Friss Ujság, 1919. január (24. évfolyam, 1-27. szám)
1919-01-01 / 1. szám
XIV. évfolyam. 1. szám * iva 12 inién*. Budapest, 1219. január 1. Szerda 'OLXTI&AX NAPILÁF előfizetési ara: helyben, bizhoz hordva, vidéken portai létkildéssel efsy hónapra K . egyedévre-------------------K 8.—. Félévre K 16.—. Egész én* K 13—. Égve« azim éra: helyben, vidéken és pólyaudvarno 113 filér. SZERKESZTŐSÉ G. IGAZGATÓSA» IS KIAÓHIVATAI.. V., Honvéd-umta 10. «a. »merk. tcldlou _ _ 13.—AS. Igaag. . — ml 8*2. Kiadóhív, ___________ 38-88. Hiyomdn „ -- — 64—38. FIÓKKIADÓHIVATALOK: VB, Mkóczi-ut 34. szám (ToL 84*4 VI., Andrássy-ut 6. Véres utcai harcok Pozsonyban Zavargás hét budapesti kaszárnyában Komárom népe a cseh megszállás ellen A munka, a szabadság, a béke. Oh, szánjatok közénk még ebbe az évben! Rettentő újév, köszöntünk téged! Nem találsz e földön keserűbb népet. Mégis, véres, gyászos felhők táborán keresztül csillog az égi látomány. Nyugalom,testvérek 2 Ma eer napra felütötte a fejét a rendbontás szelleme. Beférkőzött a kaszárnyába, széles lendülettel kiiomlott az utcára. Istennek hála, nagyobb rendzavarás, a törvényesség megbontása nem történt, önmagától higgadt le ez a mozgalom és anélkül, hogy áldozatot követelt volna emberéletben és emberi épségben. Csak nyugalom testvérek. Ez az ír köztársasági rend teljes szabadságot adott. Szabad a gondolat, szabad annak terjesztése, a meggyőzés és közlés mnden eszköze. Éljen vele minden meggyőződés, akarat és ötlet. De ne éljen vele vissza! Egy borzalmas háború leírhatatlan véráldozatából alig ocsúdtunk fel kábultan: ránk tört mindenki és minden. A szén és más egyéb anyaghány hideggel, koplalással fenyeget, idegen csapatok tiporják a magyar mezők tartott székjét, markolászszák el bányáinkat, ipartelepeinket, ülik meg városainkat, fojtogatják nyelvünket, műveltségünket és jövőnket Kormányunk, amely jogos kenyeret hoz, elveszi a gazdagtól azt, ami nélkül a szegény éhenhal, emberséges életet biztosít a dolgozó proletárnak és ivadékainak mindörökre, emberfeletti erővel akarja elsimítani az éhség, dologtalanság és hontalanság rideg árnyát. Munkája a hős, a bölcs és a vértanú golgotája. Szabad-e ezt elgáncsolni? Szabad-e lerontani azt, amit alkot? Ellenfeleink akarata világos. Nem áll szóba a szélsőségekkel. Minél inkább sikerül itt felforgatni mindent, annál bizonyosabban keresztülgázol rajtunk és ez jogtalanságot, hazátlanságot, de kenyörtelenséget is jelent a dolgozó proletároknak. Csak egy fegyverrel vívhatjuk ki igazain- ígát: a nyugalommal! Az ország sorsát igen erélyesen vezeti a szociáldemokrácia keze is. Az a munkáskéz, amely elsősorban a munkásnak akar adni és amelynek ereje az elnyomottak igazai kivívásának törekvése. Szabad lefogni ízeknek áldást hozó kezét?! A biztos haladás vezet azoknakaz eszméknek megvalósításához, amelyek azoknak izzó agyában égnek, akik ma — előkészület nélkül — ellenséges haderők beözönlése közben, a háborús tönk süövedékén csak rombolni tudhatnak, de építeni nem. Nyugalom hát testvérek. Védjük meg ezt az országot, mert ez az ország ma jogot jelent a jogtalannak, jobblétet a proletárnak és kenyere: az éhezőnek. Ne hajtsuk ellenségeink — a cseh-tót elnyomás, bojárura- álom, vagy a romokból máéledő rendi elnyomottság — malmára az amúgy is zavaros vizeket. Az eszméket érleljék, terjeszszék, de ne úgy, hogy felborítsuk a kaszárnya, a gyár, az utca rendjét, mert akkor jön az idegen elnyomás, amely elveszi a jogot, a megélhetést, az emberséges jövőt dolgozótól és dologtalantól egyaránt. Nyugalom testvérek! Véres utcai harcok Pozsonyban. A város igazgatását átvették a szocialisták• Pozsony, december 31. Rejtélyes, eddig legalább még ki nem derített okokból valóságos katonai zendülés tört ki vasárnap éjszaka Pozsonyban. Akik a zendüléstrendezték, kétségtelenül nagy szolgálatot tejesítettek a cseheknek, akiknek minden ürügy jó arra, hogy rendcsinálás okából megszállhassanak magyar városokat. Állítólag abból indult ki a zavargás, hogy a Várhegy egyik örömtanyáján a rendőri őrjárat összeszólalkozott a katonákkal. Harc támadt