Független Magyarország, 1904. december (4. évfolyam, 973-1002. szám)
1904-12-01 / 973. szám
2 PÜGGETLEN KAGTABORSZÁD* 1904. December 1. Albert is résztvesznek. Nagy tiltakozógyűlés lesz a Szepességben, Lőcsén is, amelyre gróf Apponyi Albert és báró Bánffy Dezső együtt utaznak le. Gróf Apponyi Albert ma délután 5 órakor eberhardi birtokára utazott, ahonnan csütörtökön utazik Győrbe, az ottani ellenzéki tiltakozó nagygyűlésre. A vezérlő-bizottság értekezlete. A szövetkezett ellenzék vezérlő-bizottsága ma délelőtt 10 órakor a függetlenségi pártkör helyiségében értekezletet tartott. Az értekezlet fél kettőig tartott és résztvettek azon : Kossuth Ferenc elnök, gróf Apponyi Albert, Sághy Gyula, Holló Lajos, báró Bánffy Dezső, gróf Zichy Aladár, Hock János Ugrón Gábor, Szederkényi Nándor, Vázsonyi Vilmos és Thaly Kálmán. A tanácskozásról hivatalos tudósítást nem adtak, azonban kétségtelen, hogy fölöttébb fontos kérdésekről volt szó, így foglalkoztak a képviselőház megnyitása után követendő taktikával is, amelyre nézve fontos megállapodásra jutottak. Szó volt továbbá a vasárnapi népgyűlésekről és különösen a győri nagygyűlésről, amelyen — mint lapunk mai számában jelentettük — Kosuth Ferenc, gróf Apponyi Albert és gróf Zichy Aladár is résztvesznek. A vezérlő-bizottság legközelebbi ülését december 3-án délelőtt 10 órakor tartja. A kormánypárt, a kormánypárti klubban ma fent járt Tisza miniszterelnök, Hieronymi, Plósz, Berzeviczy, Tallián miniszterek és a párt tagjai közül számosan. Este a párt tagjai a körből a kormány tagjaival együtt a Hungária szállodába mentek a rendes szerdai vacsorára. A készülődés tovább folyt a holnapi győri exkurzióra, ám a kísérők gárdája ma nem igen akart szaporodni. A hangulat ma szerfölött nyomott volt, aminek oka a Wlassics levelének erősen agresszív hangja de még inkább az Andrássy Gyula határozott gálszécsi nyilatkozata voltak. A faameluk sereg érzi, hogy Tisza napja immár végleg lehanyatlott. Egyre nyíltabban jelentkezik az elégedetlenség hangja és sokan egyáltalában nem titkolják, hogy nem hajlandók a rögeszméje által elvakított kormányelnököt az őrültség útján követni. Bizonyosra vehető, hogy Szentiványi Árpád és követői, akik csak az alkalomra várnak, már legközelebb kilépnek a pártból; eddig is csak az opportunizmus tartotta benn őket. És ezzel kétségtelen az is, hogy Tiszának a kellő többsége sem lesz meg, különösen, ha egy erőszakos lépést akar keresztülvinni. Tudvalevő ugyanis, hogy a többség ma már alig 20—25 főnyi, de teljesen ki van zárva, hogy annak tagjai mind megjelenjenek a parlamentben. A betegség és egyéb okok miatt elmaradókon kívül most számosan lesznek olyanok is, akik szándékosan nem vesznek részt a képviselőház legközelebbi ülésein, és így teljesen, úgyszólván lehetetlen, hogy Tisza urnak újabb erőszakosságához a többsége, amelyre, mint a nemzeti akarat megnyilvánulásának egyedüli forrására oly hangosan szokott hivatkozni — meg legyen. A főrendiházi ellenzék. Megírtuk, hogy a főrendiházi ellenzék gróf Zichy Nándor, báró Prónay Dezső és gróf Vigyázó Ferenc vezetésével mozgalmat indított, amelynek célja, hogy a főrendiház tiltakozzék a Tisza által elkövetett törvénytelenség ellen és különösen utasítsa vissza a képviselőházban esetleg erőszakos után megszavazott indemnitást. Ezzel szemben a kormánypárti sajtó azt hangoztatja, hogy a mozgalom nem jogosult, mert a főrendek csak a képviselőház határozatát magát vizsgálhatják; létrejöttének módjai reájuk nem tartoznak és különösen nem jogosultak foglalkozni a házszabálykérdéssel, amely a képviselőháznak tisztán belügye. Ilyen állásponton van állítólag gróf Csáky Albin, főrendiházi elnök is, aki ennek a felfogásának a főrendiház legutóbbi ülésén kifejezést is adott és ily értelemben nyilatkozott volna, ama megbeszélés alkalmával, amelyet tegnap a Lloyd-klubban a kormányelnökkel folytatott. A helyes alkotmányjogi felfogás azonban az, hogy a főrendiház tagjai igenis érvényesíthetik azt a nézetüket, hogy a képviselőháznak a lex Daniel alapján létrejött határozata érvénytelen , ezt beszédeikben indokolásul fel is hozhatják, a főrendiház mint szuverén törvényhozó testület elfogadhat olyan határozati javaslatot is, amely a kormány iránti bizalmatlanságot fejezi ki a képviselőházban történtek miatt, sőt azt is kimondhatja egy ilyen javaslat elfogadásával, hogy amíg a képviselőházban a jogrend helyre nem állott, addig minden törvényjavaslatot elutasít. A főrendiház tanácskozási szabadságát épúgy nem érintik a képviselőházban történtek, mint fordítva. Az egész kormánysajtó és a miniszterelnök által kortesszempontból nagyra felfújt kérdés három pontra zsugorodik össze: 1. A főrendiház elnöke a hozzá szabályszerűen megküldött átiratokat nem utasíthatja vissza hivatalból és mint elnök nem foglalkozhatik az eredeti érvénytelenség kérdésével, sem a határozat meghozatalának körülményeivel. 2. A főrendiház nem változtathat a képviselőház házszabályain, sem azok alkotásába nem folyhat be és viszont, mert ez mindkét Ház autonóm joga . 3. Noha beszédekben és határozati javaslatokban teljesen korlátlanul adhat véleményének kifejezést a főrendiház, a javaslat esetleges elutasítását nem indokolhatja. A bécsi «Zeit» értesülése szerint, magának Csáky Albinnak is az a véleménye, hogy a hasonló szellemű felszólalásokat meg kell engednie. A főrendiház többsége dönti el azután, hogy az ellenzékiek felfogásához csatlakozik-e vagy sem ? A parlamenti harc. Egyes sajtóorgánumokban napról-napra a legkülönbözőbb hírek látnak napvilágot a parlament legközelebb kezdődő új ülésszakáról és azokról a tervekről, amelyek szerint a kormány biztosítani akarná, hogy a sürgős javaslatok ott kellő időben keresztülmehessenek, így már a képviselőház ülésének napját is tudják és azt a leghatározottabban december 9-ikére teszik; tudják továbbá, hogy Tisza már ezen az ülésen akarja keresztülhajtani, az újonnan szervezett képviselőházi őrség segítségével, a megalakuláson kívül, a november 18-iki minta szerint, erőszakos módon, az indemnitást, amely után rögtön a Ház elnapolása, majd januárban a házfeloszlatás következik. » Egyik laptársunk, mint megbízható értesülést közli, hogy erre a miniszterelnöknek királyi felhatalmazása van, de hogy az erőszak előtt — amelyet csak akkor alkalmazna, ha - az új választásokat célzó indemnitást az ellenzék megtagadná — a békés elintézésre is kísérletet tesz, akkép, hogy a 21-es bizottságba való részvételre az ellenzéket ismét felszólítja. Ennek a béketervnek a meghiúsulása esetén az új választások március első hetében meglennének, amelyek legfőbb vezetése Sándor János belügyi államtitkárra lenne bízva, míg az Erdélyen innen lévő részekben báró Vojnits István, az erdélyi részekben Daniel Gábor vezetné azokat. Mindez azonban csak kombináció. Jő forrásból származó információnk szerint Tiszának még egyelőre a képviselőház új ülésszakát egybehívó királyi kézirat sincs a kezében, annál kevésbbé a házfeloszlatás elrendelése. Bizonyos, hogy ő maga lehetőleg sietteti a parlament egybehívását és hogy ott erőszakot akar alkalmazni — ennek kétségtelen jele a parlamenti őrség gyors szervezése. Az is kétségtelen, hogy úgy az ő, mint a válság sorsa csak a parlamentben fog végleg eldőlni, ám addig még igen sok történhetik, így lehetséges, hogy az uralkodó is kilép passzivitásából és egyes kiváló politikusok meghallgatása útján fog tájékozódást szerezni; továbbá addig a kormánypártban uralkodó nyugtalanság is kitöréshez juthat. Szóval, a jövőre egyelőre még csak megközelítően biztos prognosztikont sem lehet felállítani és különösen nem lehet tudni, hogy mi és hogyan fog történni a parlament új ülésszakának megnyílta után. A képviselőházi őrség. A negyvenkét tagból álló képviselőházi őrség — mint már megírtuk — teljesen szervezve van és várja, hogy akcióba léphessen. Ennek egybeállítása azon az alapon történt, hogy az elnöknek joga van a képviselőházi személyzet létszámát bármikor szaporítani. Bizalmas természetű rendeletek mentek szét a kerületi csendőrparancsnokságokhoz, valamint a honvédhatóságokhoz is, hogy az altisztek közül «megbízható és kiválóan izmos» embereket állítsanak a képviselőház emlökének rendelkezésére. Erre a rendeletre százhetvenhat ember jelentkezett a háznagyi irodában. Egyenként megvizsgálták őket és kihallgatták még politikai nézeteik felől is. Húsz csendőrőrmester és huszonkét honvédőrmester vált be. Föleskették őket, de nem tudatták velük részletesen, hogy mi lesz a kötelességük. Közvetlen parancsnokuk a háznagy lesz, de alárendelik őket a teterembiztosnak is. Az elnöki emelvényen és az előadói szék körül lesznek elhelyezve a legtöbben, azonkívül a terem minden ajtaja előtt kettő-kettő fog állani. Fekete ruhát kapnak, nemzetiszínű vállszalaggal. Fegyvert — mint hivatalosan mondják — «külsőleg» nem fognak viselni, ami azt jelenti, hogy a ruha alatt elrejtve valami fegyverük is lesz. Az őrség toborzása közben Békés Gyulán is felszólítottak négy hontvédőrmestert, hogy adják be ajánlkozásukat egy jól dotált államhivatalra. Megtörténvén, mind a négyen beváltak, azonban közülöt, három, mikor megtudta, hogy miről van szó, azzal a kijelentésel, hogy ilyen funkcióra semmi pénzért sem vállalkoznak, visszalépett. Értesülésünk szerint az őrség tagjai között kiosztották a nevezetesebb ellenzéki képviselők arcképeit, hogy tudják, kikre kell majd leginkább vigyázni. Egyik estilap azt a hírt közli, hogy Csávossy Béla háznagy az őrség szervezése miatt visszalépett és helyébe Lónyay Sándor lesz a képviselőház háznagya. Ezt félhivatalosan megcáfolják.