Független Magyarország, 1903. március (2. évfolyam, 344-373. szám)
1903-03-01 / 344. szám
2 FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG 1903. maárczius 1. Fölöttébb érdekes volta kormánypárti tábor viselkedése ez alkalommal. Rátkay beszéde, mint aczél a korából, többször lepattantotta a felháborodás szikráit belőlük. Különösen a Bándy-csoport forrongott. A nemzeti párt és afisza-klikk vegyes érzelmekkel ült a helyén. Meglátszott azonban rajtuk, hogy csak egy szóra várnak, a miniszterelnök szavára, hogy kitörjenek. De — és ez volt a mai ülés egyetlen árnyalatja — ezt a szót Széll Kálmán ki nem mondta. Míg lapjai tegnap és ma szinte tüzet okádtak, ő maga ma is a köntörfalazásban remekelt csupán. Az osztrák támadás határozottságával szemben a miniszterelnök úgy tett, mintha nem vett volna észre semmit. Az osztrák pofon csattanásának két országra szóló volta nem akadályozta meg Széll Kálmá nt abban, hogy ezt a pofont letágatja. Ez a szánalmas, kapkodó bujkálás igen kellemetlen hatást keltett a kormánypárton. A két szárny jobbra és balra a miniszterelnöktől, kínos hallgatásban ült helyén. A miniszterelnök háta mögött egy kis helyeslő csoport alakult személyes híveiből. De jelemző volt, mikor az elégedetlenkedő baloldalt folyton azzal csittították, hogy : «-Csendet, figyelmet, most jön a java!» Amint így integetnék, részegeinek, egyszerre csak leült a miniszterelnök. /S várt nagy szó nem hangzott el. Látni kellett volna, hogy párolgott el a miniszterelnök mögül a gárda. Apponyi magatartása is figyelemreméltó volt. A volt nemzeti párt volt vezére is jól érezte, hogy az osztrák támadás főképen a nemzeti párt félig leszerelt követelményeinek még megmaradt része ellen irányult. Elnöki székéből nem vehetett részt a tiltakozásban. De kétszer ragadta meg az alkalmat, hogy a szónokok figyelmeztetésének formájában kifejezze véleményét. Egyszer, mikor parlamentünk fölényét hangoztatta, egyszer pedig, mikor leghelyesebb és legigazabb ügynek nevezte azt, amit a magyar parlament véd. A szabadelvű pártban élénk vitára szolgáltatott alkalmat Széll Kálmán határozatlan és bujkáló magatartása. Az elégedetlenség hangja igen gyakran és hevesen hallatszott. Általában úgy vélték, hogy Széll Kálmán azonnal Bécsbe utazik kihallgatásra a királyhoz. Később azonban megtudták, hogy a miniszterelnök nem megy Bécsbe, mivel a király hétfőn úgyis eljön Budapestre. A függetenségi 48-as pártban pedig a mai nap eseményei megerősítették azt a meggyőződést, hogy a párt küzdelmét a végsőig kell vinni. A főváros tiltakozása. Holnap, vasárnap délután lesz a Vigadó összes termeiben a fővárosi polgárság nagy tiltakozó gyűlése. A gyűlés elé a következő határozati javaslatot terjesztik: Budapest székesfőváros polgárai tiltakoznak a könnyelmű, csupán hódítási kaland után vágyó újonczozási javaslat ellen, és azért a polgárgyűlés határozatilag kimondja : 1. A magyar országgyűlés képviselőházához feliratot intéz, hogy a javaslat a napirendről levétessék. 2. Felhívja a székesfőváros képviselőit hogy választóik akaratához és Budapest székesfőváros feliratához képest szavazatukat a javaslatok ellen adják be. 3. Végül elvárja az országgyűlés ellenzéki pártjaitól, hogy addig is, míg az általános választási jog érvényre emelkedik, amikor megnyilatkozhatik a választópolgárok szabad akarata, küzdeni fog a javaslatok ellen, hogy azok törvényerőre ne emelkedjenek. Újabb tiltakozó népgyűlés és körmenet. Jövő vasárnap délután,Budapest székesfőváros függetlenségi érzelmű népe óriási népgyűlést rendez az országháza előtti nagy téren. A népgyűlés után tiltakozó körmenet lesz a főváros nagy körutain keresztül. A körmenet este a Lánczhíd előtt fáklyás menetté alakul át, mely a Duna-parton vonul végig. Ezernyi fáklya fényének lángja fogja kifejezni azt a szenvedélyt, melylyel Budapest népe a katonai javaslatok ellen tiltakozik. A tüntetés olyan lesz, amilyent alig látott még a főváros. Népgyűlések a vidékén. Zilahon — mint nekünk táviratilag jelentik — tiltakozó népgyűlést tartottak a katonai javaslatok ellen, melyen mintegy 600 főnyi hallgatóság vett részt. Határozati javaslatot fogadtak el, mely szerint a javaslatnak a napirendről való levételét kérik a képviselőháztól. Kolozsvárit holnap délelőtt tartják meg a városi vigadó nagytermében a tiltakozó népgyűlést , egyben föl fogják vetni azt az eszmét is, ne rendezzenek-e a félegyházihoz hasonló monstre küldöttséget, mely a népgyűlés határozatát a törvényhozás elé fölhozza. A polgárság nagy része lelkes pártolója az eszmének s -úgt valószínű, hogy már a legközelebbi napokban erdélyi küldöttség fog a Ház elé járulni. Hatvanban vasárnap, márczius 1-én a katonai javaslatok ellen délután 4 órakor népgyűlést tartanak, melyre a függetlenségi és '48-as párt megbízásából kiutaznak Sturmán György, Bedöházy János és Malatinszky György képviselők. Nagy Károly város hazafias polgársága is felemeli szavát a véradó ellen. Különösen figyelemreméltó e városnak mozgalma, mert kormánypárti képviselője van, akit a vasárnap tartandó népgyűlésen felszólítanak, hogy tagadja meg szavazatát a nemzetrontó javaslatoktól. Deésen a választópolgárság ugyancsak holnap fogja megtartani tiltakozó népgyűlését, amelynek határozataként felszólítják a kerület képviselőjét, báró Dániel Tibort, hogy tiltakozó feliratukat nyújtsa be a képviselőházhoz és szavazatát a javaslatok ellen adja le. Az ugrai kerület választópolgárai között nagy felháborodást keltett az a beszéd, melyet gróf Tisza István a képviselőházban a katonai javaslatok ellen mondott s melyben valósággal ráliczitált a militarizmus követeléseire. Komódi községben most nemcsak a függetlenségi, de a szabadelvű választók közöt is mozgalom indult meg, hogy szavazzanak bizalmatlanságot gróf Tisza Istvánnak. E czélból vasárnap nagy népgyülés lesz Koraádi községben. Gyulafehérváron már ez usz-ikára hívták ■",eze a népgyűlést, valamint a jövő hét folyamán lesznek tiltakozó népgyűlések Zalatnán, Marosvásárhelyen, Tordán, Sepsi-Szt.-Györgyön, Nagylakon és Csíkszeredán is, melyek mindegyikére több függetlenségi képviselő leutazik. heves vizei által okozott zaj — a babonás nép szerint — nem egyéb, mint a lelkek jajgatása, félve, hogy elvesztik az egyensúlyt. Igaz, hogy e helyen a hegyek visszhangja ely panaszos és siránkozó hangon felel a rohanó örvénynek, hogy nem hall shamánnak lenni, hogy egy kis fantáziával emberi hangokat és sóhajokat képzeljen az ember. Ezt a sziklát különben a Shamánok sziklájáénak nevezik. A shamánok leginkább a visszajáró lelkeket s boszáját félik azoknak, kiknek valaha kárt vagy bajt okoztak. Hogy elkerüljék a csapást, melyet ezek rájuk küldhetnének, bizonyos napokon felhalmozott s meggyújtott rőzsecomókon ugrálnak keresztül. Hisznek a varázslókban, kik megmondták a jövendőt. Ezek a varázslók legtöbbnyire a papák, egyúttal orvosaik is. Ünnepnapokon, leginkább este, midőn a telehold felkel, összegyülekeznek valamely liget határán vagy komlóerdők tisztásán. A főpap ráüt a dobra, mely egészen tarka a sok rajztól, melyek régi faragások és a Montezumák idejéből való mexikói mintákra emlékeztetnek; nemsokára a második és harmadik hangja fele a távolból, hívektől követve. Ezen a tisztáson, hol mind imákat mormolnak s egymást kölcsönösen alkohollal locsolgatják (igy beszélték nekem), minden emberi lakhelytől távol kell az áldozatot bemutatni. Az állat mindig hím — mindig fehér — s lehet bika, iramszarvas, ló, kos vagy kecskebab; csupán a jakutok tesznek kivételt, néha fekete állatot hozván áldozatul. Nincs a barátoknál és jakutoknál babonásabb nép, nem kezdenek semmibe, se utazásba, se vadászatba anélkül, hogy védisteneiknek, kik elég szép számban vannak, áldozatot ne mutassanak be. Az eget, mint a föld belsejét is, hét részre osztva képzelik. Mielőtt kocsin vagy egyedül útnak indulnának, bemutatják az Obó nevű kis szent hegyen az áldozatot; mindegyik követ, vasdarabot, szalagot, sőt ruharongyot is dob rá. Vannak, kik lovaik sörényéből egy darabkát levágva, kis fonatban felakasztják a szomszédos fára, néha égetett agyagból készült alakokat, sőt rézpénzt, csontokat, lókoponyákat is stb. Minden magasabb felnenetnél vagy atnál, mely kétséges vagy veszélyesnek tetszik nekik, kis dombocskák láthatók, melyeket Obónak neveznek, az ádozatot pedig Delburg-Salakának. Többnyire nagyon szegények a shamánok s a főpapnak nincs különleges ruhája; a leggazdagabbak egy kaftánszerü ruhát hordanak, melyet kumának neveznek, ez a kaftán bőrből készült, kis vastárgyakkal, csecsebecsékkel, csontdarabokkal feldíszítve. A főpap dobját dzsugzsunnak hívják s ennek a ládája gyakorta igen érdekes faragásokat mutat. A veszszőket, melyekkel a doboz üti, Bylajach-Rostjánájának nevezik. Nagyon ritkán lehet ilyen kosztümöt látni, mert ha az orosz rendőrség egyre ráakad, menten elkobozza s elégeti. A nagy szertartások, melyekről fennebb megemlékeztem s amelyek az év bizonyos szakaiban ismétlődnek holdvilágnál, nyirfaerdők tisztásain, nagy ceremóniával járnak. Ezt az ünnepet és áldozatot különbözőképen hallottam elbeszélni; leggyakrabban — úgy állítják — a shamán egyetlen csapással öli meg a kiszemelt áldozatot, azután késével beleit kiszedi s kezével a széles sebbe nyúlva, kitépi a szivét, mig a vért egy faedénybe fogják fel. Ha már az áldozatot feldarabolták, csontjait egy fazékba s ezt egy meggyujtott farakásra helyezik. Ezekből a csontokból mondanak a shamánok jó szerencsét. Hitelesen igazolható hogy az Erényi-féle Ichtiol Salycil-ról érkező levelek és nyilatkozatok a valóságnak megítélnék és mint teljesen megbízható szert ajánlunk az érdeklődöz figyelmébe. Az »Erényi. Me Ichtiol-Salicyl” biztos hatása a következő daloknál: bőr, testviszketegség, különféle sömör, ótvar, bőrrepedezés, bőrbámlás, bőrküteg, kipálott testrészek, idült sebek mindennemű bőrbajoknál. Összetétele hatásos, de ártalmatlan és szagtalan. Legerősebb szárító-tulajdonoságánál fogva felülmúl minden más gyógyszert. Nagy tégely ára 3 korona használati utasítással Az «Erényi-féle Ichtiol-Scheyi» csak akkor valódi, ha dobozban kapható. — Egyedüli készítő: Erényi Béla gyógyszerész Budapest, Károly-körut .