Független Magyarország, 1903. március (2. évfolyam, 344-373. szám)

1903-03-01 / 344. szám

Budapest, 1903. II. évfolyam, 344. sz. Vasárnap, márczius 1. Előfizetési árak: Egész évro 28kor., félévre H kor.,negyed evre t kor., cgv hónapra 2 kor. 40 fill. Egyes szám ára helyben S fill., ridekon 10 fill. Megjelenik mindennap, hétfőn és ünnepnap után Yaló napon is. DIENES MÁRTON felelős szerkesztő. Apró hirdetések ára: Egy szó 4 fill., vastagabb betűvel 8 fill. Hirdetések nonpareillo számítással, díjszabás szerint. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VI,, Király utcza 72, (Teréz-kőnit mellett.) Telefon: 586. Vagy - vagy! Irta: Rátkay László orsz. képviselő. Érted magyar nemzetem azt, ami odaát törtúnt? Nem? Nos hát majd megmagya­rázom ! Becsben, az urak házában felállott az osztrák honvédelmi miniszter, ős kije'en- tette, hogy a császár «legfelsőbb akarata» az, hogy a hadsereg ezentúl is egységes és osztrák maradjon, híven a régi szel­lemhez és hagyományokhoz. (Hogy me­lyek a régi hagyományok, azt az aradi sirhalom fűszálai elsusogják neked.) És a miniszter ezen kijelentésére, mint­egy varázsszóra egymás karjaiba borul­tak a tülekedő .osztrák pártok, a cseh farkasok, a német rókák, és örömkönyeik csatornát vágtak kárörvendö orczáikon. Végre hát egygvesültek a gyűlöletben, az ellened való gyűlöletben. És mindezt egy szó okozta: a legfel­sőbb altarat! Most már csak éried ugy-e? Nem! Ej be nehéz a felfogásod édes ma­gyarom ! A te egyenes, becsületes lelked azt súgja neked, hogy a legfelsőbb akarat nem lehet más, mint a te akaratod, az ezer éves magyar nemzet akarata. Úti jegyzetek Szibériából, A Független Magyarország részére összeállította: Gró/ /Achy Jenő. — Ötödik közlemény. — lie a kiind lási ponthoz kell visszatérnem, hogy végre a törzsek vallásáról, ti Shamaniz- musról beszéljek, melyet egész Szibériában a Volga és a Don közt titokban űznek. Különö­sen a Dajkál tő környékén lép fel legnyiltabban e kultusz, melyet az olkonoák teljes biztonság­ban teljesítenek. így okoskodnak: «Oroszország oly messze van s a fehér czárnak oly sok a dolga! Ha tiz évben egyszer egy orosz tisztviselő mutat­kozik is vidékeinken, már négy héttel előbb bejelenti magát. Meglepetésektől tehát nincs mit tartanunk». A Bajkál tó nyugati partjának egyik szomszédos kis szigetén, melyet Olkon- nak hívnak, gyülekeznek össze a hívek. A Dajkát tó partjai már jóval az orosz bódítás előtt, a legkorábbi időkben is számüzelési helyéül szolgáltak a kínaiaknak; képes beszéd­jükben elnevezték e vidéket a «tájnak, hol az éjszakák hosszúak» s ezektől a számüzöttektöl, kiknek leszármazottjai behatoltak a szigetbe, keletkezett lassanként a Shamán vallás s né­hány orosz tudós állítása szerint, akik, azt hi­szem, száműzött minőségben laknak Tomsk környékén, a Shamanizmustól eredt az annv ra elterjedt Buddha vallás, mely feltevés lehetet­lennek tűnik fel nekem s melyet nem tudok elhinni. Ám Welserlieimb urya válladra vere­getve, iöléuyes mosollyal megmagyarázza neked, hogy elmaradtál a világtól. Mert alkotmányod, országgyűlésed, királyi es­küd, szentesített törvényeid, mind csak ábránd, ha az ellentétbe kerül az oszt­rák pártok egységes érzelmével és a leg­felsőbb akarattal. Magyar hadsereg, magyar vezényszó, magyar lobogó! Bolondság l Hogy kárt tégy újra az összbirodalom szenlséges eszményében, mint egykor, régen, fél- század előtt! ? Na még csak az kellene! Neked más a hivatásod I Az, hogy vér verejtéket izzadva hord garasaidat a ka­tona urak zsebébe, asszonyaid pedig szüljék az emberanyagot a császárnak, a legfőbb hadúrnak ! Érted-e már!? ' Végre megérted, é> arczodat kiveri a szégyen érzete. Pedig csak tűrj és hallgass! Mert rá­szolgáltál arra, hogy az osztrák cseléd rád vágjon ostoráéval, és homlokod ra süsse a gyalázat bélyegét. Bégen botorkálsz már az erkölcsi el- züllés utján. AI koínuinyódnak ezeréves cserfájáról régen hull a levél, és te egy­kedvűen tűrted a szomorú fonnyadást. Majd ldzölde] újra! Most ott állasz a kietlen pusztaságban, egyedül, elha' gyatva! Vagy — vagy! ’ Vagy toyáhb liiégy. a fflsgkezcl^t utón és gyáván tűröd, liogy elvegyék alkot­mányodnak még meglevő kincseit, ma­gyar nyelvedet, és begyömöszöljenek az összbirodalom tartományai közé, hogy együtt hajlong, üvölts, dulakodj a csá­szár kegyeinek morzsáiért a többivel, vagoiegemberejfij.É magacM & .szikrázó haraggaTkiáflöd.: eddig és ne tovább! Vagy — vagy! De sokáig ne tétovázz, mert ütött a tizenkettedik óra ! A vér-adó ellen, Budapest, február 1Í8. Az osztrák támadás, mint előre jeleztük, ma nagy hullámokat vert föl a parlamentben. A függetlenségi párt, mely a katonai javaslatok ellen folytatott nagy küzdelmében mindig arra utalt, hogy a közösnek nevezett hadsereg voltaképen az osztrák abszolitisatikus íötámasza, a felháborodás igaz és jogosult hangján verte vissza a «bécsi kéz» vakmerő ütését. Balkan 1,ászló emelkedett hangú tiltakozása, llákosi Viktor lendületes szavai, Pichler Győző éles kritikája és Ugrón Gábor dörgő, gyújtó beszéde mély hatást tettek az egész Házban. Bizonyos szavak és elvek bizonyítják ugyan, Logy a Shamánok és Buddhisták éji úgy állandó érintkezésben voltak azon népekkel, melyek a Sliamanizmust gyakorolták, mint emezek az izlám népeivel és még se merné senki állítani, hogy az izlám vagy az ortodox csoport a siiamán vallásból eredne. Inkább nagyon is zárkózottak vallásukat illetőleg ezek a hires shamánok s az igazi shauián, vagyis ki még jelenleg is az, nem mer vallásáról beszélni, félve az orosz hatóságok büntetésétől, vagy a mi még veszedelmesebbnek tetszik neki, iste­nének haragjától, hogy elhíresztelte s elárulta vallásának titkait. Azok, kik már elhagyták vallásukat a budd- haizmusért, amint ezt gyakran látni Mongol­ország határain, vagy azok, kik vallást cserél­tek az ortodox görög ellenében, szintén nem mernek róla beszélni; azt állítják, hogy uj istenüknek nem lévén teljes bizalma bennük, nem védené meg őket régi isteneik haragja ellen, akik úgyis haragosak azokra, kik elhagyták, s nem bocsátanak meg nekik soha, hogy vallá­suk titkait is elárulták s elöbb-utóbb utolérné őket az istenségek haragja s kegyetlenül meg­büntetné. Mindenféle nehézségekbe ütközik e régi vallás eredetének és gyakorlásának pontos adatait beszerezni. Amit megtudhatlam, annak össze­foglalása az, hogy kétféle istenekben hisznek, a jókban és gonoszokban; az elsők, a jók, természetesen az ég legszebb pontjain laknak, a nap és csillagok körül, vagy még feljebb, mert minden jó, amit egy szegény burát, tun« guz vagy jakuezk remélhet, onnan felülről jő: világosság, melegség, eső, mi megnöveszti a füvet a legelőkön s réteken. Azután a rosszak és gonoszak; ezeket az isteneket a shamán vallás földünk gyomrába helyezte el. Az ember szabad ugyan elhatározásában, de hatása alatt áll ez isteneknek, mely alól nem vonhatjuk ki magunkat. Szabad a választás, de a shamán hite szerint odafenn a mérleget azután a rossz és jó után csinálják meg, melyet életében el­követett. És itt egy legendára kell rátérnem, melyet egy öreg shamán szájából hallottam Irkuczkban s mely sajátja e vallásnak a gyö­nyörű Bajkál tó környékén lakó híveinek. Hogy megértsük a legendát, tudni kell, hogy nagy fekvésű különbség van Irkuezk és a Bajkál tó közt s hogy e tó minden vizét egy az Angara forrásánál lekvö szikla tartja fel. Ha ez a szikla elmozdulna, a tó vizei egy mederben egyesülve, megsemmisítenék Irkuczkot s ijesztő sietséggel rohannának a tenger felé, aa Angara völgyéből egyetlen nagy folyamot for­málva. Erre a sziklára kerülnek a 'lelkek a halál után. Szűk felületen, majdnem csak a vízmagasságban, szédüléstől elfogva és elká- bitva az Angara bugyogásától, mely épen itt válik ki a Bajkál tóból, csak nehezen tudják itt magukat fentartani. Ha mégis sikerül, akkor jele, hogy kegyelmet leltek isten előtt; ha ellenkezőleg, bűnös volt az életük, az áram elragadja és megsemmisíti őket. Az Angara

Next

/
Thumbnails
Contents