Fővárosi Lapok, 1892. augusztus (29. évfolyam, 212-240. szám)

1892-08-13 / 224. szám

a­kik az emancipációt akarnák behozni s ő mindenik­­nek megígéri segítségét, mit sokszor teljesít is. * »Az egyéniség a művészetben, különös tekintettel a szinművészetre« című hosszabb tanulmányt ad ki Molnár László, a szegedi szinház tagja s a megrendelések szeptem­ber végéig hozzá intézendők. — A bécsi akadémia gróf Nigra Konstantin bécsi olasz nagykövetet levelező tagjává választotta. * Színház, zene, képzőművészet. * Az opera programmja. A »Magyar Genius« legújabb számában egy látogatás van leírva gróf Zichy Géza intendánsnál Tátrafüreden, ki villájában tölti a nyarat. Gróf Zichy Géza épp most fejezi be »Alár« című operájának végső jeleneteit. A nagy­szabású zenemű a bécsi operában fog színre kerülni. Mint a látogató meggyőződött róla, gróf Zichy Géza teljesen kész programmal kezdi meg a jövő saisont, melynek valóban meglepő gondossággal készítette elő tervezetét. Jegyzékbe foglalta a műsoron levő kész, betanult operákat s azok szereposztásait is. Egyik­másik szerep két-három szereplő által is be van töltve. Több opera új szereposztással fog színre kerülni. Az időbeosztás is teljesen készen van, úgy hogy a munka­terv szerint minden opera szinrehozatalának ideje meg van állapítva. Csaknem minden hónapra esik egy uj és egy fölelevenített opera, néhol egy-egy ballettel elevenítve. A szinrekerülő új eredeti zeneművek lesz­nek: novemberben »Toldi szerelme« Mihalovicstól, áprilisban »A vezeklők« Fazekas Ödöntől, október­ben »Tout les trois« és márciusban »Dárius kincse« hallettek. Előbbi Stojanovicstól, utóbbi Szabó Xavér­tól. Idegenek: október 15-dikén »Istenek alkonya« Wagnertől, decemberben »Az eladott menyasszony« Smetanától, februárban »Rantzaul« Mascagni­tól, ja­nuárban »Bastien és Bastienne« Mozarttól, december­ben a »Korrigane« ballett. Fölelevenítik: »István király«, »Ilka«, »Atala« eredeti műveket és »Kő­­mives és lakatos«, »Ernani«, »A fehér nő«, »Lalla Roukhe és »A fekete dominó« régi szép operákat, melyek jó része az új operaházban nem is került színre. Auber »Kőműves«-ét már szeptember havá­ban elevenítik fel. Az »Istenek alkonyá»-t Erkel Sándor tanítja be s a főbb szerepeket Perotti (Sieg­fried), Ney (Hagen), Odry (Gunther), Takács (Albe­rich), Hilgermann Laura asszony (Erda), Szilágyi Bella (Brunhild) és Rotter Gizella k. a. (Gutrune) fogják énekelni. Az első előadás okt. 15-ére van ki­tűzve. » Toldi szerelmeit Rebicsek József karmester tanítja be s énekelni fognak benne: Perotti (címsze­rep), Ney (király), Szendrői (Rozgonyi), Szilágyi Bella k. a. (Piroska), Bárdosi Ilon k. a. (Erzse), Takács (Tar), Tallián (Bence), Szirovatka (Lorántfy). Az új Maison valóban sokat igér, ez lesz az első, melyen négy új eredeti szerzeményt mutatnak be és melyben a programmba felvett dalművek összes szereplői min­dig magyarul fognak énekelni. * Újházi Ede Kolozsvárit, a holt saison dacára, nagy érdeklődéssel találkozott az úri közönségnél. Vendégjátékaival nyílt meg ismét a nyári színház és dicséretére válik a kolozsváriaknak, hogy minden este sokan gyönyörködtek a művész pompás játékában. Fellépett Újházi a »Stilton Timót« című angol bohó­zatban is, melyet ott még nem adtak s melyben ő egy felgazdagodott sajtkereskedő urhatnámságát ábrá­zolja kitűnő humorral. A darab a »Pry Pál« szerző­jétől való. Ma már az Operette vonul be a kolozsvári arénába, hol Küry Klára és Fabianek Berta kisasz­­szonyok felléptével a »Szegény Jonathán« kerül színre. * Mascagni Bécsben. Az olasz opera­ stagione, mely a bécsi zene- és színművészeti kiállítás szín­házában szerepelni fog, csupa fiatal olasz zeneszerzőt ismertet majd meg a bécsiekkel. Mascagni vezényli a »Parasztbecsület« és »Fritz barátunk« előadását, Leon Cavallo »J. Pagliacci«-ját, Mugnone »Il Biric­­chino«-ját, Giordano »Mala Vita«-ját és Cilea »Tildá«-ját. Mind új dalműveket. Az előadó művé­szek közt lesz a híres Stagno és De Lucca tenorista, Cosogno baritonista, Bellincioni Gemma és Toresella primadonnák. A vállalatot Sonzogno rendezi. * »Magyar néphimnusz« jelent meg Serly Lajostól, a Jókai Mór szövegére, mely az idei halárünnepi verseny-him­nuszok költeménye is. Serly műve tehát versenyen kívül áll s megjelent énekhangra zongora-kisérettel, vagy férfikarra átírva. Minden kiadás­ára 70 ki­s kapható a szerzőknél Kolozsvártt. * »A róka és a holló.« Georges Ohnet nem elégszik meg a regényíró babéraival, átcsap a szinműsrás terére is s legtöbbször szerencséje volt. Legutolsó társadalmi színműve, »A róka és a holló« a Gymnase-színház­­ban is közelebb zajos tetszést aratott. A darab meséje alapjában La­ Fontaine-ből van merítve , de nála úgy a Róka, mint a Holló a polgári osztályhoz tartoznak, melynek jó és rossz tulajdonságait éles megfigyeléssel és számot tevő szatirikus érvvel rajzolja a szinmaira. Különös érzéket tanúsít Ohnet a polgári osztály nevetséges tulajdonságainak fölismerésében s ama jelenetei, melyekben ezekkel a nevetséges vonásokkal foglalkozik, az első előadás alkalmával is különösen tetszettek. A »Sarah grófné« és az »Utolsó szerelem« félsikere ki van tehát köszörülve. * Az ó­budai színkör csak mindig beszéltet magáról. Most egyszerre két tudósítás is fekszik előttünk az ottani Thaliáról. Az egyik hir tapsokat, lelkesedést sat. jelez, melyek­kel T. Szentesi Vilma asszonyt, az új primadonnát elhalmoz­zák, ki majd holnap a »Strike« tűzről pattant korcsmárosnéja szerepében fogja csak megmutatni igazán, mit tud. A másik hir a »kiskorú« Vida Etelka k. a. házi dolgait szellőzteti. Egy névtelen úr bizonyítja, hogy ő látta a kis primadonna keresztlevelét, mely szerint 1869-ben születt Makón s igy most 22 éves. Minthogy pedig a leány nálunk 18 éves korá­ban nagykorúnak tekintetik, világos , hogy Vida k. a. kiskorú: igy következtet az »óbudai névtelen.« Haj ! haj! * Hangverseny Traunkirchenben. A Mária Va­leria főhercegasszony védnöksége alatt álló kisded­­óvó-intézet javára látogatott hangverseny volt Traun­kirchenben, melyre az ottani, gmundeni és ischli nya­raló közönség eliteje gyűlt össze. A közreműködők közt volt Bignio Lajos hazánkfia is, ki Rossitól és Gounodtól énekelt dalokat művészettel. Rossi Mar­cel hegedűművész is, ki szintén magyarországi ere­detű, sok tapsot kapott előadásaiért. Részt vettek még a hangversenyben Jegoroff Anasztáziák, a. orosz zongoraművésznő, Krastel bécsi színművész, Müller H. k. a. énekesnő. * Az orsz. dalárünnep e hó 19-én tartandó diszülésére és matiné­jára, mely a redoute nagytermében lesz, 2 fztért kap­hatók jegyek.— Blaha Lujza asszony Balatonfüreden elkérte Huber Gyulától, az ismert népdalszerző káplán­ul újabb dalait, melyeket be fog mutatni a népszinházban. — A müncheni nemzetközi műkiállítás juryje 22 elsőrendű és 63 másod­rendű érmet osztott ki, a kitüntetettek közt van Schindler, az imént elhunyt osztrák festő is. — Shakespeare-előadások tartására készül Aradra a Rakodczay Pál szintársulata. — A bécsi Raimund-szinház építésére 572,000 frt gyűlt már össze s az építési engedély elnyerése végett megteszik a kellő lépéseket. —­ Sullivan Arthurt az angol királynő, hir sze­rint, baroneti rangra fogja emelni; ő lenne az első, ki ilyen kitüntetésben részesül. — Wagner Cosima asszony nem egyezett bele, hogy »Parsifal«-t a chicagói világkiállításon előadják, mit a chicagóiak kértek. 1653 Vegyes hírek. * Udvari hírek. A király ő felsége, hivatalos ér­tesítés szerint, szeptember 15-én érkezik Csehország­ból Pécsre, hol azonban nem lesz hivatalos fogadta­tás, mert ő felsége azonnal tovább utazik Harkányba. Ott a hatóság üdvözli s aztán ő felsége pihen. Szep­tember 16-án és 17-én lesznek a hadgyakorlatok s az utóbbi napon a király visszatér Pécsre, hol másnap fogadja a pécsi egyházmegye, Baranya megye tör­vényhatósága és Pécs városa küldöttségeit. Más kül­döttségek nem fognak tisztelegni. — Stefánia özvegy trónörökösné és leánykája, Erzsébet főhercegnő, két napot töltöttek Mária-Cellben. Mindjárt megérkezé­sük után a templomba mentek, melyet rövid ima után megszemléltek. A kis Erzsébet főhercegnő a »fekete oltáron« viaszból öntött Mária-képet áldo­zott. A főhercegnők sokat vásároltak a templom kö­rüli sátrakból. Onnan, mint említők, Károly Lajos főherceg wartholzi villájába rándultak. Tegnap pedig a klesheimi kastélyba távoztak, honnan aug. 18-dikán Ischlbe térnek vissza. — Albrecht főherceg megérke­zett Przemyslbe a várgyakorlatokra, melyekhez sem hírlapírókat, sem idegen tiszteket nem bocsátanak. — Ferenc Salvator főherceg, királyunk veje, kit útjá­ban mindenütt szívélyesen fogadtak, megérkezett Salzburgba. * Választás. Tegnap volt Marosvásárhelytt a képviselőválasztás. Úgy történt, a mint mindenki tudta előre. Összegyűltek s az­­ elnök felhívása után támadt egy nagy fölkiáltás: »Éljen Lukács Béla!« Aztán a miniszternek üdvözlő sürgönyt küldtek, érte­sítve, hogy újra képviselő. * A királyváró Pécs. Pécsett rendkívüli közgyű­lés tartottak a királyfogadás részleteinek megbeszé­lésére. A díszítés és kivilágítás költségeire egyelőre 3000 irtot szavaztak meg; elhatározták továbbá, hogy a legénységet sátrakban helyezik el, tehát csak a tábornoki kar, az idegen és itteni tisztek, meg a lovasok lesznek magánházakban elszállásolva. A ka­tonák elszállásolására 8000 frtot szavazott meg a közgyűlés. A város már­is katonai színezetű, tisztek jönnek-mennek, megtévén a szükséges előkészülete­ket, a csapatok kezdenek bevonulni a gyakorlatra. Gróf Szapáry Gyula kormányelnök és I. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter a királyt Pécsett várják meg, míg Szögyény-Marich László, ő felsége személye melletti miniszter vele utazik le. * Csók lassa! A szeptember 5-dikén érkező tö­rökök fogadására alakult bizottság gróf Keglevich Istvánt választotta meg elnökének. El is fogadta. Küldtek már díszfeliratot a szultánhoz, azzal a kére­lemmel, engedje meg a török udvari méltóságoknak, hogy a kirándulásban részt vehessenek. Részökre a legszívesb fogadás biztosítva van. * Személyi hírek. Vaszary Kolos hercegprímás tegnap délelőtt utazott haza Esztergomba, hogy Nagy-Boldogasszony napján az istentiszteletet vezet­hesse ; egyszersmind azonban szomorúságra is jutott haza, mert testvérbátyját, Vaszary Mihályt, ki Eszter­gomba menve, a palotába szállt, olyan szélhüdés érte... hogy állapota reménytelen. — Gróf Taaffe osztrák kormányelnök tegnap érte meg miniszterelnöksége tizenharmadik évfordulóját s ez alkalommal több lap kiemelte az állam és nép érdekében kifejtett oda­adó működését. — Görgey Vince honvédezredest, a­ki ez idő szerint a Ludovika-Akadémia helyet­tes parancsnoka volt, áthelyezik Debrecenbe ezredpa­rancsnoknak. — Herceg Hohenlohe, Elzász és Lotha­­ringia helytartója, tegnapelőtt este Bécsbe érkezett. — Sárközy Aurél fehérmegyei alispánnál megjelen­tek a megyei tisztviselők, hogy üdvözöljék a harma­­­dik osztályú vaskorona-renddel történt kitüntetése alkalmával; érzületüket Szűcs Arthur főjegyző tol­mácsolta . Popea Miklós karánsebesi román püspö­köt is megragadhatta a nemzetiségi idegeskedés, mert közelebb Temes megye alispánjával román nyelvű iratban közölte, hogy a csákovai román lelkészt espe­ressé nevezte ki. — Havass Imre kir. főügyészi he­lyettes ma kezdi meg másfél havi szabadságidejét, mialatt Eördögh András alügyész fogja helyettesí­teni. — Dr. Bauer Antal margitszigeti udvari orvos hétfőn, József főherceg megbízásából, Wörishofenbe utazik a Kneipp-kura tanulmányozására s távollé­tében dr. Tatár János fővárosi orvos fogja helyette­síteni a szigeten. * A jövő zenéje Újpesten. E háborgó község alig mult­jában nincs öröm, tehát csak a jövőjében van remény. Ezt akarnák valahogy meginditani a jelenben s e végett gyűltek össze, mint említők, tegnapelőtt nagy számmal értekezni s valamit határozni. Dr. Héderváry Soma (ki y-nal írva nevét, nem igen lesz a Hédervári pontok sarja) elnö­költ s megindult a tárgyalás. A fölött vitáztak: ren­dezett tanácsú város legyen-e Újpest, vagy pedig a fővá­roshoz kell csatolni ? Beniczky Antal, mint tudjuk, a rendezett tanácsot ajánlotta, mert nem fog sokba kerülni, legfölebb háromezer forinttal többe, mint a jelenlegi állapot, míg az előny igen nagy lesz. Kőszegi Géza (zenész) a fővá­rossal való csatlakozást óhajtotta. Wolfner Nándor elmondta, hogy ő nagyon szivén viseli Újpest érdekét, mert Hadházról szegényen jött bele s itt meggazdagodott, virágzó gyára van ;■ nem is olyan rossz ez a hely, mint a hite, nemcsak hamis hatások és hamis emberek fészke, hanem jó polgároké is : tiszta szivből kivánja tehát neki a rendezett tanácsot. Volt, a­ki előbb rendezett tanácsot s aztán a fővároshoz való csat­lakozást óhajtott. Volt, a­ki azt mondta, maradjunk a mos­tani állapotnál. Egy iparos, hatszáz társa nevében, tiltako­zott a csatlakozási terv ellen, mert Ó­ Budát is az tette tönkre, hogy csatlakozott Budapesttel. Mindez a kívánság azonban csak szerteágazó nézetkülönbség volt, pengetve a jövő zenéjének lágyabb és vaskosabb húrjain. De mikor Hunyadi Károly felszólalt (szintén nem a nagy Hunyadiak­ból), a jövő zenéjéből azonnal macskazene, kiabálás, szemé­lyeskedés, ingerültség lett. Az öreg Wolfner rákiáltott­: »Fogja be a száját, maga mindig csak lázított.« Az ifjabb Wolfner ráförmedt: »Ne tolakodjék tisztességes emberek közé.« De Hunyadi harsogott, hogy ő is adófizető, beszélni akar. Valaki felugrott: »Maga gyalázatos ember, maga tolvaj !« »A ki modta, az a gazember !« Ily fuk­ozó­ra for­dulván a dolog, nem határoztak semmi, csak azt, hogy húsz­­tagú bizottság Újpest jövőjéről javaslatot fog kidolgozni s azt egy összehivandó nagyobb polgárgyűlés elé terjeszti. Ezzel nagy békétlenkedés közt szétoszoltak. * [Ürömcsöppek. A zágrábi községtanácsosok utolsó napján az örömpohárba két nagy ürömcsöpp esett. Három községi tanácsost választottak s ezek egyike volt a polgármester Amrus s a másik a szar­­csevicsista Folgenovics lett. Ekkér mégis csak be­jutottak. A községtanácsnak most huszonhárom kor­mánypárti s tizennégy ellenzéki, köztük négy szarcse­­vicsista tagja van. Belőlük elég. Még három tagot fognak választani s hiszik, hogy ezek a józan pártot fogják gyarapítani. * Életmentés. Nógrád-Verőcénél 19 éves pa­rasztlány fürdött meg a Dunában, de a ragadó babok elsodorták. Kőmívesek álldogáltak a parton, látták, de nem mozdultak. Nagyobb volt bennük a félelem, mint a felebaráti szeretet. Szerencsére, arra vetődött Lázár Szilárd vasúti ellenőr, ki megpillantva a ful­dokló leányt, eszébe se jutott, hogy maga is család­apa, s rögtön beugrott a vízbe s nagy bajjal kivon­szolta a partra. A kőmivesek megéljenezték. Ez könnyebb. * Wulff nevet. A birkózás jó forrás az állatkerti cir­kusznak. Mivel a lapok is hasábos cikkekben fújják hozzá a trombitát, mindig nagy a közönség. Az igazgató pedig győzi leleménynyel. A műbirkózóval majd egy fekete álarcos lép ki a fövényre, majd az álatkerti szerecsen legény (ez a legújabb), s a pénztár megtelik bőven. A nagy érdeklő­déstől eszébe sem jut a közönségnek megtapintani a maga orrát, hogy várjon nem vezetik-e annálfogva. * Egy néptanító sorsa. Nem az istenháta mö­götti kopár hegyek közt, hanem Pestmegye boldog területén feküszik Szecső, melynek kántortanitójának évi fizetése: rozs és huszonöt forint. Hanem a rozs­illetékért magának kell házról-házra járnia s akkor is olyan rosszat kap, hogy nem igen bírja eladni. Magának kell lesni az urasági cselédek bérfizetését is, hogy illetékéhez juthasson. Ezt a keserves állapot

Next