Friss Ujság, 1921. február (26. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-23 / 43. szám

jára Tlorona. XXVI. évfolyam 43. szám. V________________________Badapgai, 1821. februér 1 3. Szarta POLITIKAI NAPILAP _ — _ _ •'BfflMSBB1** ELŐFIZETÉSI ARA JP& fi ||l|| B B B ffgfo V.. Homvéd-utcsn tt. u. Helyben; aaxbon pordva, vidéken porai f|$ fgl IsE Égj BrL Se; II |kS ffif W® !Ü£. mBi Sawrfc telefon _ _ mn—OL FRISS EJJSJ&két pályaudvaron I IWFcalfflo SS EBI 505 KRIBtS SS '•rM VI., Andriesym «., Kecskemétin 14. Andrássy belépett a keresztény pártba. Megváltoztatják a török békeszerződést. Giesswein Sándor a közszabadságokért. A török példaadás. Kemál basa hírnevét örökre hirdetni fogja a török történelem, ő volt az, aki az elveszett világháború után nem nyugodott bele a sévresi békeszerződésbe, amely nemcsak európai Törökországtól, de csaknem az egész Kisázsiától és Mezopotámiától fosztotta meg a hajdan oly hatalmas szultán birodalmát. A sévresi békeszerződés körülbelül úgy bánt el Törökországgal, mint a trianoni békeszerződés Magyarországgal. De a törökök ebbe nem nyugodtak bele. A bús, elkeseredett nép élére Kemal basa állott rosszul felszerelt csapatokkal, elől töltő Werndl-puskákkal, kardokkal, buzogányokkal és ócska tarackokkal védekezett az élére nyomuló francia és görög csapatok ellen. És vissza is verte azokat. Hónapokon keresztül tartott ez a harc és végre is a kérlelhetetlen és kegyetlen sziva Paxisban belátták, hogy csakis egy hatalmas hadsereggel lehetne letörni Kemal hasa hegyi bandáinak ellenállását, így aztán hamarosan arra a meggyőződésre jutott az antánt, hogy nem érdemes már sem pénzt, sem vért áldozni azért, hogy Kisázsia, vagy Kurdisztán gazdát cseréljen. Ezzel sikerült Kemal basának elérnie azt, hogy a napokban összeülő londoni konferencián komolyan szóba fog kerülni a sévresi szerződés megváltoztatása olyanképen, hogy Cilidét, Észak-Szíria egy részét és Kurdisztánt visszaadják Törökországnak. Íme, mit tud elérni a hazafiasság és a szívós akarat! A kis, megnyomorított Törökország, mint amelynek nincs már veszteni valója, fel mert támadni a békét diktáló antant ellen és ezzel sikerült a török föld egy részét visszahódítani. Ha mi magyarok is igy cselekedtünk volna! Ha Piave után őrült és gaz álmodozók hadseregünket széjjel nem kergették volna! Ha a néhány csonkítatlanul maradt magyar hadosztály oda állott volna az előnyomuló csehek és románok elébe, akiknek még akkora haderejük sem volt, mint nekünk. Komáromot például hat szál szokalista foglalta el.... Ám az isten elvette az eszünket és bekövetkezett az, aminek minden terhét most nyögjük. Lehetséges az is, hogy semmiféle ellenállás nem használt volna. Lehet, hogy hasztalanul ontottunk volna újabb vért, az antánt nem mondott volna le Magyarország megcsonkításáról. De hogy valamelyes ellenállást nem kíséreltünk meg abban az időben, az örök bűne marad Károlyiéknak. Nagy tanulság, nagy megnyugvás azonban részünkre az a változás, ami most az ántánt-diplomácia lelkében végbe megy. A sévresi békeszerződés megváltoztatásával az ántánt által diktált békeszerződések, egyszerire megszűntek nebántsvirágok leírni. Hatalmas példa ez, amely azt igazolja, hogy ezeket a békéket igenis meg lehet változtatni, sőt az első békét a békeszerződésen maga a fel-s ébredt lelkiismeretű ántánt fogja ütni. Ez az a jogforrás, amelyből mit magyarok meríthetünk. Ha a török békét megváltoztatják, változtassák meg a magyar békét is! Tkiek a kisgyereket kommunistának vagy zsidónak nevezték és felakasztották. Felkiáltások: Nem Héjjasdi, de Számúérvasdi volt! A kommunisták kezdték! Elég legyen a megtorlásból! — mondta Giesswein — majd az internálusok tarthatatlanságát és a kiutasítás emberietlenségét hangoztatta. A zsidókérdés nem faji, hanem gazdasági kérdés, aminek egyik oka az, hogy a keresztények elhanyagolták a gazdasági életpályákat. A munkáskérdésről beszélt azután, ami nem egy a szocializmussal. Ezt a kérdést a keresztény szeretet és az igazság jegyében kell megoldani, meg kell adni a munkásoknak a szervezkedés szabadságát, vissza kell állítani a szabadságot a sajtóban és a gyülekezési jogban. Nálunk szükség van a demokratikus szabadságra, mert a külföldön éppen a demokrata és munkáskörök azok, akik a trianoni béke igazságtalanságát hirdetik. Az integritás kérdése nálunk a demokrácia. Minden jó magyar embernek fáj a haza megcsonkítása, de még nagyob fájdalom alkotmányunk megcsonkítása. Mert demokratikus alkotmányunkkal vissza tudjuk szerezni elvesztett országunkat. De ha lemondunk Széchenyi, Kossuth alkotmányosságáról, akkor nem remélhetjük a régi Magyarország feltámadását. A mostani kormány nem egyéb, mint a régi kormány némi szerepcserével. Azokban a dolgokban, amelyeket a kormány a köz, a haza érdekében cselekszik, támogatni hajlandó, de ha olyasmit cselekszik, a mi az ő elveivel ellenkezik, akkor benne ellenzékre talál. (Taps a Ház jobboldalán.) Andrássy beszéde. Andrássy Gyula gróf emelkedett azután szólásra. Azzal kezdte beszédét, hogyha szive vágyát követhetné, visszavonulna a politikai élettől. A katasztrófa elmúlása után egész máskép képzelte az újjáébredést A mostani súlyos időikben nem szűntek meg a tülekedések, az egyéni torzsalkodások. Az ország rendkívül nehéz helyzetben van. A belpolitikában a pénzügyek nincsenek helyreállítva, a munkakedv kevés és elgyengült. A középosztály súlyos válságban van és valóban élet-halál küzdelmét vívja. Ha a külföldre nézünk, azt látjuk, hogy egyetlen barátunk egyetlen szövetségesünk sincsen Csatakonk a keresztény irányhoz. Mindent megtesz, ami erejétől, tehetségétől telik, hogy használjon az országnak és az a meggyőződése, A korompai vérfürdő’. Cseh katonák a magyar bányászok közé lőnek. Giesswein Sándor a szokságos helyreállításáért. Andrássy belépett a kereszténypártba. — A nemzetgyűlés mai ülése. Ma délelőtt kevéssel tizenegy óra előtt nyitotta meg Rakovszky elnök a nemzetgyűlés ülését, amelyen folytatták a kormány programmja fölötti vitát. Giesswein Sándor volt az első szónok, aki kifejtette, hogy nem elég a keresztény gondolat hangoztatása. keresztény tettekre van szükség, amit eddig nélkülözött a nemzetgyűlés működése. Keresztény és szociális tetteket akar, hogy ebben az országban végre újból felviruljon az alkotmányos élet. Hiányzik a közszabadság. Bajaink nagy része onnan van, hogy hiányoznak a közszabadságok. A közszabadságokat kérni és követelni pedig nem forradalmiság, hanem a haza szeretete. Nem engedjük azt, hogy mikor egy haladó irányt akarunk megteremteni, ezt forradalmiságnak nevezzék. Hiszenvalamikor azt is forradalmiságnak nevezték, midőn itt a Kossuth-nótát énekelték. Követeljük elsősorban a sajtószabadságot. A cenzúrának az a módja, amely ma nálunk divik, valósággal nevetséges. Ilyen módon igazán nem számíthatunk arra, hogy bennünket művelt népek közé számítsanak. (Zaj.) Azok a fehérségek a lapokban nem válnak a mi dicsőségünkre. Az igazi keresztény gondolat nem érvényesül Magyarországon. Ami az abszolutizmus ellen van, azt mindjárt destruktívnak hirdetik. A durva hang hatása. Az Új Lap durva hangja ellen emelt szót azután az ősz pap képselő, aki elmondta a durva hang hatásáról, hogy egy családban a gyermek egyedül maradt otthon, eljöttek hozzá kis pajtásai és játszottak. Mikor a szülők hazajöttek, a gyermek halott volt Kiderült, hogy a gyermekek Héjjasdit játszottak, a tób-