Független Magyarország, 1905. augusztus (4. évfolyam, 1211-1241. szám)

1905-08-01 / 1211. szám

1905. augusztus 1 FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG .»'9­1 sáról a Ház esetleges újabb elnapolásával szem­en, gróf A­p­p­o­n­y­i igy felelt: _ — Ebben a fontos kérdésben elfoglalt elvi ■ álláspontomat én elnök-koromban az elnöki székből kifejtettem, mikor Polónyi Géza az iránt kérdést intézett hozzám. Felfogásom azóta semmit sem változott. Igaz, hogy ak­kor nem elnapolásról, hanem ex-lexben való föloszlatásról volt szó, de az ex-lexben való elnapolás — szerintem — még fokozot­tabb mértékben való törvényte­lenség, mint maga a feloszlatás. Mert lehetnek rendkívüli és kivételes esetek, amikor a­­jogi etnika szempontjából exlex állapot közepette is igényt formálhat a kormány arra, hogy az ellenzék nyújtson módot a feloszlatás lehetővé tételére, például épen kifejezetten az exlex megszüntetése végett. Ilyen esetben az ellenzék nem is térhet ki a kívánság teljesítése elől. Tudvalevőleg gróf Tisza is tett ilyenforma kísérletet, de vele szemben november 18-dika után és mivel kijelentette, hogy épen a törvénytelen ház­szabályt akarja a következő országgyűlésen érvényesíteni, az ellenzék kénytelen volt a tagadás álláspontjára helyezkedni. Lehet olyan rendkívüli eset is, amikor az exlexben való föloszlatás, mint ultima ráció, kisegítő esz­közként jelentkezik. De az exlexben való elnapolás sokkal súlyosabb beszámítás alá eső törvénytelenség, mert a természetes határok félretolása, a parlamenti ellenőr­zés kijátszása semmiképen igazolást nem nyerhet. Kijelentem egyébként, hogy ezek­ben csak elvi álláspontomat és felfogáso­mat jeleztem , az esetleges elnapolással szem­ben azonban épen nem kívánok prejudikálni a vezérlő­bizottság és a pártok hatá­rozatának, amely mindnyájunkra nézve irányadó lesz. •— Mi a véleménye excellenciádnak általá­ban a politikai helyzetre nézve ? - volt a kö­vetkező kérdés. Gróf Apponyi erre a következő­ket mondotta: — A helyzetet minden tekintetben válto­zatlannak tartom. A további fejlemények — nézetem szerint — legfőképen attól függ­őek, hogy milyen arányokat ölt és milyen stádiumba jut a szabadelvű párt bomlási processzusa. Ez siettetheti, vagy késleltetheti a kibontakozást aszerint, amint gyorsabb vagy lassúbb tempóban megy végbe. Amint végbemegy és a nemzeti erők egyesülnek a nemzeti ügy mellett, az általunk kívánt ki­bontakozás nem késhet tovább. A vezérlő-bizottság­ albizottságának ülése. A szövetkezett ellenzék vezérlő-bizottságának ki­küldött albizottsága ma délután öt órakor a függet­lenségi párt helyiségében ülést tartott. Az ülésről, amelyen G­u­­­n­e­r Gyulán, Holló Lajoson, gróf Hadik Jánoson és Hammersberg Lászlón kívül megjelent gróf Apponyi Albert és Ber­­n­á­t­h Réka is, a következő hivatalos kommünikét adták ki: «A bizottság beható tanácskozás után megállapí­totta a vezérlő-bizottsághoz intézendő előterjesztés szövegét. Az előterjesztést szét fogják osztani a tagok között és a vezérlő-bizottság legközelebbi ülésén veszik tárgyalás alá. Az albizottság ülé­sén gróf Apponyi Albert több fontos kérdésre hívta fel a bizottság figyelmét. Bernáth Béla a zemplén megyei viszonyok dolgában tett előterjesztést. Gulner Gyula albizottsági elnök legközelebb kül­földre utazik. Az albizottság helyettes elnökéül gróf Hadik Jánost választotta meg és elhatározta, hogy tekintettel a felmerülő ügyek fontosságára, az albi­zottság kiegészítését fogja a vezérlő-bizottságtól kérni.­ A bizottsági ülés fél nyolc órakor ért véget. A vezérlő-bizottság ülése. A szövetkezeti ellenzék vezérlő-bizottsága a jövő hét csütörtökén, augusztus 10-én, délután öt órakor a függetlenségi pártkör helyiségében Kossuth Ferenc elnöklésével ülést tart. Az ülésre a szövetke­zett ellenzék vezérlő-bizottságának tagjait az elnök­ség külön levélben is meghívta. Ferencz József és Vilmos császár. A bécsi «Mitagszeitung» a következő táv­iratot közli Berlinből: Itteni diplomáciai körökben a magyar ellenzék szűnni nem akaró nyakasságát a hadsereg kérdé­sében nagyon kellemetlenül érzik. Magyarország magatartása annál kellemetlenebb, mert a magya­rok eddig, ellentétben a szlávokkal, a Német­országgal való szövetségnek erélyes és hű hívei voltak. Az önálló magyar hadsereg létesítésének eszméjét itt nagy bizalmatlansággal fogadják. F­e­­­rencz József király és Vilmos császár leg­közelebbi találkozásuk alkal­mával szóvá teszik ezt a kér­dés­t i­s. Igen jól ismerjük a hasonló hangulatcsináló híresztelések forrásai, amelyeknek felülni ter­mészetesen nem vagyunk hajlandók. Az uralkodó bizonyára nem fog tanácsért jóval ifjabb kollégájához fordulni, Vilmos császár pedig sokkal tapintatosabb államférfiú, semhogy önkényt beleavatkoznék egy olyan ügybe, amely reá nem tartozik. Törvényjavaslat a választói jogról. Kristóffy belügyminiszter a «P. Lt.» híre szerint elrendelte, hogy a községenkint való általános titkos szavazati jogra vonatkozó törvényjavaslat szeptember tizenötödikéig el­készíttessék, hogy akkor a képviselőház elé ke­rülhessen. Vörös László nyilatkozata. Mi is megemlékeztünk arról a beszélgetésről, ame­lyet Vörös László kereskedelmi miniszter állítólag a «Berliner Zeitung» munkatársával folytatott. Ezzel szemben a félhivatalos «Bud. Tud.»-ot illetékes helyről annak kijelentésére hatalmazták föl, hogy a keres­kedelmi miniszter nem is fogadta az illető berlini lapnak munkatársát s igy a beszélgetéshez fűzött kombinációk is tárgytalanok. Az osztrák szocialisták Kristóffyról. . Az osztrák szocialisták jobban megértették Kristóffy József belügyi ügyvivőnek a szo­cialista küldöttség előtt tett nyilatkozatát, mint a magyar «nemzetköziek.» Tanúság erre a bécsi «Arbeiter-Zeitung» egy cikke, amelyből adjuk a következő okos sorokat: — Kristóffy, amig mindazok fölött néhány szó­val átsiklott, amikben segítségére lehetne a mun­kásoknak, hosszasan deklamált minden olyan kér­désről, amiben semmit sem tehet. S még ehhez is hozzáfűzte, hogy szavai nem a kormány, hanem az ő magánvéleményét fejezik ki. Alig hihető, hogy a magyar munkások a tiszta miniszterlélek vallomásait túlságosan komolyan veszik. Bizonyos, hogy nem hagyják magukat megcsalni egy olyan úrtól, akinek a választói reform szükségessége elég jó arra, hogy egy kellemetlen helyzetben hangulatot csináljon. És a szocialisták a magánember vallomá­­sának komédiá­ját igazi értéke szerint fogják majd méltányolni. Az általános választási jogért. A szociáldemokrata párt vezetősége ma délután ülést tartott, amelyen megállapította az általános választási jog érdekében a tegnapi tüntető köm­enet­­tel és nagygyűléssel megkezdett országos agitáció programmját. A párt mindenekelőtt két röpiratot ad ki s pedig mindeniket 100.000 példányban. Kiadja röpirat alakjában Bokányi Dezsőnek tegnap a Tatter­­sallban megtartott beszédét s kiad 100.000 példány­ban egy másik röpiratot, amelyben kifejti a munkás­ság előtt a jelenlegi politikai helyzetet s precizirozza a párt álláspontját úgy a koalícióval, mint a kor­mánynyal szemben. Augusztus 11e folyamán a párt nem kevesebb, mint kétszázötven nép­­gyűlést tart az ország minden részében, azonkívül minden faluban, ahol a pártnak nagyobb számban vannak hívei, értekezlet lesz. Az összes vidéki gyű­lésekre Budapestről küld a pártvezetőség szónokot, m­íg a falvakban tartandó értekezleteken az illető megyei, vagy kerületi pártszervezetek kiküldöttei be­szélnek. Ezenkívül Budapesten az összes szervezett szakmák, számszerűit h­atvanan, tartanak egy-egy gyűlést. Budapesten, e hó 13-ikán, vasárnap,­ ­— ..............——- ■ ................­ . . ■■■-■! A nemzeti ellentállás. Megyék: Marostordamegye. Marostordam­egye legutóbbi közgyűlésén egyhan­­gúlag csatlakozott az alkotmányvédők seregéhez, S ugyanakkor egy 30-as bizottságot küldött ki, hogy ellenőrizze a közgyűlés határozatainak végrehajtását. Ez a 30-as bizottság most megszerkesztett egy fel­hívást, melyet 3000 példányban kinyomatni határo­­zott s a községek polgárai között kiosztatni rendelt. A felhívásból közöljük a következőket: Miben álljon a ti segítségetek ? Abban, hogy élje­tek ti is mindannyian a törvény és alkotmány által keretekbe adott ama két fegyverrel, amelyeknek használatát a vármegye közgyűlése egyhangú lelke­sedéssel kimondotta. Miután a jelenlegi kormány részére az országgyűlés által se adó, se újonc ez­ ideig megajánlva még nem lett: ne akadjon a mi Vármegyénkben egyetlen lélek sem, aki — az alatt az idő alatt, amít a törvénytelen és alkotmányellenes kormányzat tart — egyetlen fillér állami adót fizetne avagy egy szál újoncot is adna. Mindazonáltal az adóra szánt filléreiteket gyűjtsék­tek meg, tegyetek félre, helyezzétek takarékpénztá­rakba, hogy majd, ha az alkotmányos élet visszaáll, minden nehézség nélkül róhassatok le adótartozásai­tokat. Adóitok közül csakis vármegyei és községi pótadóitokat siessetek befizetni. Egyre azonban még figyelmeztetünk. Ne feledjétek, hogy az alkotmány­­védelem dicső munkájában hazafias kötelességeik tel­jesítése miatt a legelső veszedelem tisztikarunkat ér­heti, mert igen könnyen megtörténhetik, hogy a kor­­mány vakmerősége őket állásuktól és javadalmazá­suktól meg fogja fosztani. Jegyezzétek jól meg magatoknak, hogy ezen tiszti­kart, amely a mi legszentebb javainknak védelmét saját exisztenciájának a kockáztatásával is késznek nyilatkozott magára vállalni, ha bajba jönne , cser­ben nem hagyhatjuk. Ebből kifolyólag arra kérünk, hogy hazafias lelkesedéssel siessetek mindannyian teljesíteni azon alispáni és vármegyei fölhívást, hogy a nemzeti küzdelem szervezésére "és az államsegély megtagadása esetén a vármegye anyagi szükségletei­nek ellátása érdekében és a netalán javadalmazásaik­tól megfosztandó vármegyei tisztviselők anyagi exisz­­tenciájának a biztosítása céljából múlt évi állami adatok 20 százalékának megfelelő összeget, mint önkéntes segélyt az alispán kezeihez befizessétek. Hát az újoncállítás terén mit tegyetek ? Ezen a kérdésnél legelső­sorban is a mi lelkes ifjúságunk­hoz szólunk. Tanácsunk hozzájuk az, hogy óvakodjék minden fiatal ember önként beállani katonának. A hatalom bizonyára meg fogja kísérelni mózes-mázos szavak­kal és ígéretekkel önkéntes belépésekre csábítani titeket, ámde a ti hazafias lelketek fogadja megve­téssel és utasítson vissza minden ilyen kísérletet. Becstelen lenne a nemzet előtt örök időkre, aki a m­ letipróinknak és a nemzeti küzdelem elnyomóinak állana szolgálatára. Épen ezért figyelmeztetjük a szülőket és gyámo­kat is, hogy gyermekeiknek és gyámoltjaikn­ak, ha valamelyik ilyet kérne, az önkéntes belépéshez szük­séges szülői beleegyezési nyilatkozatot ne adják meg. Minden tartalékos, póttartalékos ügyeljen továbbá arra, hogyha behívó jegyet kapna, csakis a törvényes fegyvergyakorlatra vonuljon be s ha valakinek a be­hívás törvényessége iránt kételye lenne , útbaigazí­tásért forduljon haladéktalanul járása főszolgabírójá­hoz. Ha pedig a katonai hatóság a vármegye meg­kerülésével és mellőzésével bármely eddig szokásban nem volt módon és főleg főszolgabírói láttamozás nélkül, csendőrségi, pénzügyőrségi, avagy postai utón­ akarna valakinek behívó jegyet kézbesíteni, azt senki el ne fogadja, mert az ilyen behívás törvényt­­elen, szabályellenes és csak az alkotmány és tör­­­vényes rendelkezések kijátszására irányul. Csanád megye. Említettük, hogy Csanád vármegye hazafias kö­zönsége válaszolt Fejérváry intő szózatára. Most­ közöljük a nagyérdekű feliratból a következőket: Miniszterelnök Úr! Vettük a kormánynak «intő szózatát», melyet nagyméltóságod 3001. sz. a. kelt leiratával hozzánk! intézni méltóztatott. A kormány intő szózatában­ ­ .. —----------------------------------------——................................... nagy országos népgyű­lés lesz a Tattersall-ban. A gyűlésen azonban nem a budapesti munkások vesznek részt, hanem a pártvezetőség felhívja a vb délei híveket, hogy minden város egy-egy nagyobb küldöttséggel képviseltesse magát. Az országos gyű­­lésen előzetes számítás szerint legalább is száz város képviselteti magát. Itt fogják elhatározni az általános választási jog érdekében megindítandó agitáció to­­vábbi teendőit s az ott hozott határozatokat ország­­szerte egyöntetűen hajtják végre.

Next