Fővárosi Napló, 1949 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1949-01-08 / 1. szám

2 Közlekedési vállalatunk keretének összhangban kell lennie Nagy-Buda­­pest fejlődésével és közlekedéspolitikájá­val. A BSzKRt új szervezeti felépítése tehát szoros összefüggésben áll a szocia­­lizmus építésével, a szocialista terme­lési rendszerrel, melyben a vállalat keretein belül a közlekedési és ipari ágaknak egymással szoros összhangban kell lenniök, biztosítani kell arányos gazdasági fejlődésüket. Az új szervezeti beosztás Vállalatunk szervezeti felépítését első­sorban a közlekedés fejlesztését és a közlekedés funkcióit ellátó feladatok szabják meg. Budapest közlekedését ellátó vállalat új szervezeti felépítése három fő csoportból fog állni: 1. Közlekedést ellátó vállalatok négy­­főosztállyal : a) elővárosi, gyorsvasúti főosztály, b) közúti vasúti főosztály, c) autóbusz főosztály, d) trolleybusz főosztály. 2. Az ellátó üzemek : a) gépészeti főosztály, b) vasút- és magasépítészeti fő­osztály, c) beszerzési és szállítási főosztály. 3. A központi vezetés operatív szervei a szoros gazdasági elszámolás rend­szerének bevezetésével egyidejűleg elő­álló új feladatok megoldása céljából: a) a központi elnöki és jogügyi főosztály, b) központi munkaerő­gazdálkodási, oktatási és propaganda főosztály, c) központi pénzügyi főosztály, d) központi közlekedésfejlesztési, termelési, üzemgazdászati és üzemellenőrzési főosztály. Közlekedési vállalatunk átszervezésé­vel egyidejűleg a főosztályok és szak­osztályok teljesítmény és termelés min­den ágában önálló gazdasági elszámolás útjára lépnek és így lényegében területileg egységes önálló vállalatoknak tekinthetők a köz­ponti ügyvezetés és a központi ügy­vezetés mellé rendelt funkcionális szer­veknek alárendelve. is ы * Ezzel az új szervezéssel lép előtérbe az egyéni felelősség kérdése, valamint lehetővé válik, hogy az egyes üzem­csoportok, telepek, költséghelyek, költ­ségnemek, költségviselők szerint külön­­külön lemérhetők legyenek és önálló üzemi tervekkel — üzemi részlet tervekkel — rendelkezzenek. Közlekedési vállalatunk központi ügy­vezetése és üzemvezetése a jelenlegi horizontális elrendezésből vertikális el­rendezésű közlekedési vállalattá alakul, melyekben külön-külön mind döntő szerephez jutnak a központi ügyvezetés mellé rendelt funkcionális főszervek alapszervei, főosztályonként és üzem­csoportonként a közlekedésfejlesztési, termelési, üzemgazdászati,­ pénzügyi munkaerőgazdálkodási felelősökkel. Az új átszervezés lényege, hogy a köz­ponti ügyvezetés irányítása alatt állanak a közlekedési vállalat rendkívül sok­oldalú feladatait ellátó különböző szol­gálati ágai és üzemosztályai, biztosítva van az egységes vezetés, a tervszerűség a jövedelmezőségi terven alapuló önálló gazdasági számvitel és az azonos funkciók horizontális koordinálása. 60 feladatot végrehajtani... Fővárosunk közlekedését ellátó válla­latnak rendkívül gyorsan változó telje­sítményi feladatokat kell megoldania és 1949. évre mintegy 65 millióval több utast, közel 700 millió utas elszállítását kell biztosítania. A feladatokat, melyek reánk hárulnak, csak tökéletes szervezettséggel, egység­ben és fegyelemmel oldhatjuk meg. Mindannyian tudatában vagyunk annak hogy az átmenet a bonyolult bürokra­tikus rendszerből a rugalmasabb, meg­határozott, tervszerű szervezeti fel­építésre nem fog simán m­enni. Nem könnyű feladatra vállalkoznak a BSzKRt dolgozói, midőn a mintegy 60 különböző funkcio­nális feladatokat ellátó teleppel rendelkező hatalmas vállalat összes területein egyidejűleg hajtjuk végre mélyreható változtatásainkat, hogy szorosabb kapcsolatba jussunk a gyakorlattal, a mindennapi élettel, a gazdasági fejlődésünk által felvetett új problémákkal, a szocializmusba való átmenet feltételei között. Meg vagyunk győződve arról, hogy az új szervezeti felépítésben a vezetés és a széles dolgozó tömegek kapcsolata még jobban megerősödik, mely eleve biztosítani fogja a munka eredményes­ségét, hogy a munkásosztály, a dolgozó nép érdekében Nagy-Budapest dolgozó társadalmának jobb közlekedést tudjunk biztosítani. NÁNAI GYÖRGY az elöljáróságokon A MDP központi vezetőségi ülésén elhangzottak iránymutatóan szabták meg a szocializmus építésének útját. Az elhangzott referátum és a hozzá­szólások megjelölték azokat a feladato­kat, amelyeknek végrehajtása feltétlenül szükséges. A XIV. ker. elöljáróság munka­­közösségének az a véleménye, hogy helyes az, ha minden közigazgatási intéz­mény, üzem és más egyéb szerv körülnéz a saját portáján és megállapítja, hogy a kapott útmutatás után, mi a teendő? Nem várhatjuk tétlenül azt, hogy helyi viszonylatban mások dolgozzák ki helyettünk a tennivalókat, hanem azon­nal munkához kell látni! Meg kell vizs­gálni, hogy megtettünk-e mindent, pl. az önköltség csökkentésére?! Ebben a kérdésben a közigazgatásnál több intézkedés látott már napvilágot. Véleményünk szerint szükséges azonban, hogy a dolgozók a saját ügyüknek tekintsék a takarékosságot. A közigazgatási önköltség az átszerve­zés és egyszerűsítés útján jelentős mértékben csökkenthető. A munka ezen a vonalon már megindult. Szükséges azonban­ ezenfelül a takarékossági verse­nyek haladéktalan megindítása. A XIV. ker. elöljáróság már megszervezte az elöljáróságon belül az egyes osztályok takarékossági akcióját, és ezt egyidejű­leg az összes többi elöljáróságok részére is követendőnek javasolta. A XIV. ker. elöljáróság munkaközös­sége papír, nyomtatvány, irodaszer, telefon használat, villanyfogyasztás és fűtési takarékossági akciót indít a kerületi elöljáróságokon. Feltételek : 1. Minden elöljáróság megállapítja az átlagos havonkénti papír, nyomtat­vány, irodaszer, telefonálások, villany­fogyasztás és fűtés mennyiségét és a havi fogyasztásról jelentést küld a bíráló­­bizottságnak. 2. A bizottság megállapítja, hogy melyik elöljáróság érte el az észszerűségi szempontok figyelembevételével a leg­magasabb százalékos megtakarítást. A százalékszámot az egyes takarékossági ágazatokban elért eredmények átlaga adja. 3. Megfelelő felvilágosító és propaganda munkával odahazunk, hogy az elöljáró­ságok keretén belül minden dolgozó meggyőződésévé váljon a takarékosság fontosságának szem előtt tartása. 4. Az elöljáróságok ügyosztályai egymás között is akciót indítanak a takarékosság fokozásának érdekében. 5. Az akció levezetésére és ellenőrzé­sére a VÁOSz-t kérjük fel. A XIV. ker. elöljáróság munkaközössége. Fővárosi Napló A szakszervezeti kultúrmunka­­verseny befejezésének megünneplése A Városházi Szakszervezeti Központi Kultúrbizottság műsoros­ est keretében ünnepelte meg a Szakszervezeti Tanács által rendezett 3 hónapos kultúrm­unka­­verseny befejezését. Az egész országra kiterjedő verseny végső eredményének képe még nem alakult ki tisztán, mert az utolsó hónap munkájának kiértéke­lése most folyik. Annyit azonban máris megállapíthatunk, hogy a Városháza — különösen novemberben — kiváló ered­ményt értek éppen ezért a központi kultúr­bizottság a legjobb aktívákat szép mun­kájukért jutalomban részesíti. A jutalma­­kat a Szakszervezeti Tanács kiküldött­jeinek jelenlétében nyújtják át. 1949 JANUÁR 8 MINDSZENTY ÖSSZEESKÜVÉSE fölfedi és az egész világ demokratikus közvéleménye elé tárja a régi, feudális, dzsentri-Magyarország keresztmetszetét. A titkos irattár adatai, a kihallgatott összeesküvők vallomásai világosan mutatják a célt, amelyet Mindszenty és a palástja mögött felsorakozó reakció maga elé tűzött. Habsburg Ottó restaurá­lását, vagyis a legitimista királyság helyreállítását, a nagybirtokok visszaszerzését, az államosított bányák, gyárak és nagyvállalatok magánkézbe való visszajutta­tását akarták kiharcolni a Mindszenty-féle összeesküvők és tették mindezt úgy, hogy idegen hatalom beavatkozását sürgették, sőt még a hazájuk ellen irányuló háborús uszítás eszközeitől sem riadtak vissza. A legitimizmus, a feudalizmus és a klerikalizmus hármas fekete szövetsége dolgozott itt és az ország határain kívül Mindszenty József bíboros érsek vezetésével. A magyar parasztnak, a magyar munkásnak, az egész magyar dolgozó népnek ellenségei fogtak össze, hogy meg­­döntsék a népi demokrácia minden vívmányát és lerombolják azokat a nagyszerű alkotásokat, amelyeket a magyar dolgozók véres verítékkel emeltek a nyilas világ által okozott romok fölé. Akinek szeme van a látásra és van füle a hallásra, az meglátja ebben az összeesküvésben a titkos és nyílt szálakat. A régi, úri rend visszaállításáról szőtt álmok kergetése és táplálása meddő kísérlet marad, mert a népi demokrácia elég erős és elég szilárd ahhoz, hogy a vele szembehelyezkedő ellenséges tábort véglegesen felszámolja. Hogyan épült újjá Oroszország legrégibb városa Pável Odnovalov, a pszkovi városi Tanács végrehajtó bizottságának elnöke, igen gyakran városa megtekintésével kezdi meg a munkanapot. Bekocsizza vagy bejárja az utcákat, megtekinti az építkezéseket, benéz az iskolákba, az üzletekbe. A városi tanács elnökét min­den érdekli , tisztaság van-e a városban, jó kenyeret szállít-e a péküzletekbe a városi kenyérüzem, nincs-e valami fenn­akadás a város közlekedésében, és sok más dolog. Odnovalov elbeszélget, a város pol­gáraival, meghallgatja kívánságaikat, vágyaikat, a városi Tanácshoz intézett kéréseiket. A leningrádi építészmérnök 1944 nya­rán érkezett Pszkovba, mindjárt másnap azután, hogy a Szovjet Hadsereg kiker­gette a városból a fasiszta­ német bitorló­kat. Odnovalov és munkatársai előtt állott a feladat, hogy helyreállítsák a normális városi életet. Pszkov akkor romokban hevert. Csak­nem minden épülete összeomlott, a régi építészeti műemlékeknek csupán romjai maradtak. A városban, amelynek a há­ború előtt több tízezer lakosa volt, alig maradt néhány tucatnál több ember, akik a véletlen folytán menekültek meg a Németországba való elhurcolástól. — Íme, ha most elnézem a pszkovi utcákat,­­újjáépített iskolákat és lakó­házakat, a színházat, parkot, a régi emlékműveket, a gyermek­intézménye­ket és tereket — mondja Odnovalov — akkor a szovjet szocialista társadalom nagy alkotóerejére és a szovjet emberek nagyszerűségére gondolok, az erélyesen dolgozó tömegekre, akik nem ismernek határt a kitűzött feladatok teljesítésében. Oroszország legrégibb városának újjá­építésében a szovjet kormány hatalmas segítséget nyújtott. Mindössze négy év telt el és Pszkov kiemelkedett a romok közül. Még nem minden sebe gyógyult be, de a város újjáépített része szebb, mint a háború előtt volt. Négy év alatt Pszkovban 124.000 m2 lakóterületet épí­tettek újjá. Ebben az évben még újabb 20—22.000 m2 lakóterületet hoznak helyre. A városi Tanács újjáépíti az ipari vállalatokat és a sokemeletes épületeket,­ ezenkívül több, mint 1200 lakás épít, az államtól kapott hitel keretében, saját külön kis lakóházakat. 1944-ben a város­ban nem volt egyetlen épen maradt iskolaépület sem s ma már 10 újjáépített iskolában több, mint 9000 gyermek tanul. A városban hatalmas építkezés folyik — lakóházak épülnek, kultúrintézmé­nyek stb. Restaurálják a műemlékeket. Az elmúlt évben — meséli Odnovalov — új stadiont építettünk. A háború előtt egyáltalában nem volt Pszkovban stadion. Ma pedig nagyszerű futball­­pálya, több futópálya áll a fiatalság rendelkezésére. A stadion lelátóján 2000 nézőre van hely. A többi küldöttel együtt személyesen ügyeltem fel az építkezés menetére. Azt akartuk, hogy az új épület a város díszére váljék és a kivitelezése gondos és szép legyen. S ezt sikerült is elérnünk. A városi Tanács végrehajtó bizott­ságának kommunális, pénzügyi, keres­kedelmi, egészségvédelmi és egyéb osz­tályai vannak. Mindegyik osztály a saját hatáskörébe eső ügyeket irányítja és­­teljesíti a városi Tanács és a végrehajtó bizottság előírásait. Az egyes osztályok vezetőit a tanácsülés erősíti meg hiva­talukban. A végrehajtó bizottság gépe­zetében mintegy 200 tisztviselő dolgozik. Figyelemreméltó az a tény, hogy minden egyes fizetett városi alkalmazottra 3—4 önkéntes segítség jut a lakosság köréből, akik órákat áldoznak fel pihenőidejük­ből,­ csakhogy a szeretett városukért folyó közös munkában részt vehesse­­nek. Tervmunkával téli sportpályákat készít a székesfőváros kertészete A téli hónapok látszólagos munka-1A népligeti ródli-pálya­­szünetre kényszerítik a főváros kerté­szetét. A virágos ültetések eltűnnek a parkokból, a pázsit felületek megsárgu­l­­nak, a játszóterek lassanként elcsende­sednek. Önként felvetődik az a kérdés, mivel foglalkozik ilyenkor a Kertészeti A tervszerű munkát akkor is folytatni kell, mikor annak eredménye csak hosszú hónapok múlva lesz látható. A növényházi és faiskolai program fontos fázisát jelentik a téli hónapok. A parkok földmunkáit csak komoly fagyok hátráltatják, s ekkor helyükbe az alkalmi munkák, tisztogatás, murva­terítés, tuskószedés, hóeltakarítás lépnek. Amíg a kertészet igazgatóságán lázas ütemben készítik elő az 1949. ,év pro­gramját, a sétányokon a téli sportpályák alakjában a tervmunka első aktuális meglepetései mutatkoznak. 10.000 m3 földtömegével a Simor­ utca közelében ez év folyamán nőtt ki a földből. A Lengyel-szobor melletti ját­szótér mögött a környékbeli építkezések törmelékéből egész hegyet hordtak össze. A tetőre szerpentinutak vezetnek. A meredek pálya enyhe lejtésű kifutóban végződik, mintegy 100 méteres szánkó­zást biztosít. A ródlipálya földmunkála­tai olyan előrehaladott állapotban van­nak, hogy a pályát első hóesés után meg lehet nyitni. A szorosan vett ker­tészeti munkák, növényültetés és gyepe­sítés tavaszra és nyárra maradnak. A munkálatok 1949 őszére teljesen be­fejeződnek. A ródlipálya mellett kor­csolyapálya is készül. A népligeti sport­telep előreláthatólag népszerű szórakozó­helye lesz a környékbeli lakosságnak. A városligeti ródlipálya, a Mutatványos-tér melletti kis dom­bon létesül és ez lesz az évad második ingyenes ródlipályája. A Vorosilov-út és az Ajtósi Dürer-sor kereszteződésének környékén a törmelék és földanyag lerakásának engedélyezésével a Kerté­szet jövő őszre a népligetihez hasonló terjedelmű ródlipályát épít, mely a szomszédos »Chikágó« gyermekeinek biz­tosítja a téli szórakozást. A tabáni kert sí- és ródlipályája , a Kőműves-lépcső környékén gyakor­latilag alakult ki.­ Ezeket a kertészet tovább fejleszti, másrészt bizonyos kere­tek közé szorítja az esetleges balesetek megelőzése céljából és az újjáépülő parkterületek védelmére. Itt, a város szívében komoly, téli sport lehetőségek adódnak. A Diószegi­ úti korcsolyapálya­­ . A XI. kerület gyermekeinek örömére már megnyílt. Területe 3000 m2, a pályán jelenleg 36 darab pad van. A Szél­ utcai játszótéren is korcsolya­pálya létesült, a Bécsi­ úti városi házak mellett pedig ródlipálya épül a III. kerületben. Nagysága 800 m2, jelenleg a pályán 14 darab pad van. A Székesfővárosi Kertészet az ingye­nes téli sportpályák megépítésére indí­tott akcióját folytatja és e téren rövi­desen újabb eredményekről számolhat be. HAJÓS GYÖRGY A Diószegi­ úti ingyenes korcsolyapálya A Szél­ utcai korcsolyapálya EDDIG MA MÁH: Oslo—Budapest BUDAPEST-OSLO Még 1945 nagyon ínséges idejében történt, hogy egyszer én is kaptam egy szeretetcsomagot. Külföldről érkezett ez is, mint akkor olyan sok más küldemény; messzi északról, Norvégiából küldték, hogy megsegítsenek bennünket, ínséges magyarokat. Szívdobogva bontottam fel a dobozt ; bizony, szerény volt a tartalma. S a zabpehely, zablisztből készült kétszer­sült, sózott hal közül előkerült egy nyomtatott, összehajtogatott levélke is. Néme­tül íródott és az állt benne, hogy Norvégia szabad lakói nagy szere­tettel köszöntik a távoli Magyarhon ínségeseit. Meghatottan válaszoltam, s köszöntem meg a szerető gondoskodást. Alig két hét múlva levelet­­kaptam Norvégiából és azóta, immár csaknem h­árom eszten­deje, sűrű levélváltás és nagyon meleg barátság fejlődött ki köztünk. Ruth,­­ így hívják az én északi barátnőmet, — egyre-másra küldte a csomagokat. Em­lékszem, 1946 karácsonyán nem keve­sebb, mint 9 csomag érkezett Norvégiá­ból ; nemcsak Ruth küldte, de egész családja, barátnői, még a hivatali főnöke is. Az elmúlt esztendőben azután megírtam Ruthnak, hogy t­ennivalót most már ne küldjön. Megírtam, hogy már mindenünk van, s hogy aki dolgozik, annak már nem kell többé éheznie. Sürgősen válaszolt , nem értette a dolgot. Azt kérdezte tőlem, hogy nem vagyok-e túlságosan szerény? Erre megmagyaráztam, hogy igen,­­ csoda történt. Azóta is gyakran levelezünk. Augusz­tusban, a nevem napjára ismét csomag érkezett. Norvégiából. Az ízlésesen cso­magolt dobozból házilag készült tea­sütemény került elő, fm­eg egy nagyon, nagyon meleghangú levél. Ruth men­tegette magát a szerény, de annál több szeretettel készült sütemény miatt, hogy az nem eléggé édes . . . Mert, hogy kevés a cukor Norvégiá­ban. .. Csak jegy­re kapnak, s ak­kor is csupán pár dekát havonta... Ebből pedig nem telik édes süte­ményre ! Most az­tán, a KÖZÉRT külföldi szeretetcsomag­­akciója útján én is küldtem Ruthnak csomagot. Cukor volt benne a karácsonyi, süteményhez.. . Levelet is írtam neki, melyben jelez­tem küldeményemet. S büszkén szögez­tem le: Látod, Ruth, így van ez nálunk! Szembeszálltunk az éhhalál fenyegető rémével , súlyos csatát vív­tunk vele és legyőztük! És most élünk, és élni fogunk, mert vállvetve, keményen dolgozunk a jövőért ! Szekeres Ilona Felavatták a XIV. kerületi elöljáróság ebédlőjét A XIV. kerületi elöljáróság teljesen újjáépített ebédlőjét ünnepség keretében felavatták. Nagy József elöljáró beszéde után Zimmermann Ilonka a dolgozók nevében, a konyha részéről pedig Petiné köszönte meg azoknak a fáradozásait, akik a munkában résztvettek.

Next