Független Magyarország, 1904. december (4. évfolyam, 973-1002. szám)

1904-12-01 / 973. szám

2 PÜGGETLEN KA­GTABORSZÁD* 1904. December 1. Albert is résztvesznek. Nagy tiltakozó­­gyűlés lesz a Szepességben, Lőcsén is, amelyre gróf A­p­p­o­n­y­i Albert és báró B­á­n­f­f­y Dezső együtt utaznak le. Gróf A­p­p­o­n­y­i Albert ma délután 5 órakor eberhardi birtokára utazott, ahonnan csütörtökön utazik Győrbe, az ottani ellenzéki tiltakozó nagygyűlésre. A vezérlő-bizottság értekezlete. A szövetkezett ellenzék vezérlő-bizottsága ma délelőtt 10 órakor a függetlenségi pártkör helyiségében értekezletet tartott. Az értekezlet fél kettőig tartott és résztvettek azon : Kossuth Ferenc elnök, gróf Apponyi Albert, Sághy Gyula, Holló Lajos, báró Bánffy Dezső, gróf Zichy Aladár, Hock János Ugrón Gábor, Sze­derkényi Nándor, Vázsonyi Vilmos és Thaly Kálmán. A tanácskozásról hivatalos tudósítást nem adtak, azonban kétségtelen, hogy fölöttébb fontos kérdésekről volt szó, így foglalkoztak a képviselőház megnyitása után követendő tak­tikával is, amelyre nézve fontos megállapodásra jutottak. Szó volt továbbá a vasárnapi nép­­gyűlésekről és különösen a győri nagygyűlés­ről, amelyen — mint lapunk mai számában jelentettük — K­o­s­u­t­h Ferenc, gróf Apponyi Albert és gróf Zichy Aladár is résztvesznek. A vezérlő-bizottság legközelebbi ülését d­e­­c­e­m­b­e­r 3-án délelőtt 10 óra­kor tartja. A kormánypárt, a­ kormánypárti klubban ma fent járt T­isza miniszterelnök, Hieronymi, Plósz, Berzeviczy, Tallián miniszterek és a párt tagjai közül számosan. Este a párt tagjai a körből a kormány tagjaival együtt a Hungária szállodába mentek a rendes szerdai vacsorára. A készülődés tovább folyt a holnapi győri exkurzióra, ám a kísérők gárdája ma nem igen akart szaporodni. A hangulat ma szerfölött nyomott volt, ami­nek oka a Wlassics levelének erősen agresszív hangja de még inkább az Andrássy Gyula határozott gálszécsi nyilatkozata voltak. A faameluk sereg érzi, hogy Tisza napja immár végleg lehanyatlott. Egyre nyíltabban jelentkezik az elégedetlenség hangja és sokan egyáltalában nem titkolják, hogy nem hajlan­dók a­­ rögeszméje által elvakított kormány­elnököt az őrültség útján követni. Bizonyosra vehető, hogy Szentiványi Árpád és követői, akik csak az alkalomra várnak, már legközelebb kilépnek a pártból; eddig is csak az opportuniz­mus tartotta benn őket. És ezzel kétségtelen az is, hogy Tiszának a kellő több­sége sem lesz meg, különösen, ha egy erőszakos lépést akar keresztülvinni. Tudva­levő ugyanis, hogy a többség ma már alig 20—25 főnyi, de teljesen ki van zárva, hogy annak tagjai mind megjelenjenek a parlamentben. A betegség és egyéb okok miatt elmaradókon kívül most számosan lesznek olyanok is, akik szándékosan nem vesznek részt a képviselőház legköze­lebbi ülésein, és így teljesen, úgy­szólván lehetetlen, hogy Tisza urnak újabb erőszakosságához a többsége, amelyre, mint a nemzeti akarat megnyilvánulásának egyedüli forrására oly hangosan szokott hivat­kozni — meg legyen. A főrendiházi ellenzék. Megírtuk, hogy a főrendiházi ellenzék gróf Zichy Nándor, báró P­r­ó­n­a­y Dezső és gróf Vigyázó Ferenc vezetésével mozgal­mat indított, amelynek célja, hogy a főrendi­ház tiltakozzék a Tisza által elkövetett tör­vénytelenség ellen és különösen utasítsa vissza a képviselőházban esetleg erőszakos után meg­szavazott indemnitást. Ezzel szemben a kormánypárti sajtó azt hangoztatja, hogy a mozgalom nem jogosult, mert a főrendek csak a képviselőház határozatát magát vizsgálhatják; létrejöttének módjai reá­juk nem tartoznak és különösen nem jo­gosultak foglalkozni a házszabálykérdéssel, amely a képviselőháznak tisztán belügye. Ilyen állásponton van állítólag gróf C­s­á­k­y Albin, főrendiházi elnök is, aki ennek a felfogásának a főrendiház legutóbbi ülé­sén kifejezést is adott és ily értelemben nyilatkozott volna, ama megbeszélés alkalmá­val, amelyet tegnap a Lloyd-klubban a kor­mányelnökkel folytatott. A helyes alkotmányjogi felfogás azonban az, hogy a főrendiház tagjai igenis érvényesíthetik azt a nézetüket, hogy a képviselőháznak a lex Daniel alapján létrejött határozata érvény­telen , ezt beszédeikben indokolásul fel is hoz­hatják, a főrendiház mint szuve­rén törvényhozó testület el­­f­o­g­a­d­ha­t ol­y­a­n h­a­t­á­r­o­za­t­i javas­latot is, amely a kormány iránti bizalmatlanságot fejezi ki a képviselőházban történtek miatt, sőt azt is kimondhatja egy ilyen javaslat el­fogadásával, hogy amíg a képviselő­házban a jogrend helyre nem állott, addig minden törvény­­javaslatot elutasít. A főrendiház tanácskozási szabadságát ép­­úgy nem érintik a képviselőházban történtek, mint fordítva. Az egész kormánysajtó és a mi­niszterelnök által kortesszempontból nagyra felfújt kérdés három pontra zsugorodik össze: 1. A főrendiház elnöke a hozzá szabály­szerűen megküldött átiratokat nem utasíthatja vissza hivatalból és mint elnök nem foglalkoz­­hatik az eredeti érvénytelenség kérdésével, sem a határozat meghozatalának körülményeivel. 2. A főrendiház nem változtathat a kép­viselőház házszabályain, sem azok alkotásába nem folyhat be és viszont, mert ez mindkét Ház autonóm joga . 3. Noha beszédekben és határozati javasla­tokban teljesen korlátlanul adhat véleményé­nek kifejezést a főrendiház, a javaslat esetleges elutasítását nem indokolhatja. A bécsi «Zeit» értesülése szerint, magának Csáky Albinnak is az a véleménye, hogy a hasonló szellemű felszólalásokat meg kell engednie. A főrendiház többsége dönti el azután, hogy az ellenzékiek felfogásához csat­lakozik-e vagy sem ? A parlamenti harc. Egyes sajtóorgánumokban napról-napra a legkülönbözőbb hírek látnak napvilágot a par­lament legközelebb kezdődő új ülésszakáról és azokról a tervekről, amelyek szerint a kormány biztosítani akarná, hogy a sürgős javaslatok ott kellő időben keresztülmehessenek, így már a képviselőház ülésének napját is tudják és azt a leghatározottabban december 9-ikére teszik; tudják továbbá, hogy Tisza már ezen az ülésen akarja keresztülhajtani, az újonnan szervezett képviselőházi őrség segítség­ével, a megalakuláson kívül, a november 18-iki minta szerint, erőszakos módon, az indemnitást, amely után rögtön a Ház elnapolása, majd januárban a házfeloszlatás következik. » Egyik laptársunk, mint megbízható értesü­lést közli, hogy erre a miniszterelnöknek kirá­lyi felhatalmazása van, de hogy az erőszak előtt — amelyet csak akkor alkalmazna, ha -­ az új választásokat célzó indemnitást az ellen­zék megtagadná — a békés elintézésre is kí­sérletet tesz, akkép, hogy a 21-es bizottságba való részvételre az ellenzéket ismét felszólítja. Ennek a béketervnek a meghiúsulása esetén az új választások március első hetében meg­lennének, amelyek legfőbb vezetése Sándor János belügyi államtitkárra lenne bízva, míg az Erdélyen innen lévő részekben báró V­o­j­­n­i­t­s István, az erdélyi részekben Daniel Gábor vezetné azokat. Mindez azonban csak kombináció. Jő forrás­ból származó információnk szerint Tiszának még egyelőre a képviselőház új ülésszakát egybehívó királyi kézirat sincs a kezében, annál ke­­vésbbé a házfeloszlatás elrendelése. Bizonyos, hogy ő maga lehetőleg sietteti a parlament egybehívását és hogy ott erőszakot akar alkal­mazni — ennek kétségtelen jele a parlamenti őrség gyors szervezése. Az is kétségtelen, hogy úgy az ő, mint a válság sorsa csak a parla­mentben fog végleg eldőlni,­­ ám addig még igen sok történhetik, így lehetséges, hogy az uralkodó is kilép passzivitásából és egyes kiváló politikusok meghallgatása útján fog tá­jékozódást szerezni; továbbá addig a kormány­pártban uralkodó nyugtalanság is kitöréshez juthat. Szóval, a jövőre egyelőre még csak meg­­közelítően biztos prognosztikont sem lehet fel­állítani és különösen nem lehet tudni, hogy mi és hogyan fog történni a parlament új ülésszakának megnyílta után. A képviselőházi őrség. A negyvenkét tagból álló képviselőházi őr­ség — mint már megírtuk — teljesen szer­vezve van és várja, hogy akcióba léphessen. Ennek egybeállítása azon az alapon történt, hogy az elnöknek joga van a képviselőházi személyzet létszámát bármikor szaporítani. Bizalmas természetű rendeletek mentek szét a kerületi csendőrparancsnokságokhoz, valamint a honvédhatóságokhoz is, hogy az altisztek közül «megbízható és kiválóan izmos» embereket állítsanak a képviselőház emlökének rendelkezésére. Erre a rendeletre százhetvenhat ember jelentkezett a háznagyi irodában. Egyen­ként megvizsgálták őket és kihallgatták még politikai nézeteik felől is. Húsz csendőrőrmes­ter és huszonkét honvédőrmester vált be. Föl­eskették őket, de nem tudatták velük részlete­sen, hogy mi lesz a kötelességük. Közvetlen parancsnokuk a háznagy lesz, de alárendelik őket a teterembiztosnak is. Az el­nöki emelvényen és az előadói szék körül lesznek elhelyezve a legtöbben, azonkívül a terem minden ajtaja előtt kettő-kettő fog állani. Fekete ruhát kapnak, nemzetiszínű váll­szalaggal. Fegyvert —­ mint hivatalosan mond­ják — «külsőleg» nem fognak viselni, ami azt jelenti, hogy a ruha alatt elrejtve valami fegy­verük is lesz. Az őrség toborzása közben Békés­ Gyulán is felszólítottak négy hontvédőrmestert, hogy adják be ajánlkozásukat egy jól dotált államhiva­talra. Megtörténvén, mind a négyen beváltak,­­ azonban közülöt, három, mikor meg­tudta, hogy miről van szó, azzal a kije­lentésel, hogy ilyen funkcióra semmi pénzért sem vállalk­oz­­nak, visszalépett. Értesülésünk szerint az őrség tagjai között kiosztották a nevezetesebb ellen­zéki képviselők arcképeit, hogy tudják, kikre kell majd leginkább vigyázni. Egyik estilap azt a hírt közli, hogy C­s­á­­vossy Béla háznagy az őrség szervezése miatt visszalépett és helyébe Ló­n­y­a­y Sán­dor lesz a képviselőház háznagya. Ezt félhi­vatalosan megcáfolják.

Next