Független Magyarország, 1904. október (3. évfolyam, 913-942. szám)

1904-10-01 / 913. szám

T FOGAK szájpadlás nélkül 3 bor.-tól. A gyökerek eltávolitása fölös­­leges. Az általunk készített és Párisb­an első dijat nyert fogsorokat mindenki azon­nal megszokja, beszédzava­rokat nem okoz és kitünően rág vele. Régi fogsorokat átalalattunk. Vidélyek 12­ óra alatt kielégittetnek. Fogorvosi intézet BUDAPEST, VII., Erzsébet-körút 50.1. m. Royal szállóval szemben. Fogorvos: Technikai főnök: Löffler Emil. Grossmann S. Foghúzás értéktelenitve. a Pirisi f°2orvosí akadémia kiállításán­­ 6 Tartós olembák kereszttel (Uszított aranyéremmel kitin ^ * ' ICtV0. Rendel: d.e. 10-12 és d.u. 3—7-ig. Fogad reggel 8-tól este 6-ig ............. i 'I Vasár- és ünnepnapokon is——■ Mérsékelt árak- Részletfizetésre i­ 2 FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG-1904. Október 12 majd kiegyeznek valahogy, hanem Koburg urat hirtelen beosztják a királyi családba — esetleg a bolondokházába — akkor nem lehet bizonyítani semmit, hanem bűnhődni kell azoknak, akik fel mertek szólalni az emberi jog nevében. Budapest, szeptember 30. Az országgyűlés. A politikusok lalankint visszaszállingóznak Budapestre, ahol október közepe táján megkezdődik a politikai évad. Október tizedikén tartja első ülését a képviselő­ház s a kormány már ezen az ülésen több törvényjavaslatot fog benyújtani. Ezek között első helyen lesz az olasz kereskedelmi provizó­rium, becikkelyezésére vonatkozó javaslat, mely­nek már október 15-ikén életbe kellene lépnie. Közvetlen ezután a népiskolai törvényjavaslat kerül a Ház elé. Az 1905-iki költségvetést csak október végén szándékozik előterjeszteni a kormány s ezzel kapcsolatban a jövő év néhány hónapjára indemnitást is kér, mivel a költségvetés tárgyalása november végéig dol­got ad a pénzügyi bizottságnak s igy nincs rá kilátás, hogy az év utolsó négy hetében az törvénynyé válhassék. Bániffy Dezső Szegeden. Báró Bánffy Dezső, Szeged város I. kerületének képviselője ma este Szegedre érkezett. Az uj párt nép­szerű vezérét a pályaudvaron számos híve fogadta. Báró Bánffy három napig marad Szegeden, magyarrá lesz, jegyzi meg a zágrábi újság Ugyan­ugyan miféle naiv beszéd ez. Horvát a szolgálati és a vezényleti nyelv és mégis ma­gyar hadsereget látnak benne. Az ilyen sérel­mekkel kész nevetség előállani. A VII. honvéd­­kerület pedig csak magyar honvéd kiegészítő parancsnokság marad, akárhogy lamentálnak is a zágrábi újságok. Golu­chowski gróf a királynál. A király teg­nap délután Goluchowski gróf külügyminisztert hosz­­szabb kihallgatáson fogadta. Az új földmivelési államtitkár. A hivatalos lap mai számában a következőkben közli az új földmivelési államtitkár kinevezé­sére vonatkozó királyi elhatározást: Magyar földmivelésügyi miniszterem előterjeszté­sére ruhmwerti Rapaics Radó miniszteri tanácsost második államtitkárrá kinevezem. Kelt Bécsben, 1904. évi szeptember hó 24-ikén. Ferencz József, s. k. Tallián Béla, s. k. ■ -------- ' ■ rv i’Tu.-i'urt. j Apponyi üdvözlése. Olatz Antal megye­bizottsági tag indítványt adott be Csanádmegye törvényhatóságához, hogy a törvényhatóság és a megye nevében üdvözöljék gróf Apponyi Albertet, mint az interparlamentáris konferen­cia magyarországi képviselőjét. Az osztrák-magyar-német­ szövetség Jubi­leuma. A BéK­. Tagbl. nyomán az összes lapok közölték azt a hírt, hogy a múlt héten az osztrák­­magyar-német szövetség megkötésének huszon­ötödik évfordulója alkalmából Ferenc József király és Vilmos császár táviratilag üdvözölték egy­mást. Most a Frkf. Z­g. bécsi levelezője ezt a hírt valótlannak jelenti ki és egyszersmind hozzáteszi, hogy ennek a táviratváltásnak nem is lett volna ér­telme, mert a kettős szövetség megkötésének 25 éves jubileuma csak október 7-én lesz. Román tisztek a magyar-osztrák hadseregben. Bécsből táviratozzák, hogy a román kormány tizenkét tisztet küldött tanul­mányának folytatása céljából a magyar-osztrák hadseregbe. A román tiszteket a prágai, brünni, troppaui, salzburgi, laibachi, bécsújhelyi, ol­­müci és klosterneuburgi helyőrségekbe osz­tották be. A kereskedelmi szerződések­ Bécsből jelentik, hogy egy ma közzétett rendelet alapján, melylvel A horvátok panasza. A horvát újságok rendesen minden második napon kitalálnak valamilyen nemzeti sérelmet, melyeknek kizáró­lag csak a magyarok az okozói. Nemrégen rámutattak arra, hogy a VII. honvédkerületet hivatalosan magyar horvát­ak nevezték el, holott szerintük a honvédség felállítása óta horvát honvédség volt s a különböző csapatok és hivatalok is így vezették be. Most pedig új elnevezést nevezték el. Az «Agramer Tagblatt» ugyanis azt állítja, hogy a zágrábi hon­­védkiegészítő parancsnokság egyik iratában a VII. honvédkerületről mint magyar hon­­védkiegészítő parancsnokságról van szó. A horvát honvédség tehát rövidesen egészen" megkezdett regénynek úgy sem lesz folyta­tása. Csak töredék marad. Jön az ősz, a sárga levelek betakarják, a futó szél össze­sepri a homokba irt meséket. Nincs folytatás, de kezdet, az lehet neki is, meg magának is. De neki különösen. Hát épen ezért lássa, nem szeretném, ha útban volna, ha elriasztana másokat is attól, hogy a közelébe férkőzhes­senek ; szabad út kell a komoly kérők részére, maga csak ott ülne a kötényén, telebeszélné a fejét, tudom, hogy ez talán a húgomnak is inkább tetszene, de azért vagyunk mi mellette, hogy az ilyen gyerekségektől megóvjuk. A mérnök, miközben beszélt, csontnyelű botjával egy-egy erősebb mondásánál vagy a levegőt hasogatta, vagy az ifjú kabátgombját húzta meg, a szemei elevenen mozogtak és a cvikkerét sokszor megtörülte. A fiatal­ember, akit eddig hallgatásra kényszerített Bender bőbeszédűsége, végre szóhoz juthatott. — Bender úr annyira erősíti a maga igaz­ságait, hogy szinte utána kell gondolkodnom, hátha nem is igazságok ezek az igazságok. Bocsánat, de ha már benne vagyunk az őszin­teségben, hát legyünk komolyan azok, így pél­dául engedje meg, hogy a húga mellől elker­getett udvarlók elsöprési aktusa azokat a vá­sárbéli bódétulajdonosokat juttassa szeszembe, kik nádpálcával kergetnek el mindenkit, aki a fizető közönség betódulását megakadályozza. Ez egy. «A homokba irt mese», «a nincs folytatás», meg «az őszi szél» igen hangulatosan volt egybeállítva és beszöve az ön mondatai közé, de rám még­sem volt hatással. Hiszen igaza van, de minek még for­szírozni annak a lánynak a házasságát, most 18 éves, hát már muszáj neki férjhez menni, ha meg már 22 éves lesz és addig nem akadt kérője, bizonyos, hogy «rá fog még érni» egy-két esztendeig.............Különben ne is halgasson rám, mert belőlem csak az irigység meg az önzés beszél. Nekem nem kell feleségül a húga, nem kell­­ még, ha odaadják is. De azért higyje el, boszan­­kodni fogok, ha másnak adják oda. Nem fog szétrepedni a szívem a fá­dalomtól, hanem a fejemet fogja szakgatni az idegesség a boszu­­ság miatt. Boszus leszek, ez az, boszus leszek, mert önző vagyok, a szerelmi flirtjeimet nem szeretem, ,ha megzavarják. Haragszom önre, amiérthogy a vesémbe látott és kitalálta a gon­dolatomat . . . — Kedves barátom maga túltesz őszinteség dolgában még rajtam is. Ha nem volna olyan fiatal, még azt is fölajánlanám, hogy igyunk brúdert, kedves, igazán kedves , a könnyed életfilozófiája meg egyenesen bámulatraméltó, csakhogy az a baj, hogy az ilyen könnyed filozófiának sem létjogosultsága, sem alapja nincs, ezzel az életfilozófiával legfeljebb irányt lehet kijelölni, de a következőket leginkább csak az egyik fél, az ön korabeli if­jakból lehetne toborozni. Ez persze nem baj — mondaná ön — és ezzel is csak újabb bizonyságát adná egoizmusának. Ami pedig a 18 éves és 22 éves korra vonatkozó utalását illeti, hát arra csak azt jegyzem meg, hogy én inkább isme­rem el sürgősnek húgom férjhez menetelét 18-ik életévében, mint tartom­­még korainak a 22-ik életévében. Ehhez bővebb magyarázat sem kell és azt hiszem ön is teljesen megértett, amikor hirtelen, minden kerül­getés nélkül kijelentettem, hogy nem lá­tom szívesen nálunk.. És épen mert feltétele­zem, hogy minden tekintetben tisztáztam azt, mintha ez a kijelentésem az ön személye ellen volna irányítva, remélem, hogy neheztelésről szó sem lehet . . .­­ A mérnök kezet szorított­­a fiatal emberrel és még csak ennyit mondott: — A viszont-nemlátásra! A fiatal ember megemelte a kalapját és nyomatékkal hangsúlyozta : — Tehát a viszont-nemlátásra ! Lukács Jenő, a kormány felhatalmazást nyert az Olaszországgal való kereskedelmi és forgalmi viszony rendezésére, utasították a vámhivatalokat, hogy az Olaszország­gal való forgalmat október 1-től október 16-ig be­zárólag a status quo alapján kezeljék. Az Itáliával az október 15-ike után következő időre nézve tör­tént egyezmény végrehajtására legközelebb meg­jelennek a külön rendeletek. E rendeletek tartal­máról a cs. kir. kereskedelmi minisztérium már­is értesítette a kereskedelmi és iparkamarákat. Rómából jelentik: Pantano képviselő, egyik olasz delegált kijelenti, hogy alaptalan az az aggodalom, mintha Olaszország és Ausztria-Magyarország közt létrejött kereskedelmi szerződés nem védené meg az olasz gazdasági érdekeket. Soha még kereske­delmi szerződésben annyira nem találtak érvénye­sülésre az olasz mezőgazdaság érdekei, mint épen a mostaniban. Ez a nyilatkozat meg akarja nyugtatni az apuliai érdekelteket, akik tüntetésre készülnek a kereske­delmi szerződés és a kormány ellen a borvámzára­dék elejtése miatt.­ Az utóbbi időben ismételten felmerült az a hír, hogy Németország az Ausztria­i Magyarországgal fennálló kereskedelmi szerződést felmondani szándéko­zik. E híreket mértékadó körökben alaptalanoknak jelentik ki, már azért is, mivel az Ausztria-Magyar­­ország és Németország közötti szerződéses tárgyalá­sok megindítása küszöbön áll. De másként a német kormány nem vállalhat kezességet, mert a közel­jövőben esetleg úgy alakulhatnak a viszonyok, hogy alkalmasabbnak fogja találni azt, hogy a keres­kedelmi szerződést felmondja. A kérdés azonban csak akkor válnék időszerűvé, ha a küszöbön álló kereskedelmi szerződéses tárgyalások ered­ménytelenek maradnának. Ismeretes egyébiránt, hogy a német kormány súlyt helyez arra, hogy a Drezdában meginduló tárgyalások gyorsan lebonyo­­líttassanak. A tárgyalásoknak ez a gyorsítása min­­­­denesetre annál inkább válna lehetővé, ha Német­ország eddigi negatív álláspontját Ausztria-Magyar­­országnak legfontosabb érdekeivel szemben feladná.­ Ha tehát Németország a kereskedelmi szerződések megállapodásainak gyors elintézésére akar számí­tani, akkor célját leginkább azzal érheti el, ha számba veszi Ausztria-Magyarország kívánságait Ami Ausztria-Magyarország kívánságait illeti, azok mindenesetre méltányosak és ezek alapján a szer­­ződés legkönnyebben jöhet létre.

Next