Független Magyarország, 1904. augusztus (3. évfolyam, 854-882. szám)
1904-08-01 / 854. szám
s FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG 1904. Augusztus 1 kap a csaknem két év óta ülésező képviselőház. A parlamenti szünet előreláthatólag augusztus tizedikétől október tizedikéig fog tartani. VASUTASOK ÉRDEKE. Vasutas kartácsát ! Dr. Lengyel Zoltán és dr. Landler Jenő védőügyvéd urak teljesen önzetlenül készséggel vállalkoztak a «Tizenhármak bűnpere» című könyv és a tizenhármak arcképcsoportjának kiadására, mi pedig, a tizenhármas bizottság, szívesen járultunk a vállalkozáshoz, sőt őszinte örömmel üdvözöltük azt, mert reménykedtünk, hogy a két mű kiadásával járó csak valamelyes siker is felszabadít bennünket ama súlyos anyagi kötelezettségek terhe alól, melyeket kortársaink érdekében a mozgalom idején magunkra vállalni kényszerültünk. A vállalkozásnak a felhívás szerint nyilvánvalóvá lett egyedüli célja a tizenhármasok nélkülöző családtagjainak felsegélyezése volt; a bennünket terhelő kötelezettségeket a felhívásban megemlíteni nem engedtük. Azt hittük, hogy a valamikor biztatóan és buzdítva elhangzott «egy mindnyájáért és valamennyien egyért» jelszó alatt kiadott felhívás a kartársak szivében igy is visszhangra talál s nekünk módunkban lesz a sínylődő családok segédezése mellett, vállalt kötelezettségeinknek elsősorban eleget tenni. Csaldtunk. Az eddig beérkezett megrendelések a vállalkozás költségeit is alig fedezik s igy most már kénytelenek vagyunk a vállalkozáshoz való készséges hozzájárulásunknak igaz okát adni. Idealizmus és szent lelkesedés vitt bennünket abba a küzdelembe, amit néhány hónappal ezelőtt megvívtunk s nem vádolhat bennünket senki azzal, hogy az igaz ügynek mindvégig hülönes harcosai ne lettünk volna. Három nap mulva eltemettük a Bakonyfamilia legújabb tagját. Eljött az egész falu a szomorú ünnepségre. Én azonban előre féltem, hogy a temetésen minduntalan ki fogok esni tragikus hangulatomból. Az egyházfi kihoza a kis koporsót s a plébános megkezdte a gyászszertartást. Bákony meghatottan hallgatta végig a gyászéneket. A Libera eléneklése után odament a plébánoshoz, kezet csókolt neki s oly hangosan, hogy az ott levők mind meghallották, azt a gráciát kérte a főtisztelendőségtől, énekelné el még egyszer ezt a szép nótát, mert ez nagyon megnyerte tetszését. A fővárosi élet forgatagában egészen megfeledkeztem Bákonyról, aki a legnagyobb csöndben végezte a megvesztegetést kerületemben. Szigorú utasításomra hallgatott mindezekről s igy alapos volt reményem, hogy az uj választásoknál is én kerülök ki győzelmesen a küzdelemből. Egy szép nyári estén belép szobámba Bákony. A rég nem látott férfiú megérkezése bizony meglepett egy kissé. — Tekintetes uram, — szólt Rákony, — csak néhány szó miatt jöttem fel Erdélyből. Dóka Gyuri csak húsz pengőért választja a tekintetes uramat, s én csak tizenötöt adnék neki, amennyit a tekintetes uram mondott is. Hát én eljöttem Pestre, megkérdezni, megadhatom-e neki a húsz forintot. — Hát persze, hogy megadhatja — feleltem,— de hát ezért az öt forintért csinált ötven forint költséget ? — Persze, hogy ezért — szólt Bákony, — takarékoskodni kell a pénzzel. Most pedig sietek vissza Erdélybe. • Viszontlátásra őszig tils nekünk, akik múltat, jelent és jövőt áldoztunk fel a köz érdekében, nekünk, kik a magunk és családunk exisztenciáját tettük fel a bizonytalanság kockájára, a saját ezerszeres bajaink mellett olyan adósságaink vannak, melyeket a köz érdekében voltunk kénytelenek felvállalni. Az annak idején Budapesten egybegyűlt és a forgalom szünetelése miatt itt rekedt szegény sorsú vasutasok élelmezési költségeinek egy része fedezetlenül maradt; a tízezer számra készült plakátok, felhívások és értesítések nyomdabeli költsége kifizetve nincs, s tekintélyes összeget képviselnek a hetekig húzódott bűnper nyomán felmerült, a mai napig még szintén függőben levő kiadások is. Ezért a több ezer koronára rugó adósságért mi tizenhárman vállaltuk el a felelősséget s miután erről a báró Bánffy Dezső védnöksége alatt megindult akció, tudni nem akar, rajtunk veszik meg a hitelezők, ha a kartársak összessége megtéríteni nem segít. Arról a kába reményről, hogy a meghurcoltatásnak és nélkülözésnek hónapok óta húzódó s ki tudja még meddig tartó ideje alatt a kartársak lelkesedésére támaszkodjunk, máris lemondtunk. Ennek az adósságnak a törlesztése azonban elvitázhatatlanul a kartársak kötelessége. S ezért fordulunk a kartársakhoz mi tizenhárman — most már a való tényállás leplezetlen feltárása mellett. Gyűjtsék a megrendeléseket a dr. Lengyel Zoltán és dr. Landler Jenő urak kiadásában megjelenő könyvre és arcképcsoportra minél számosabban. S küldjék be a széjjelosztott gyűjtőíveket dr. Landler címe alatt mihamarább. Ne latolgassanak, ne mérlegelgessenek, mert erkölcsi kötelesség teljesítéséről van ma már szó, mely minden vasutast egyaránt terhel. A könyv ára: Diszkötésben . .... 6 kor. Fűzve ....... 4 kor. A kép ára: Nagyobb ...... 10 kor. Kisebb...................................5 kor. Pénzek átvételére egyedül dr. Landler Jenő ügyvéd ur van feljogosítva. (Lakik: VI., Vörösmarty utca 63. sz. II. emelet.) Oda küldendők s ugyanonnan kérendők a netalán még szükséges gyüjtőivek is. A könyvek és képek szétküldését augusztus hó 1-ével kezdjük meg. Kartársi üdvözlettel A tizenhárman bizottság. Vasutasokhoz ! Vasutas előfizetőinket értesítjük, hogy e rovatunkban díjmentesen közöljük hirdetéseiket, ha állomáshelyük felcserélése végett kartársaikhoz akarnak fordulni. Akik tehát ilyen hirdetést közzétenni kívánnak, küldjék be hozzánk a szöveget. Egy állomás elöljáró cserélni óhajt oly állomásra, ahol Közelben iskola van, lehetőleg erdős vidékre, állomásomon kb. posta és szép mellékes van. Csakis zágrábi üzletvezetőség magyar vonalára cserélek. Jelige: NI.F. 4. Állomás elöljáró egy nagyobb forgalmú horvátországi állomásról, ahol 800 korona kimutatható biztos mellékjövedelem van, cserélni óhajt oly állomásra, ahol hasonló jövedelem, vagy posta van. Tartalékosok előnyben részesülnek. Jelige: C—7 4’ Állomás előjáró a zágrábi nv. magyar vonalán, szép és jó állomással, mely postával van összekötve, a zagoriai vonalra, esetleg máshova, de szintén csak postás állomásra, — cserélni óhajt. Jelige : «D. P.—3.» Aki levélben óhajt választ, az szíveskedjék címzéssel és bélyeggel ellátott borítékot beküldeni. TÁVIRATOK. Az orosz-japán háború. London, július 31. A hivatalos lapnak Laojanból jelentik, hogy Haicsengnél tegnap komoly eseményeket vártak. London, július 31. A Reuter-ügynökség jelenti Csifuból. Egy idevaló japáni kereskedő egy szavahihető kínaitól azt az értesítést kapta, hogy a japániak Port-Artur előtt, az Aranyszarv kivételével az összes állásokat elfoglalták, miközben mindkét fél óriási veszteségeket szenvedett. Bár az orosz hírszerző iroda tagadja, hogy Port- Artur elesett volna, mégis hiszi, hogy a japániak erősen előrenyomultak. Másrészről kínaiak, akik Port-Arturt pénteken hagyták el, azt a hírt terjesztik tovább is, hogy a japániak a várost beveték. A bombázás, amely kedden kezdődött, csak pénteken csökkent, amikor a japániak az utolsó erődítményeket is megrohanták. Pétervár, július 31. (Hivatalos.) Szaharov tábornoknak a vezérkarhoz intézett tegnapi keletű távirata jelenti: Ma délig a mandzsuországi hadsereg harcélén mi sem változott. Hadseregünk déli arcvonalával szemben jelentékeny japáni haderők összpontosulnak. 29-én japáni csapat vonult előre dél felől, de csak a Kaicsiantungtól keletre lévő vasúti vonal közelében lévő útszorost szállotta meg. Vinncsen irányában megállapították, hogy ellenséges csapatok vonulnak előre az arcél közepéből és a kahualing állásunk baloldala felől. Az ellenség előrevonulását, mely portyázás jellegével bírt, állásunkból intézett fegyerr- és ágyútűzzel tartóztattuk föl. A londoni követség Oku tábornok egy táviratát közli, amelyben arról tesz jelentést, hogy a japáni hadseregnek Dasics kpra 24-én intézett támadásakor részünkről mintegy öt hadosztály száz ágyúval vett volna részt a küzdelemben és hogy a japániak, állásainkra intézett támadás után kiűztek volna bennünket állásainkból Desicsaó felé. Valósággal azonban részünkről sokkal kisebb hadsereg ütközött meg. Állásunkat csak ama szándékkal foglaltuk el, hogy az ellenséget feltartóztassuk, nem pedig, hogy nyakasan védekezzünk. A japániak tényleg több támadást intéztek, de azokat este beszüntették, bár a puskatűz késő éjjelig tartott. Állásainkat megtartottuk , csak azért vonultunk ki azokból, mert a parancsnok nem tartotta lehetségesnek, hogy a másikkal küzdelembe bocsátkozhassunk, mivelhogy 16 kilométer kiterjedésű állást kellett neki védelmeznie. Csapatainknak állásaikból való visszavonulása nagy meglepetés volt a japániak számára. Frankfurt, július 31.irA «Frankfurter Zeitung» jelenti Tokióból, hogy a vladivosztoki hajóraj visszatér Vladivosztokba. Franciaország és a Vatikán. Pária, július 31. Lorenzelli pápai nuncius tegnap este titkárja kíséretében Rómába utazott. Pária, július 31. A hivatalos lap közli a francia kormány és a Vatikán között váltott iratokat a lavali és dijoni püspökök ügyében. Különösen említésre méltó Combes miniszterelnök egy leirata, amelyben Decassé külügyminisztert értesíti, hogy a legközelebb tartandó minisztertanács foglalkozni fog azokkal az intézkedésekkel, amelyek a kormány méltóságának érdekében kívánatosak. Combes miniszterelnök emlí,tést tesz Vanute 11 i kardinális egy lehrajtáról a lavali püspökhöz, melyben ezt különben a felfüggesztés terhe mellett Rómába hívja. Combes kimutatja, hogy ez a parancs és ez a fenyegetés már ismétlődött. A miniszterelnök , ,azt hiszi, hogy ez az eljárás arról az elható«