Független Magyarország, 1905. augusztus (4. évfolyam, 1211-1241. szám)
1905-08-01 / 1211. szám
1905. augusztus 1 FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG .»'91 sáról a Ház esetleges újabb elnapolásával szemen, gróf Apponyi igy felelt: _ — Ebben a fontos kérdésben elfoglalt elvi ■ álláspontomat én elnök-koromban az elnöki székből kifejtettem, mikor Polónyi Géza az iránt kérdést intézett hozzám. Felfogásom azóta semmit sem változott. Igaz, hogy akkor nem elnapolásról, hanem ex-lexben való föloszlatásról volt szó, de az ex-lexben való elnapolás — szerintem — még fokozottabb mértékben való törvénytelenség, mint maga a feloszlatás. Mert lehetnek rendkívüli és kivételes esetek, amikor ajogi etnika szempontjából exlex állapot közepette is igényt formálhat a kormány arra, hogy az ellenzék nyújtson módot a feloszlatás lehetővé tételére, például épen kifejezetten az exlex megszüntetése végett. Ilyen esetben az ellenzék nem is térhet ki a kívánság teljesítése elől. Tudvalevőleg gróf Tisza is tett ilyenforma kísérletet, de vele szemben november 18-dika után és mivel kijelentette, hogy épen a törvénytelen házszabályt akarja a következő országgyűlésen érvényesíteni, az ellenzék kénytelen volt a tagadás álláspontjára helyezkedni. Lehet olyan rendkívüli eset is, amikor az exlexben való föloszlatás, mint ultima ráció, kisegítő eszközként jelentkezik. De az exlexben való elnapolás sokkal súlyosabb beszámítás alá eső törvénytelenség, mert a természetes határok félretolása, a parlamenti ellenőrzés kijátszása semmiképen igazolást nem nyerhet. Kijelentem egyébként, hogy ezekben csak elvi álláspontomat és felfogásomat jeleztem , az esetleges elnapolással szemben azonban épen nem kívánok prejudikálni a vezérlőbizottság és a pártok határozatának, amely mindnyájunkra nézve irányadó lesz. •— Mi a véleménye excellenciádnak általában a politikai helyzetre nézve ? - volt a következő kérdés. Gróf Apponyi erre a következőket mondotta: — A helyzetet minden tekintetben változatlannak tartom. A további fejlemények — nézetem szerint — legfőképen attól függőek, hogy milyen arányokat ölt és milyen stádiumba jut a szabadelvű párt bomlási processzusa. Ez siettetheti, vagy késleltetheti a kibontakozást aszerint, amint gyorsabb vagy lassúbb tempóban megy végbe. Amint végbemegy és a nemzeti erők egyesülnek a nemzeti ügy mellett, az általunk kívánt kibontakozás nem késhet tovább. A vezérlő-bizottság albizottságának ülése. A szövetkezett ellenzék vezérlő-bizottságának kiküldött albizottsága ma délután öt órakor a függetlenségi párt helyiségében ülést tartott. Az ülésről, amelyen Guner Gyulán, Holló Lajoson, gróf Hadik Jánoson és Hammersberg Lászlón kívül megjelent gróf Apponyi Albert és Bernáth Réka is, a következő hivatalos kommünikét adták ki: «A bizottság beható tanácskozás után megállapította a vezérlő-bizottsághoz intézendő előterjesztés szövegét. Az előterjesztést szét fogják osztani a tagok között és a vezérlő-bizottság legközelebbi ülésén veszik tárgyalás alá. Az albizottság ülésén gróf Apponyi Albert több fontos kérdésre hívta fel a bizottság figyelmét. Bernáth Béla a zemplén megyei viszonyok dolgában tett előterjesztést. Gulner Gyula albizottsági elnök legközelebb külföldre utazik. Az albizottság helyettes elnökéül gróf Hadik Jánost választotta meg és elhatározta, hogy tekintettel a felmerülő ügyek fontosságára, az albizottság kiegészítését fogja a vezérlő-bizottságtól kérni. A bizottsági ülés fél nyolc órakor ért véget. A vezérlő-bizottság ülése. A szövetkezeti ellenzék vezérlő-bizottsága a jövő hét csütörtökén, augusztus 10-én, délután öt órakor a függetlenségi pártkör helyiségében Kossuth Ferenc elnöklésével ülést tart. Az ülésre a szövetkezett ellenzék vezérlő-bizottságának tagjait az elnökség külön levélben is meghívta. Ferencz József és Vilmos császár. A bécsi «Mitagszeitung» a következő táviratot közli Berlinből: Itteni diplomáciai körökben a magyar ellenzék szűnni nem akaró nyakasságát a hadsereg kérdésében nagyon kellemetlenül érzik. Magyarország magatartása annál kellemetlenebb, mert a magyarok eddig, ellentétben a szlávokkal, a Németországgal való szövetségnek erélyes és hű hívei voltak. Az önálló magyar hadsereg létesítésének eszméjét itt nagy bizalmatlansággal fogadják. Ferencz József király és Vilmos császár legközelebbi találkozásuk alkalmával szóvá teszik ezt a kérdést is. Igen jól ismerjük a hasonló hangulatcsináló híresztelések forrásai, amelyeknek felülni természetesen nem vagyunk hajlandók. Az uralkodó bizonyára nem fog tanácsért jóval ifjabb kollégájához fordulni, Vilmos császár pedig sokkal tapintatosabb államférfiú, semhogy önkényt beleavatkoznék egy olyan ügybe, amely reá nem tartozik. Törvényjavaslat a választói jogról. Kristóffy belügyminiszter a «P. Lt.» híre szerint elrendelte, hogy a községenkint való általános titkos szavazati jogra vonatkozó törvényjavaslat szeptember tizenötödikéig elkészíttessék, hogy akkor a képviselőház elé kerülhessen. Vörös László nyilatkozata. Mi is megemlékeztünk arról a beszélgetésről, amelyet Vörös László kereskedelmi miniszter állítólag a «Berliner Zeitung» munkatársával folytatott. Ezzel szemben a félhivatalos «Bud. Tud.»-ot illetékes helyről annak kijelentésére hatalmazták föl, hogy a kereskedelmi miniszter nem is fogadta az illető berlini lapnak munkatársát s igy a beszélgetéshez fűzött kombinációk is tárgytalanok. Az osztrák szocialisták Kristóffyról. . Az osztrák szocialisták jobban megértették Kristóffy József belügyi ügyvivőnek a szocialista küldöttség előtt tett nyilatkozatát, mint a magyar «nemzetköziek.» Tanúság erre a bécsi «Arbeiter-Zeitung» egy cikke, amelyből adjuk a következő okos sorokat: — Kristóffy, amig mindazok fölött néhány szóval átsiklott, amikben segítségére lehetne a munkásoknak, hosszasan deklamált minden olyan kérdésről, amiben semmit sem tehet. S még ehhez is hozzáfűzte, hogy szavai nem a kormány, hanem az ő magánvéleményét fejezik ki. Alig hihető, hogy a magyar munkások a tiszta miniszterlélek vallomásait túlságosan komolyan veszik. Bizonyos, hogy nem hagyják magukat megcsalni egy olyan úrtól, akinek a választói reform szükségessége elég jó arra, hogy egy kellemetlen helyzetben hangulatot csináljon. És a szocialisták a magánember vallomásának komédiáját igazi értéke szerint fogják majd méltányolni. Az általános választási jogért. A szociáldemokrata párt vezetősége ma délután ülést tartott, amelyen megállapította az általános választási jog érdekében a tegnapi tüntető kömenettel és nagygyűléssel megkezdett országos agitáció programmját. A párt mindenekelőtt két röpiratot ad ki s pedig mindeniket 100.000 példányban. Kiadja röpirat alakjában Bokányi Dezsőnek tegnap a Tattersallban megtartott beszédét s kiad 100.000 példányban egy másik röpiratot, amelyben kifejti a munkásság előtt a jelenlegi politikai helyzetet s precizirozza a párt álláspontját úgy a koalícióval, mint a kormánynyal szemben. Augusztus 11e folyamán a párt nem kevesebb, mint kétszázötven népgyűlést tart az ország minden részében, azonkívül minden faluban, ahol a pártnak nagyobb számban vannak hívei, értekezlet lesz. Az összes vidéki gyűlésekre Budapestről küld a pártvezetőség szónokot, míg a falvakban tartandó értekezleteken az illető megyei, vagy kerületi pártszervezetek kiküldöttei beszélnek. Ezenkívül Budapesten az összes szervezett szakmák, számszerűit hatvanan, tartanak egy-egy gyűlést. Budapesten, e hó 13-ikán, vasárnap, — ..............——- ■ ................ . . ■■■-■! A nemzeti ellentállás. Megyék: Marostordamegye. Marostordamegye legutóbbi közgyűlésén egyhangúlag csatlakozott az alkotmányvédők seregéhez, S ugyanakkor egy 30-as bizottságot küldött ki, hogy ellenőrizze a közgyűlés határozatainak végrehajtását. Ez a 30-as bizottság most megszerkesztett egy felhívást, melyet 3000 példányban kinyomatni határozott s a községek polgárai között kiosztatni rendelt. A felhívásból közöljük a következőket: Miben álljon a ti segítségetek ? Abban, hogy éljetek ti is mindannyian a törvény és alkotmány által keretekbe adott ama két fegyverrel, amelyeknek használatát a vármegye közgyűlése egyhangú lelkesedéssel kimondotta. Miután a jelenlegi kormány részére az országgyűlés által se adó, se újonc ez ideig megajánlva még nem lett: ne akadjon a mi Vármegyénkben egyetlen lélek sem, aki — az alatt az idő alatt, amít a törvénytelen és alkotmányellenes kormányzat tart — egyetlen fillér állami adót fizetne avagy egy szál újoncot is adna. Mindazonáltal az adóra szánt filléreiteket gyűjtséktek meg, tegyetek félre, helyezzétek takarékpénztárakba, hogy majd, ha az alkotmányos élet visszaáll, minden nehézség nélkül róhassatok le adótartozásaitokat. Adóitok közül csakis vármegyei és községi pótadóitokat siessetek befizetni. Egyre azonban még figyelmeztetünk. Ne feledjétek, hogy az alkotmányvédelem dicső munkájában hazafias kötelességeik teljesítése miatt a legelső veszedelem tisztikarunkat érheti, mert igen könnyen megtörténhetik, hogy a kormány vakmerősége őket állásuktól és javadalmazásuktól meg fogja fosztani. Jegyezzétek jól meg magatoknak, hogy ezen tisztikart, amely a mi legszentebb javainknak védelmét saját exisztenciájának a kockáztatásával is késznek nyilatkozott magára vállalni, ha bajba jönne , cserben nem hagyhatjuk. Ebből kifolyólag arra kérünk, hogy hazafias lelkesedéssel siessetek mindannyian teljesíteni azon alispáni és vármegyei fölhívást, hogy a nemzeti küzdelem szervezésére "és az államsegély megtagadása esetén a vármegye anyagi szükségleteinek ellátása érdekében és a netalán javadalmazásaiktól megfosztandó vármegyei tisztviselők anyagi exisztenciájának a biztosítása céljából múlt évi állami adatok 20 százalékának megfelelő összeget, mint önkéntes segélyt az alispán kezeihez befizessétek. Hát az újoncállítás terén mit tegyetek ? Ezen a kérdésnél legelsősorban is a mi lelkes ifjúságunkhoz szólunk. Tanácsunk hozzájuk az, hogy óvakodjék minden fiatal ember önként beállani katonának. A hatalom bizonyára meg fogja kísérelni mózes-mázos szavakkal és ígéretekkel önkéntes belépésekre csábítani titeket, ámde a ti hazafias lelketek fogadja megvetéssel és utasítson vissza minden ilyen kísérletet. Becstelen lenne a nemzet előtt örök időkre, aki a m letipróinknak és a nemzeti küzdelem elnyomóinak állana szolgálatára. Épen ezért figyelmeztetjük a szülőket és gyámokat is, hogy gyermekeiknek és gyámoltjaiknak, ha valamelyik ilyet kérne, az önkéntes belépéshez szükséges szülői beleegyezési nyilatkozatot ne adják meg. Minden tartalékos, póttartalékos ügyeljen továbbá arra, hogyha behívó jegyet kapna, csakis a törvényes fegyvergyakorlatra vonuljon be s ha valakinek a behívás törvényessége iránt kételye lenne , útbaigazításért forduljon haladéktalanul járása főszolgabírójához. Ha pedig a katonai hatóság a vármegye megkerülésével és mellőzésével bármely eddig szokásban nem volt módon és főleg főszolgabírói láttamozás nélkül, csendőrségi, pénzügyőrségi, avagy postai utón akarna valakinek behívó jegyet kézbesíteni, azt senki el ne fogadja, mert az ilyen behívás törvénytelen, szabályellenes és csak az alkotmány és törvényes rendelkezések kijátszására irányul. Csanád megye. Említettük, hogy Csanád vármegye hazafias közönsége válaszolt Fejérváry intő szózatára. Most közöljük a nagyérdekű feliratból a következőket: Miniszterelnök Úr! Vettük a kormánynak «intő szózatát», melyet nagyméltóságod 3001. sz. a. kelt leiratával hozzánk! intézni méltóztatott. A kormány intő szózatában .. —----------------------------------------——................................... nagy országos népgyűlés lesz a Tattersall-ban. A gyűlésen azonban nem a budapesti munkások vesznek részt, hanem a pártvezetőség felhívja a vb délei híveket, hogy minden város egy-egy nagyobb küldöttséggel képviseltesse magát. Az országos gyűlésen előzetes számítás szerint legalább is száz város képviselteti magát. Itt fogják elhatározni az általános választási jog érdekében megindítandó agitáció további teendőit s az ott hozott határozatokat országszerte egyöntetűen hajtják végre.