Független Magyarország, 1904. június (3. évfolyam, 793-822. szám)

1904-06-01 / 793. szám

1904. Junius­­i. FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG ■ ■■»—■ ni i ........................................................... 1 A második küldöttségnél szavazott: Rónay Jenőre 60 Bánffy Dezső báróra 40 Becsey Károlyra 21. Bánffy báró választóinak tanyáira vonult a bírói és ügyvédi karnak, a városi és állami tisztviselői karnak számos tagja, míg Rónay pártján vannak a királyi tábla bírái, az állami hivatalok főnökei, a nagyvállalkozók és nagy­­kereskedők, továbbá mindazok, akik Kállay Al­bert főispán közvetlen környezetéhez tartoznak. Háromnegyed tizenegy órakor a szavazatok aránya a következőképen oszlott meg: Az első küldöttségnél: Bánffy Dezső báróra 180 Rónay Jenőre 160 Becsey Károlyra 11. A második küldöttségnél: Bánffy Dezső báróra 169 Rónay Jenőre 180 Becsey Károlyra 30. Délben tizenkét órakor a következőképen oszlottak meg a szavazatok: Rónay Jenő 340 Bánffy Dezső báró 349 ■ ■■ Becsey Károly 40. Sokan vannak, akik a választás elől elutaz­tak, mások pedig nem maradtak otthon, hogy a kortesek rájuk ne akadjanak. Csak így ért­hető meg, hogy a nagy izgalom mellett is a választók csak lassan vonulnak fel. Délután egy órakor a szavazatok aránya ez volt: Rónay Jenő 486 Bánffy Dezső báró 473 Becsey Károly 42 Délután három órakor így oszlottak meg a Szavazatok: - -Bánffy Dezső báró 612 Rónay Jenő 565 Becsey Károly 42 Fél ötkor. Fél 5 óráig Bánffyra 768, Rónayra 658 és Becseyre 47 szavazat esett. Több polgár, Hock Jánossal az élén, kérte Becseyt, hogy lépjen vissza, hogy a hátralévő függetlenségiek Bánffyra szavazhassanak. Becsey előbb tanács­kozni fog párthíveivel. A Rónay-pártnak még van tartalékja, de Bánffy-pártiak is folyton jönnek a szavazásra. 5 órakor Bánffynak 801, Rónaynak 674 és Becseynek 48 szavazata volt. Az utcákon nagy élénkség uralkodik. Hat órakor, 5 órakor Becsey Károly kijelentette, hogy párthíveinek szabad kezet enged, mivel be­látja, hogy úgyis nagy kisebbségben marad. A szavazat aránya 6 órakor a következő volt: Bánffy 842, Rónay 712, Becsey 48. Az első kerületben ilyen nagy számban még soha sem szavaztak. A Becsey-pártiak részben Bánffyra szavaznak, részben tartózkodnak a szavazástól. A záróra. A választási elnök fél 8 órakor kihirdette a zárórát. Ekkor a szavazatok aránya a következő volt: Bánffy 889 Rónay 738 Becsey 48 Az eredmény kihirdetése, a választás elnöke este fél 9 órakor hirdette a választás eredményét. Eszerint Bánffy Dezső 933, Rónay Jenő 768 és Becsey Károly 50 szavazatot kapott. Bánffy Dezső báró tehát 115 abszolút­­szavazattöbbséggel képviselővé választatott. Bánffy báró a délután 6 óra 30 perckor induló gyorsvonattal indult el a fővá­­­rrosból, ma éjj 12 órakor érkezett Sze­gedre, ahol párthívei kitörő lelkesedéssel fogadták. A hír hatása. A szegedi választás országszerte rendkívüli, izgalmas érdeklődést keltett. Szerkesztőségünk az egész mai nap folyamán állandó ostrom alatt állott. Folyton érkeztek úgy a fővárosból, mint a vidékről a távirati és telefonikus kér­­dezősködések a választás menetéről és a sza­vazatok állásáról. A köztudomásúvá vált hírt, hogy Bánffy meg­választatása bizonyos, általános öröm és lelke­sedés fogadta, amely a legmagasabb fokra emelkedett, amikor Bánffy fényes győzelmének hite terjedt. A főváros színházaiban, az utcá­kon és egyéb nyilvános helyeken egyébről sem beszéltek az emberek és örömtől sugárzó arc­cal adták egymásnak tudtára a nagy újságot. A kávéházakban kifüggesztett táviratok adták hírül a diadal hírét. El lehet mondani, hogy Bánffy megválasz­tása az egész közönség körében országszerte általános nagy örömet és lelkesedést keltett. Mindenki megelégedéssel vette tudomásul, hogy a volt főudvarmester erős nemzeti politikájával bevonul a parlamentbe, ahol egy öntudatos és határozott célokat követő aktív ellenzéki poli­tikának veti meg alapját. Rendkívüli dicsérettel és nagy elismeréssel emlékeztek meg mindenütt a derék vasutasok magatartásáról, akik dacolva a fensőbbség presszójával, egyedül jobb meggyőződésükre hallgattak és Bánffyra adván le szavazatukat, sokban hozzájárultak fényes győzelméhez, Bánffy Szegeden. Mint kiküldött tudósítónk lapunk zárta előtt telefonon jelenti, Bánffy Dezső 12 óra 17 perc­­­­kor a gyorsvonattal Szegedre érkezett. A város új képviselőjét a pályaudvaron óriási ember­­tömeg viharos ovációval fogadta. A kupéból való kiszálltakor Wégmann Ferenc üdvözölte, mire Bánffy meghatottan válaszolt, majd való­ságos diadalmenetben vonult a Tisza-szállóban levő szállására. A város valóságos diadalmámorban úszik. Késő éjszaka is nagy embertömegek hullám­­zanak az utcán, hazafias dalokat énekelve és Bánffyt éljenezve. Itt említjük meg, hogy Bánffy megválaszta­tása körül nagy érdemei voltak dr. Balassa Ár­minnak, a «Szeged és Vidéke» szerkesztőjének, aki már ezelőtt másfél évvel pendítette meg az új-párt alapításának eszméjét és annak azóta is állandó lelkes propagandát csinált; a mai választási küzdelemben pedig valósággal emberfölötti munkát végzett. Az új-párt programmja. Most, hogy az új­ pártnak, e legfiatalabb politikai alakulásunknak megalapítója és vezére képviselőházunkban helyét elfoglalja és ekkép ez az ellenzéki pártunk, mely eddig csak vezető nélkül álló egyes emberek által volt a népképviselők testületében képviselve, az erő­teljes akció terére lép, időszerűnek tartjuk az új­ párt programmjának főbb pontjaiban való ismételt leközlését. A programm a következő: I. Az állam egész szervezetének nemzeti tartalommal való megtöltése; az állami nyelv, a nemzeti műveltség s a magyar hazafiság uralmát gátló minden hagyománybeli akadály elhárítása és igénybevétele minden alkotmá­nyos eszköznek, mely az egységes magyar nemzeti állam kiépítésére alkalmas. 2. A magyar birodalom állami létének a külképviseletben s a külkereskedelem intézmé­nyeiben úgy nyelvileg, mint jelvényileg Ausz­triával teljesen egyenrangú jelentkezése. 3. A véderő magyar részében, az alkotmá­nyos érzésnek, az állami nyelvnek, nemzeti jellegnek és hazafiságnak, úgy a tiszti oktatás, mint legénységi kiképzés, a vezénylet, szolgá­lat és jelvények teljes érvényesülése, az 1867. évi XII. t.-c. szerint ő felsége «alkotmányos», azaz törvényhozás utján gyakorlandó jogaival egybehangzóan. 4. Magyar közművelődési politika, mely ösz­­szes közoktatásügyi intézményeinkbe az erő­teljes nemzeti öntudatot rendszeresen bele­viszi és a magyar művészet istápolásával már az ifjúságban kifejleszti a nemesebb műszlést és faji önérzetet. Kívánjuk az elemi oktatásban is az állami nyelv elsajátításának biztosítását, nemzeti szük­séghez képest pedig fokozatos államosítást, s úgy az elemi, mint a középfokú, a magasabb és a szakoktatásban az állami nyelv leírásának tökéletes biztosítását. 5. A választói jognak tetemes kiterjesztése, a városokra való különös tekintettel. A vá­lasztókerületeknek a változott viszonyokhoz mért kikerekítése. A cenzusnak a leszállított alapon való arányosítása és az értelmiségi cenzusnak kiterjesztése és a cenzussal nem birók szavazatjogának külön rendezése. 6. A római katholikus egyház önkormányza­tának végleges szervezése. 7. A nem katholikus egyházak rendszeres segélyezése, jogaik és szabadságaik sérelme nélkül, hogy lelkészeik jóléte s híveiknek az egyenlőtlen terhektől való mentessége bizto­síttassák. 8. Magyar nemzeti jegybank. 9. Önálló vámterület, 10. Az eddigi módszertől eltérő s a sikert teljesen biztosító telepítési rendszernek, min­den melléktekintet nélkül való és csupán nem­zeti érdekből való meghonosítása, különös te­kintettel a kisbirtok képződésére. 11. A munkahiány megszüntetése, az elsze­gényedés és kivándorlás tovább terjeszkedésé­nek meggátlása céljából nagy arányú beruhá­zások foganatba vétele, különös tekintettel a hazai ipar érdekeire. 12. Kívánjuk, hogy a városok és lehetőleg a községek is az állam által reájuk hárított feladatok teljesítéséért méltányosan kárpótol­tassanak. 13. Kívánjuk az adórendszer reformját, jö­vedelmi progresszív alapon; az adórendszer egyszerűsítését; az adók igazságosabb és ará­nyosabb megoszlását. A fogyasztási adóknak, amennyiben életszükségleti cikkekre vonatkoz­nak, leszállítását. 14. A létminimum védelmét. 15. A közigazgatás államosítását, a nemzeti állam egységes vezetése és szervezése okából, a társadalom függetlenségének, a helyi önkor­mányzatnak és a közszabadságoknak sérelme nélkül. Kívánjuk a tisztviselői pragmatikát és a tisztviselő fizetés végleges rendezését. 16. Korszerű munkásügyi intézmények és törvények alkotását, a munkaközvetítésnek or­szágos szervezését, jóléti intézmények létesíté­sét, egyetértőleg a munkásszervezetekkel, a munkaadó és munkás közti igazságos viszony létesítésére való törekvéssel. 17. Az igazságszolgáltatás egyszerűsítését, olcsóbbá tételét és egyöntetűségét,­­ a bírói fizetésnek különösen az alsó fokon való javítását. 18. Felséges Uralkodónk és családja iránt a bizalom, szeretet és ragaszkodás ápolását, amennyire lehet, még az eddiginél is nagyobb bensőséggel. Ennek előmozdítása végett kíván­juk a paritásnak megfelelő magyar udvartartást. A trón iránti hűség szorosan hozzátartozik nemzeti politikánkhoz, az a nemzeti nagyság, szájpadlás nélkül 3 kor.-tó. A gyökerek eltávolítása fölös­­leges. Az általunk készített és Párisban első díjat nyert fogsorokat mindenki azon­nal megszokja, beszédzava­rokat nem okoz és kitűnően rág vele. Régi fogsorokat átalakítunk. Vidékiek 17 óra alatt kielégitettek. Fogorvosi intézet BUDAPEST, YIL, Erzsébet-körút 50.1. m. Royal szállóval szemben. Fogorvos: Technikai főnök: Löffler Emil. Grossmann S. P°g^^fAimnitVe-Rendel: d­e. 10—12 és d. u. 3—7-ig. Fogad reggel 8-tól este 6-ig. . ii.111. i.in Vsear.­ia nonepnitpoltoriia ' ' ' ' -Bérsekért árak v Részletfizetésre is.

Next