tréfál felvonásban; ezt követi: „Egyetlen leány,“ vígjáték 1 felvonásban; végül: „Egy játszma piquet,“ vígjáték 1 felvonásban. Felelős szerkesztő: Vaönai Kái'oly. Hirdetmény. A miskolci szinházi helyiség a jövő téli idényre vagyis folyó évi október hótól fogva 1873-dik évi virágvasárnapjáig bérbe adandó. A kibérleni szándékozó vidéki színigazgató urak folyó évi március 15-kóig, mint a kitűzött határidőig, a színház részv. társ. igazg. választmánynál személyesen vagy Írásban jelentkezésre— hol a kibérlési föltételek megtekinthetők — ezennel fölhivatnak. Miskolcon , a szinházi részvénytársaság igazg. választmánynak 1872-dik évi február 28-kán tartott üléséből. 39 MELLBAJOK. Vauquelin, párisi gyógyszerész és vegyész „Rue de Cléry,“ 31. sz. Páris, balzsamos szörpje és cukorkái. E gyógyszereket régóta ismerik, dicsérik s Páris legelső orvosai ajánlják és rendelik a mellbetegségek e’s gégsipgynladások gyógyításánál, minők a nátha, hu- rutár (grippe), szamárharut, rekedtség, makacs köhögés,, hangtalanság stb- IS29 Ara egy üveg mellszörpnek 1 frt 30 kr. Cukorkák: nagyobb doboz 80 kr., kisebb 40 kr- Pesten a magyarországi főraktárban TÖRÖK JÓZSEF gyógyszertárában, király u. 1. Tulajdonos : Tóth K&lm&B, kiadja es nyomatja az „Athenaeum“ irodalmi és nyomdai részvénytársulat 1872