Függetlenség, 1905. augusztus (18. évfolyam, 47-50. szám)
1905-08-06 / 47. szám
yik oldal. seket, vagy ne egyesítsék; szélesítsék ki a koaliciót a szabadelvű párt felszívásával, vagy ne szélesítsék ki; legyen miniszterelnök akár Péter, akár Pál, vagy ne legyen, s ez bennünket hidegen hagy. Fődolog, hogy a kibontakozás uj milliókat vigyen az alkotmány sáncaiba s a nép széles rétegeinek adjon jogot és kenyeret. Csak a korszellem jegyében történő uj alakulás felel meg a választásokon és azóta megnyilatkozott igazi nemzeti akaratnak. A város zárszámadása. Kecskemét, aug. 6. A pénzügyi bizottság letárgyalta a múlt hó végén Kecskemét th. város 1904. évi zárszámadását. E tárgyalásból kifolyólag a pénzügyi jelentést terjesztette a városi tanács, illetve a th. biz. közgyűlés elé. A városházi és javadalmi pénztárai által kezelt háztartási és összes külön rendeltetésű alapokról, a háztartási számvevőség által elkészített, s 12340/1905. sz. a. bemutatott 1904. évi zárszámadást a házi pénztárnak 1904. évről vezetett és 15333/1905. sz. jelentés szerint számvevőileg megviszgált pénztári számadását, a vagyonleltárral és egyébb kapcsolatos iratokkal együtt a f. julius hó 12., 14. és 15-ik napjain tárgyalás alá vévén, erről a következőkben van szerencsénk a jelentésünket előterjeszteni. Elsősorban is tisztelettel jelentjük, hogy a pénztári számadás adatai a zárszámadás adataival teljesen egyezők, s a háztartási számvevőség jelentésében az egyes alapok bevételi és kiadási tételei és a pénztári egyenleg helyes összegekben soroltatnak fel. A vagyonleltár számszerűleg kitünteti a cselekvő vagyon értékét, a szenvedő állapot összegét és a cselekvő tiszta vagyon. Az anyagok és termesztmények kimutatása, részletesen elszámolja az 1903. évről maradt készleteket, az 1904. évi eredményt és az ezen év végével megmaradt anyag és termesztményi készleteket, melyek ugyanúgy részletezve, az anyagleltárba bevéve vannak. A tenyész és igás állatok kimutatása azok számát, értékét tünteti fel és az érték egy összegben a vagyonleltárba is felvéve van. Végre a cselekvő és szenvedő vagyonállapotról szóló kimutatás öszszegezve magában foglalja a vagyonleltár tételeit és tartalmazza az idevonatkozó adatokat is. A beterjesztett 1904. évi pénztári számadásra nézve, tekintettel arra, hogy a számvevői jelentés szerint a számadás helyesnek és hiánytalannak találtatott, s a pénztári maradvány a háztartási alapnál 29 korona 56 fillérrel, a kórház alapnál 1667 korona 89 fillérrel és az elhagyott gyermekek segély alapjánál 4118 korona 81 fillérrel a következő év bevételei közé felvétetett: a bizottság a számadók részére a felmentvényt megadhatónak véleményt megadhatónak véleményezi és az 1904. évi zárszámadásra vonatkozó iratokat a törvényhatósági bizottsági közgyűléshez beterjeszteni javasolja. A pénzügyi bizottság általánosságban a háztartási alapra nézve beterjesztett zárszámadás eredményét tárgyalás alá vévén, arra nézve javavasolja, hogy miután a kórház alap zárszámadása szerint mutatkozó 4350 korona 19 fillér fölösleg az országos betegápolási törvényről szóló szabályrendelet 28. §-a p.) pont utolsó bekezdése értelmében a kórház fentartója javára esik, ezen fölösleg a háztartási alap tőkepénzei javára hassék át. Ezen felül a bizottság alaki szempontból a háztartási alap zárszámadására nézve kifogást nem tesz és a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. A részletes tárgyalás eredményekép pedig a pénzügyi bizottság a következőket terjeszti elő: 1. Javasoljuk, hogy miután az Erzsébet-árvaház alap és időközben törvény által létesített elhagyott gyermekek segély alapjának célja ugyanaz s így az Erzsébet-árvaház alap az elhagyott gyermekek segély alapjára fordítható, mivel az utóbb érintett alap olvasztassék be az elhagyott gyermekek segély alapjába. 2. Javasoljuk továbbá, hogy a Herceg-féle alapítvány alapító oklevelének megvizsgálása rendeltessék el és az ezen alapítvány jövedelmének mikénti felhasználására nézve jelentés kivántassék be. 3. Javasoljuk hogy a Szentkirályiféle Bugac után fizetendő adó jövőre a gazdaság számadási kivonatánál számoltassák el. Szükségesnek látjuk továbbá azt is, hogy ezen gazdaság házi kezeléséről vezetett számadás megvizsgáltassák, a föld megbecsültessék s a számadás ennek alapján részletesen vezettessék és állíttassák be a zárszámadásba, hogy ezen birtok jövedelmezősége könnyen és minden kétséget kizáróan áttekinthető legyen s ezen gazdaság üzeméről világos képet nyújtson. Minthogy a város lakosságának rendkívüli nagy közgazdasági érdeke fűződik ahhoz, hogy az elhanyagolt állapotban lévő ló, marha és birka tenyésztés fellendüljön s ez bugaci gazdaság házi kezelésével és a városi ménes és gulya fentartásával érhető el, a bugaci gazdaság házi kezelésének — a fenti részletes számadás vezetése melletti — fentartását elvileg szükségesnek látjuk, javasoljuk azonban, hogy ezen gazdaság kezelése és — Nem, nem. A férfi elmosolyodott. — Valami baj történt? kérdezte halkan. Az asszony zokogásba tört ki. A férfi rémülten elittította. Végre elfogytak az asszony könnyei. Csanád komolyan szólott: — Nem zaklatlak, hogy mondd el, mi történt. Tudom, hogy ha valami komoly baj volna, elsősorban hozzám fordulnál. Beszéljünk hát másról. Mikor nem unszolta érte, akkor az asszony elmondott mindent. Reszketve, borzongva, a sírással küzdve, szaggatottan és felindulva beszélt: — Tegnapelőtt estefelé kinn voltam az erkélyen. Egy fiatalember ment erre az utcán és felnézett. Tovább haladt, azután megállott és visszanézett. Én nem néztem rá, de azért láttam. Magas, szőke ember volt, fiatal. Nézett egy ideig, azután elment. Tegnap délelőtt újra láttam. Erre járt és felnézett az erkélyre. Én nem mentem ki, de láttam. Estefelé azt hittem, eljösz. Kimentem az erkélyre. Piros ruhavolt rajtam és a hajamat lefelé fésültem, ahogy neked tetszik. Leültem az erkélyen. Akkor ismét erre jött az a fiatalember. Felnézett rám. Én nem fordultam feléje. Jó ideig nézett. Azután megindult az utca túlsó oldala felé. Útközben visszanézett. Ekkor arra fordultam, de nem azért, hogy ránézzek, hanem éppen csak arra fordultam. Ment előre, de mikor látta, hogy arra nézek, egészen visszafordult. Az utca közepén ment, felém fordította a fejét... A sarkon akkor fordult be a villamos. .. A kocsi csengetett . . . nem hallotta .. . rám nézett . . . Újra zokogni kezdett. Zokogva, síró, gyerekes panaszszal tördelte: — Rám nézett . . . nem hallotta a csengetést . . . elgázolta, ott a szemem láttára gázolta el a kocsi. Ott a szemem láttára, hiába sikoltottam az utolsó másodpercben. Eltakarta a szemét és az irtózattól reszketett. — Mennyi vér . . . Istenem, milyen rettenetes volt. Csanád megzavarodott. Meg volt indulva, nem tudott szólni, nem tudott egy vigasztaló szót mondani. — Én vagyok az oka, fakadt ki az asszony. Én vagyok az oka. Kacérkodásnak vehette, hogy ránéztem. Azt hihette, hogy kacérkodom vele. Én vagyok az oka. Soha többé ki nem megyek az erkélyre. Soha többé fel nem veszem azt a piros ruhát. A naiv Csanád most már némiképpen bűnrészesnek érezte magát és annál inkább meg akarta vigasztalni az aszszonyt. — De édes Vilma, te nem tehetsz róla. Te nem vagy az oka. Se te, se a piros ruhád. Az asszonyt nem lehetett megnyugtatni. Minden vigasztaló mondatra a maga vádolásának egyre keményebb szava jött: — De igen. Én voltam a gyilkosa. Én öltem meg. Én kacérkodtam vele. Szegény szerencsétlen fiatalember. Vad indulattal kínozta magát. Marcangolta magát azzal a váddal, hogy FÜGGETLENSÉG 47-ik szám