Független Magyarország, 1905. április (4. évfolyam, 1092-1120. szám)

1905-04-01 / 1092. szám

2 Független magzabország 1905. április 1. hatja. Viszont a tjssionai terhek kérdésé­ben is van újab­b koncesszió. A had­ügyi kormány egyelőre kikapcsolja a programmjából a létszámemelést és a katonai költségek fokozását. Ezzel a programmal állana tehát az egyesült pártok kormánya, Andrássy Gyulával élén, a Ház plénuma elé és várná kritikáját. A Ház meggyőződését, melyet a mai többségében a nemzeti radikalizmus al­kot meg, ennek a tél programainak el­fogadására nem hajthatja, sajnos, az egész vonalon kivívott, az egész mélyé­ben kiaknázott diadal győzelmes érzete. Távol áll ez a programm attól, a­mi a harcaink büszke jeligéje volt: a nem­zeti állam teljes kiépítésétől. Ez a programm még csak a győzelem kiaknázásának első fele. Ha tehát az mondatnék, hogy ennyi az, amiért küz­döttünk, az eredmény végleges lezárása ez , akkor a mai többség ezt a program­­ból elvei megtagadása nélkül el nem fogadhatja. De ha a megalakulandó kormány azzal áll a Ház elé , hogy a győzelem bár nem teljes és tökéletes, de a nem­zeti jogok termő­talaja a mienk és sza­bad és amit most hozunk, csak első gyümölcse a győzelemnek, amelynek korlátlan élvezése tőlünk az élő időszak bekövetkezésekor meg nem tagadható, akkor az eljövendő munkás hétköznapok nyugalmának nevében is kell nyilatkoz­nia a többség meggyőződésének. A diadal tudatát tehát a mai vívmá­nyokért a Ház oda nem adhatja. Az egész holnapot oda nem áldozhatja a fél máért. De ha a fokozatos kiépítés útja ezen a fél programmon keresztül vezet a teljességhez és más út ma még adva nincs, akkor épen a győzelem útja diktálja, hogy erre az útra reá lép­jen a többség. Ha azonban lehetséges volna az, hogy a most kivivott eredményben, a győze­lem ez első gyümölcsében benne fész­keljen a bécsi elaltató, elcsitítő törekvé­sek férge; ha a programaiban több volna az üres ígéret, mint a tettek mi­előbb esedékes valósága, akkor a radi­kális többségnek el kell vennie magától ezt az eredményt és vissza kell helyez­kednie abba az alkut nem ismerő me­revségbe, amelyet csak jogaink teljes ki­fejtésének készen­­ nyújtott lehetősége engesztel­t el. A parlament többségének nem szabad megfeledkeznie arról az alapról, amelyre a nemzet állította. És ez a teljesen ki­épített magyar állam. De ha úgy érzi, hogy a találkozásnak meg kell történnie és elvein, meg lelkén ezzel erőszakot nem tesz , akkor meg­nyugtatott önérzettel és el nem altatott öntudattal konstatálja, hogy ez a talál­kozás a nemzet talaján történik meg. Egyelőre türelemmel várjuk a bekö­vetkezendő eseményeket, s azon garan­ciák elé tekintünk mohó kíváncsisággal, melyek a programm minden egyes pontjának megvaló­sítását b­i­z­t­o­s­í­t­j­á­k. Ha meg­történhet a kibontakozás, ha létrejöhet a béke a nemzet és a királya között, akkor ám győzzön a hazafias bölcseség. De ne megalkuvás­i elveink feladása árán. Rövid időre szóló kikapcsolás, nem jelenti a háború befejezését, csak fegy­verszünetet. Jogos követelésünk teljesí­tésének hosszas elodázása pedig fegyver­­letételt jelent, gyáva meghátrálást. S ha most fegyverszünetet adunk is a hát­ráló ellenfélnek, ezt csak ama feltételek biztosítása mellett tehetjük, amelyek ga­rantálják, hogy megerő­södve, az újonnan kitörendő háború győzelme biztosan a mienk leend. Budapest, márczius 31. Új magyar udvarnagyi hivatal. Bécs­­ből táviratozzák . A «Corr. Wilhelm» azt je­lenti Budapestről, hogy ő felsége intézkedett a magyarországi udvarnagyi hivatal létesítése iránt, mely a magyarországi udvarnagy alatt fog állani. Az uj hivatal közbenső hatóság lesz az első főudvarmesteri hivatal és a cs. és kir. várkapi­tányság, azaz a budapesti és gödöllői udvari kertészeti igazgatóság közt. Az új hivatalt május 1-én léptetik életbe. Az aradi főispán felmentése. U­r­b­á­n Iván aradi főispán ama főispánok közé tar­tozott, akik nyomban a választások után, a vál­tozott politikai helyzetre való tekintettel, beadták lemondásukat. Tisza akkor azt az óhaját fejezte ki, hogy legalább az uj kormány kinevezéséig maradjon meg hivatalában s addig függőben marad a lemon­dási kérvény. Azóta a lemondott főispánok közül többeket felmentettek állásuktól. Most U­r­b­á­n Iván — mint Aradról jelentik­i— a fővárosba uta­zott, hogy felmentését, mert az új kormány kinevezése előtt, Tisza Istvántól kérje. A szegedi választás. A szegedi függetlenségi és 48-as pártnak egy küldöttsége holnap délután érkezik Budapestre, hogy Herczegh Mihály egyetemi tanárnak a jelöltséget felajánlja. Herczegh valószínüleg vasárnaphoz egy hétre, április 9-én tartja meg programmbeszédét. A választás április 13-án lesz. Pártonkívüli jelölt Győrött. Győrből jelentik: Győr város választóinak egy része ma este tartott értekezletén dr. N­é­m­e­t­h Károly ügyvéd, takarék­pénztári ügyészt jelölte képviselőjének pártonkívüli programmal. Szentiványi Árpád kilépése. Budapest, márczius 31. Képzeljék el a viharos tengeren sülyedő hajót. És a keménynyakú tengerészt, aki nem menekül, nem ugrik a vízbe, de kitart a sülyedő hajón mindaddig , amíg nem közeledik a mentőcsónak. Akkor azután nagy sietséggel úszik feléje. *' 1 Szentiványi Árpád a nemzeti küzdelem idején, a kezdetén, közepén és egész a végéig a maga régmúltban szerzett presztízsével min­dig a küzdelem ellen volt. Szóval, írásban és szavazattal. Károsaknak jelentette ki a nemzeti kívánalmakat, kivihetetleneknek tartotta és hirdette azokat. Tisza István elveinek teljes mértékben támogatója volt s hogy a­­részeg mámorából kigyógyitsák a nemzetet s meg­bénítsák a nemzeti eszmékért küzdőket, a november 18-iki alkotmánysértést is elkövette s utána helyeselte s tanácsolta és politikai egyéniségével fedte a királyi eskü ellenére történt országgyűlés - feloszlatást. Mindezek miatt nemcsak hogy nem lépett ki a pártból, de egyenesen ezeknek lehetővé tételéért küz­dött benn a pártban. Azután jött a választás s a nemzet győzött. Szentiványi Árpád nem lépett ki a pártból, nem hagyta ott a sülyedő hajót, s nem mondta, hogy tévedtem, amidőn a nemzet nagy többsége akaratának azt állítottam, amit én hirdettem, levonom tehát a konzekvenciá­kat. Benmaradt akkor is, amikor a szabad­elvű párt politikusai a legcinikusabb tanácso­kat adtak a királynak a nemzeti győzelem elnyomására. S ismételjük, gyáva patkány mód­jára nem menekült a sülyedezni kezdő hajóról. Hátha talán nem is sülyed el az a hajó. Azután meg minek ugornék a vízbe, mikor abban amúgy is elmerül. Lefeküdt és beteg volt és várta az eseményeket. S mikor inter­pellálták, azt mondta: itt vagyok a hajón és itt maradok. Tegnap aztán a politikai válság viharos ten­gerének látóhatárán egy pici pont jelent meg. Az egyezkedés utján létrejövendő kabinet­­alakításnak lehetősége. — Csónak közeledik! — hangzik fel a sülyedő hajón. Szentiványi Árpád fölugrik az ágyából, ki­rohan a fedélzetre s usgye : beleveti magát a tengerbe s úszik nagy buzgalommal a csónak felé. / * / Erkölcsi mentő-övet is vett magára. A sza­badelvű párt tegnapelőtti határozatát, amely azt mondta ki, amiért Szentiványi Árpád küzdött a szabadelvű párt nagy csatahajóján. A szabadelvű párt kimondta tegnapelőtt, hogy dacára a nemzet másképen kinyilvánított aka­ratának, ő most is a Habsburg dinasztia állás­pontjára áll. Még akkor is, ha a Habsburg dinasz­tia most némiképen engedni kényszerülne, sa­ját akaratával szemben. Tudniillik a vezény­­nyelvet felségjognak tartja és az önálló vámterületet károsnak tartja. Ugy­ebár, ezekért küzdött Tisza István s vele Szentiványi Árpád? Most Szentiványi Árpád azért lépett ki, mert a szabadelvű párt ezt megismételte. Emberek, szorítsátok meg Szentiványi Árpád kezét. Új alap a kibontakozásra. Andrássy megbízása.­ ­ — A válság. —­ ­­­. Budapest, márczius 31. Amiről politikai körökben napok óta suttognak, az ma, mint pozitívum pat­tant ki. A válság megoldása ugyanis küszöbön van. A kibontakozás — mint már jeleztük — egy formula alapj­g­­og megtörténni. Ennek tartalma min­den részletében még nem ismeretes. Annyi azonban hitelesen megállapítható, hogy lényege a katonai kérdéseknek, meghatározott két évi tartamra mindkét részről való kikapcsolása. Eszerint az ellenzék két esztendeig nem sürgetné a magyar vezényleti nyelvet, amelyre való joga azonban a nemzetnek deklaráció­ban megállapíttatnék. Viszont gazdasági és belügyi téren programmját megvaló­­sítatná ; újoncemelésről és az új kato­nai terhekről két esztendeig nem lenne szó. A kibontakozásnak ez alapon való keresztülvitelével Andrássy Gyula bizatik meg, aki nehéz szívvel vállalkozott e misszió teljesítésére. Hozzátehetjük azon­ban, hogy Andrássy csak az esetben alakít kormányt, ha a koalíció támoga­tására hajlandó­­.

Next