Függetlenség, 1905. január (18. évfolyam, 4-20. szám)

1905-01-11 / 4. szám

2 eld»!. KIUSRTLEN8E G­SZ,m 'n ■__ _____________________________ _ R---- Mikor és hol szavazunk? .­A központi választmány ma délután tartott ülésében e hő 26-át, csütörtököt tűzte ki a kép­viselőválasztás határnapjául Kecskemét város mindkét választókerületében. A felső kerület két bizottság elött szavaz; mindkét szavaz­atszedő bizottság a régi t­ö­r­vén­y­széki épületben székel. Vá­­sztási elnök: Györffy Balázs, eg­yzersmind az I. számú bizottság el­nöke. Helyettes elnök: Molnár János. Jegyző: Szemző Sándor, helyettese: Kozacsek Elek. A II. számú bizottság elnöke: Murajk­özy Jenő, helyettese: Tóth István. Jegyző: Dr. Joó Gyula, helyettese: Stringovits Gyula. — Az alsókerületi választók az ezredesi (óbester) laktanyában szavaz­nak. Választási elnök: Gyen­es Ber­talan, helyettese: Dék­ány László Jegyző: Papp György, helyettese: Kovács Sándor. A felső kerületben az I. számú bizott­ságnál szavaznak a II, III., IV. és V. tizedbeli választók, a II. számú bizott­ságnál szavaznak a XI. tizedbeli és az összes külterületi választók. Kossuth Lajos zászlói. A függetlenségi párt választási zászlóit tudvalévően Kossuth Lajos neve diszíti ez idén, alatta az „1848.“ évszámmal. A felső és alsókerületi szövetkezeti ellenzéki pártok képviselőjelöltjeinek lobogói is hasonló felírást viselnek. A helyi kor­mánypárt most — mint egy elvtársunk teszt bennünket — a maga részére­­ szeretné kamatoztatni a Kossuth ajos nevének és az .,1848.“-nak szent varázsát és néhány hasonló feliratú lo­rn­ygót csempészett ki a tanyákra, a­nyai választók megtévesztésére. Figyel- m­­eztetjük elvtársainkat, hogy ne en­gedjék be a portájukra ezeket a h­amis zászlókat, amelyek zavart akar­ok csinálni az ellenzéki választók kö­ztt­ és amelyek segítségével szeretné az ellenpárt megerősíteni kétségbeesett pozícióját. Nem egyéb ez közönséges f­ori­sfogásnál, rút visszaélés Kossuth L­ajos szent művével és legyen minden­ki­bek annyi okos előrelátás, hogy meg­­í­r­­­i­­ a kormánypárt csúnya cselfo­gását. Kortesvilág a Máriavárosban. A felsőkerületi kormánypárt választási bi­zot­tságá mag alaposan megeredt vasár­nap az orra vére arra a hírre, hogy a kecskeméti néppárt vezérei a felsőkerü­­letben is egy szívvel-lélekkel csatlakoz­tak az egyesült ellenzéki Szappanos­­párthoz. Elkeseredésében a legkétségbe­­esettebb fegyverekkel szeretné az elvh­t néppárti ellenzéki polgárokat eltántorí­tani a politikai tisztesség útjáról. Első­sorban is lefoglalták a mariavar ősi korcs­mákat, hogy hatással biztosítsák a kép­viselőválasztás tisztaságát. Ha arra szá­mít a kormánypárt, hogy a bor elveszi majd a máriavárosi polgárok eszét s rá szavaznak a Tisza jelöltjére, hát rosszul számítanak. Nem megy oda az önérze­tes választó, mert tudja jól, hogy a kormánypárt elvből nem önt tiszta bort a pohárba. Csak tartsa meg magának Tisza István a borát, a­mit nemesített bárók pénzéből vásárolt a politikai er­kölcsök megrontására,­­ vagy fordítsa inkább a polgárság adójának könnyítésére. De vesztegetni hiába kísérli a kecske­méti polgárokat, nem ülnek fel azok s neki s nem adják el pénzért, borért a meggyőződésüket. Nem ám! Abból ugyan nem iszik — Tisza István! Hazudik az „Újság.“ Nem mondunk vele újságot, hisz nem először teszi, csak épen azért említjük meg, hogy be­bizonyítsuk, milyen szemenszedett ha­zugságokkal iparkodik a Tisza István »Újság«-ja megtéveszteni a nemzet köz­véleményét. Kecskemét város tegnapi közgyűlésének impozáns tiltakozásáról azt jelenti az »Újság« mai száma, hogy 33 szótöbbséggel elvetették az ellenzék indítványát, a­helyett, hogy az igazságnak megfelelően megírta volna, hogy a közgyűlés 33 szótöbbséggel e­l­­fogadta az ellenzéki részről beter­jesztett tiltakozó indítványt. Ha ezt t­u­­d­a­t­o­s­a­n ferdítette az »Újság,« úgy megsértette az igazmondás kötelességét. Ha p­edig a kecskeméti tudósítója ültette fel, úgy melegen ajánljuk, hogy statári­­ális módon csapja el »megbízható« helyi tudósítóját. Kiegészítés. Tegnapi számunkban közöltük a felsőkerületi egyes­ül ellenzék (Szappant)-­párt) végrehajtó vezérbizott­­sága tagjainak névsorát, a­melyből téve­désből kimaradt Szente Varga Sándor neve. Amit ezennel pótlólag helyreigazítunk. ÚJDONSÁGOK. Álmok. Kecskemét 1905. jan. 10. Süvít az északi szél, verdesi az ablakot. Benn a képviselő jelöl! (az a bizonyos kis Miska) aluszik. Arca mo­solygós. Hogyne! hisz oly szépet álmo­dik. Vége a választásnak. Nagy küzdés után tehát mégis ő a győztes. Megnyílott az új ülés­szak. Tisza Pista, s az isteni Pista remekül jól össze­kovácsolt párt­jával irgalmatlanul keresztül gázol elle­nem­ s­­ mindenütt Pista, az isteni ha­talmas Pista nyomán jár. Támogatja, buz­ditja őt. Álmodik magához méltó na­gyot és merészet. Már ott látja magát a házelnöki székben. Pista most nézi a halálos csapást int neki s ő büszkén széttekintve meglobogtaja a fehér zseb­kendőt és kiáltja — Szavazzunk! A si­került honmentő munka után jö­n­, édes jutalom. A becsületes csatlósok varnak zsiros koncok­­ is. Hála telt szívvel, potyogó könnyek között mondanak kö­szönetet s Pista nagylelkűen, fejedelmi tekintettel nyújtja kezét csókra a hű fiaknak. Most ő rá kerül s­or s csatlanós csókot nyom az isteni vaskézre. A cuppanásra föl riad. Érzi, hogy saját kezére nyomott forró csókot. Fel­ugrik. Kitekint az ablakon. Elült a szél. Verőfényes téli nap mosolygó arca el­borul s homlokát komoran össze­ráncolja. Szomorú, a szép dolog csak álom! Két hét még a választás. A hatalmas Pista ur reménytelenül elkeseredve kapkod fühöz-fához, a pártkassza csak a minisz­terek számára osztja az ezreseket. Szo­morú tépelődéseit a belépő cseléd sza­kítja félbe: Nagyságos úr! A fő­kertes régen várja! S kezdődik az átkozott, remény­telen napi látás-futás. — A központ álapítm­ány­ban délután 3 órakor tartody­en elnökévé Kad­a Eleket, jegyzőivé F­ü­v­e­s­s­y Imrét és G­y­e­n­e­s­s Benant választotta meg. Azután a válaszlás vonatkozó intéz­kedéseket tette me, melyet lapunk más helyén közlünk. — Az esküdtek napra a kecskeméti kir. törvényszék ma belőtt tartott nyílt ülésében a következő küdteket sorsolta ki a február havi üléssora: Adler Imre vaskereskedő Kecskemét,fj Durue István földmives Lajosmizse, Antal birto­kos Félegyháza, Farl^­Kálmán főgimná­ziumi tanár Kecskénél, Dezső gazdál­kodó Nagykőrös, Hay K.,roly gazdálkodó Abony, Kecskeméti Miksa­­,öregkedő Kecs­­ekmét, S. Kován Mihály gazda^0^5 Kecs­­kemét, Laci István gyermekmenhelyi gond­nok Kecskemét Liptay György földbirto­kos Abony, Milós Endre földbirtokos Uj­­kécske, Mudony Jenő nagybérlő Peszér­­adacs, Nagy Elek nyomdász Cegléd, dr. Nyirády László orvos Kecskemét, Orbán János kötégyártó Kecskemét, Perényi Ká­roly kerekedő Félegyháza, Petrovics Ist­ván szob­birtokos Kecskemét, Péter László magánzó Fülöpszállás, Prager Gyula keres­kedő Nagykőrös, Rákosi Nagy József gaz­dálkodó Félegyháza, Sánta Lajos mézes­­bábos Kecskemét,, Schvarcz Adolf kereskedő Kecskemét, Szántó Gyula ügyvéd Nagy­kőrös, Tarjányi Béla földbirtokos Félegy­háza, dr. Tarjányi Gyula földbirtokos Fél­­egyhá­za, Tóbi Ferenc földbirtokos Félegy­háza, Sz. Tóth Gergely gazdálkodó Kecs­kemét, Wéber Aladár szőlőtelepi igazgaó Kecskemét, Zágonyi Ferencz ny. adópénz­­tárnok Kecskemét. Helyettes esküd­tek: Boros Pál gépész Kecskemét, Hirsch Antadl kereskedő Kecskemét, Kerekes Imre gazdálkodó Kecskemét, K. Kiss Ferenc szőőbirtokos Kecskemét, Kovács Anal gazdálkodó Kecskemét, Kirsch Károly ,e­­szdővágó Kecskemét, Makula László ke­reskedő Kecskemét, Muth Sándor temet­kezési vállalkozó Kecskemét, Petnehrey Imre ny. tanító Kecskemét, Reiszmann Már­­ton lakatos Kecskemét. — A jogakadémiáról. Az 1904—915. tanév második felére a beigtatások és az előadó tanároknál foganatosítandó bevitá­­sok 1905. évi január 7—22-ig; ^ a tantéév kezdetére tartozó vizsgálatok január hó 5—15-ig, az utólagos colloquimok jan­uár 5—10-ig tartatnak. Az akadémiai előadá­sok január 23-án veszik kezdetüket; ezen­túl a joghallgatók felvétele csak a késede­lem kellő indokolása alapján történhet.tt és pedig február 18-ig a jogakadémiai tan­tás adhat, különös méltányossági okokbó­l az utólagos felvételre engedélyt. Az akadémi­ián fizetendő iskolai díjak a következők: eig­tatási dij címén az újonan érkező jog­hall­gatoktól 8 kor. könyvtárdij és az orsz­ágos tanári nyugdíjalap javára 12 kor. nyi­gdíj­­járulék, a joghallgatók segítő és önk­épző egyesülete javára pedig minden jogh­alga­­tótól 5 kor. félévi tagdíj szedetik. A félévi tandíj 30 kor. A félévi tandíjat, a­­­kta­­tási díjat és a félévi segélyegyleti ( át a tanfolyamm-mentes, vagy más tani ezet­­ben végzett vizsgázók is minden ezzes vizsga után lefizetni tartoznak, pó­­­val ismétlő vizsgák alkalmával azonba­n ezekt dijak újabb megfizetésére nem­ kötele­zetne*t­ A vizsgálati dijak rendes hallgatók ^z^re • alapvizsga-dij 24 kor., pótvizsga-dij °|\’ államvizsga-dij 40 kor., pótvizsga “

Next