Függetlenség, 1905. november (18. évfolyam, 60-63. szám)

1905-11-05 / 60. szám

Kecskemét, 1905. november 5. Vasárnap. XVIII. évfolyam, 60-ik szám. Előfizetési ár: Helyben házhoz hordva Egy hóra 70 fillér. Negyedévre 2 kor. Félévre 4 kor. Egyes szám 4 fillér. Vidékre postán küldve Egy hóra 1 kor. Negyedévre 3 kor. Félévre 5 kor. FÜGGETLENSÉG POLITIKA! LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal : II. t., Hegy-utcza 83. sz. Fiók-kiadóhivatal: IV. t., Nagykörösi-utcza 15. szám, hova a lap szellemi részét illető közle­mények is küldhetők MEGJELENIK HETENKÉNT. A kecskeméti függetlenségi és 48-as párt hivatalos közlönye. Felelős szerkesztő : TÖMÖRI JENŐ. Főszerkesztő . SZAPPANOS ISTVÁN. Főmunkatárs: FRITZ LMRE. Társszerkesztő : KECSKEMÉTI VILMOS. Az igazság győzni fog. Irta: Tömöri Jenő. Kecskemét, 1905. november 4. A fehér cár birodalmát összerop- pantotta a forradalmi szellő hatalmas vihara. A csodás szellő nyomában uj élet támadt s a vérrel áztatott termé­keny anyaföldből kivirul a legszebb virág: a szabadság virága. A nemzetek életében világtörté­neti nevezetességű esemény Oroszor­szág- leigázott népének győzelme. Mily megdönthetetlen erősnek hitte hatalmát a muszka autokrácia. És mégis összedőlt . . . Szétrombolta a nálánál még nagyobb hatalom: a népakarat, Vajon a forradalmi őszi szellő megreszketteti-e az osztrák kamarilla sötét lelkét? A fényesen ragyogó napsugár, mely a szabadság virágának ad uj életet, beragyogja-e elborult elméjüket? Történelmi napokat élünk. S mily kegyetlen a sors irántunk, hogy ami­kor egy leigázott nemzetnek alkot­mányt ad uralkodója, ép akkor az annyiszor csúfolt szabadság országá­ban a magyarok koronás királya harcra készül nemzete ellen s meg­fosztani akarja ezeréves alkotmányától. De erős ez a nemzet és elszánt, hazafias magatartását sem vesztege­téssel, sem erőszakkal megtörni nem lehet. A mostani hitvány rendszer, mely letörni akarja nemzeti jogainkért foly­tatott küzdelmünket, — minden pisz­kot, minden salakot fölszinre dob. Ami gaz, piszok, dudva fölbur- jánzik a mostani politikai mezőn, az mind egy szemétdomb alá kerül. A kamarilla kiküldött bérencei megkezdették aknamunkájukat s a nemzet gyönyörű vetésén mély ba­rázdákat szánt egy-egy császári pribék. A minden izében törvénytelen kormány vakmerő elbizakodottsága azzal magyarázható, hogy minden szá­mításukat az „üres zsebekre és korgó gyomrokra“ építették. A haza betyárjai minden nap újabb és újabb erőszakra vetemednek. A brutálitás korszakát éljük. A „sze­mét nép“ elsősorban is mindenekelőtt a nemzet leghatalmasabb fegyverére a magyar sajtóra vetették magukat s megnyirbálják annak szabadságát. Az elkobzások napirenden vannak és azt hiszik Fehérváry urék, hogy ez­zel a hitvány terrorizmussal kénysze­ríteni fogják a magyar hazafias sajtót hogy gyalázatos munkájukban támo­gassák. Jöjjön tehát az erőszak, a nemzet mindenre elkészült s rendíthetetlen hi­tében, hogy győzni fog, nem tánto- rodik meg egy pillanatra sem. Mielőtt azonban megkezdődnék a romboló munka, szálljon magába ősz uralkodónk, koronás királyunk s feje­delmi szivének ihlete forduljon felénk jósággal, szeretettel s csapja el ma­gától gonosz tanácsosait, akkor meg­fogja látni, mint borul le trónja elé az egész nemzet, mely ismét vissza­adja neki nyugalmát, békéjét, királyi őseinek fényét, dicsőségét! POLITIKA. Nem engedünk. Fehérváry báró és jeles bandája folytatták e héten törvénytelen erőszakoskodásuk gyönyörű sorozatát. Ez erőszakosságok azonban épen nem jelentik I a nemzeti ügy balsikerét, hanem ellenkező­leg fokozzák a nemzeti ellentállás erejét és kitartását. A végén mégis csak a nemzet lesz a győztes. Addig is küzdünk, szenve­dünk ha kell, de nem engedünk. Egy fikarcnyit sem engedünk. Törünk talán, de nem hajiunk .... Kirúgott főispánok múzeuma. Magyar- országon most épül egy uj állatfajnak, az úgynevezett „kirúgott főispánok“ múzeuma. Első a sorban gróf Teleky László, aki TÁRCZA. J.... kához. Hogyha bűnül róná azt föl A jó Isten néked. Amit sajgó, vérző szívvel Elszenvedek érted, S haragjában, én miattam Büntetéssel verne: Te lennél a nagyvilágon Legjobban megverve! De ha az én hő imámat Meghallgatja szépen Soh’sem támad harag-felhő Fölötted az égen. Hogyha föl r zsámolyáig Ajkam sóhajtása: Tied lesz e nagy világnak Minden boldogsága. Paléta. © Révi barlang. Irta: G e rsány János. Az isteni alkotások remekeit ha cso­dálni s a természet ébresztette gyönyörök­ben elmerülni óhajtunk, százszor és száz­szor ismételhetjük, hogy e végett szükség­telen a magyarnak külföldi hosszú utak fá­radalmait elszenvedni s pénzét idegenben j hagyni. Magyarország különböző tájai, fen­séges, regényes s elragadó képeivel bilin­cselik le mindenfelé a természet szépségeit kereső utast és kutatót s bámulatba vonják a külföldiek aesthetikai vágyait Az ezredéves isteni alkotások ily re­mekei közt méltán foglal helyet a nemrégi­ben felfedezett révi Zichy-cseppkőbarlang az alatta körben simuló Kőrös-völgyével. Ily remekek megtekintésének elmulasz­tása az emberre nézve az élet fenséges részének elveszése. Bár külföldön utazó s nyaraló ma­gyarok száma évenként ezrekre megy, a hazai csoda szépségű helyeket szórványo­san látogatjuk; e barlangot is mindez ideig a napló szerint csupán 245-en nézték meg, jóllehet könnyen juthatni hozzá s az erdélyi kárpáti egyesület gondoskodása és áldozat- készsége folytán minden kényelem rendel­kezésünkre áll. A mellőzés okát az érdeklő­dés csekélységében s a körülményekre nézve a közönség tájékozatlanságában ta­lálhatjuk. Némi ismertetésben óhajtom azért a közönség érdeklődését felkelteni. Megér­demli e barlang és környéke, hogy ismé­telve szóljunk róla. * Aki a révi Zichy-cseppkőbarlangot megtekinteni óhajtja nagyvárad—kolozsvári vonalon kell utaznia. Ha Nagyváradról in­dulunk Mező-Telegd s Élesden át menve, a Révi őrháznál szállunk le, (11/2 óra ut vo- ton, ez közelebb van jóval a barlanghoz, mint Rév, mig ennél az az előny, hogy itt több vonal áll meg) hol a barlang első felfedezője, Handl Károly, barlanggondnok- pályafelvigyázónál kapunk belépő jegyet és vezetőt 1 korona lefizetése mellett. Innen kellemes változatos utakon sétálunk a se­bes Kőrös jobb, majd bal partján gyönyör­ködve a hegy-völgy változatok sziklás-erdős remekeiben. Háromféle utón mehetünk. A vasút mentén alaguton keresztül s a Kőrö­sön átcsolnakázva, vagy az alsó turista úton; mindkettő 3/4 órai séta; vagy pedig a felső turista utón 11/4 órai séta remek ki­látással, útközben vannak a Devence és a Kecske barlangok. A csekély fáradságot megéri utunk. Útközben látjuk s a vasút mentén me­net vagy visszajövet érinthetjük a barlang­hoz nem messze levő tündérvárat, mely koczka kövekből van kirakva s egy hatal­mas sziklafalhoz oldalt 10—12 méternyi ma­gasságban a Kőrös jobb partján majdnem észrevétlenül jodasimulva három ablakszerű nyílással. A tündérvárba, feljutni a szikla rejtett belsejéből kötélhágcsón vagy pedig ügyes kúszással lábbeli nélkül lehet. Az oláh fáma azt tartja róla, hogy a régi lovag vi­lágban egy ifjú herczeg itt készített kényel­mes lakást és rejteket megszöktetett kedve­sével egy herczegleánnyal. Elérve a Magúra sziklatömeg elé, át- ellenben elénk tárul a bennünket kö­rülölelő elbájoló regényes vizesési völgy s a sziklafalon a sebes Kőrösbe szelíden alá-

Next

/
Thumbnails
Contents