Függetlenség, 1905. december (18. évfolyam, 64-80. szám)
1905-12-03 / 64. szám
Kecskemét, 1905. december 13. Visárnap XVIII. évfolyam, 64-ik szám. Előfizetés ár: Helyzen házhoz hordva Egy hóra 70 Hl ér. Negedre kor. Fé éve 4 kor Egyes szám 4 fillér. Vidékre postán küldva Egy hóra 1 kor. Negyedévre 3 kor. Fél vére 5 kor. POLITIKAI LAP. A kecskeméti függetlenségi és 48-as párt hivatalos közlönye. Felelős szerkeszti : TÖMÖRI JENŐ Főszerkesztő • SZAPPANOS ISTVÁN Főmunkatárs : Fritz Imre Szerkesztései és kiadóhivatal : II. tized, Hegy utca 83. sz. Fiókkiadóhivatal: I-ső t. Két templomköz 10. sz. hova a lap szellemi részét lető közlemények is küldhető. MEGJELENIK HETENKÉNT. Társszerkesztő: KECSKEMÉTI VILMOS Harc az erőszak ellen. Kecskemét, dec. 2. Az alkotmányellenes és törvénytelen kormány erőszakosságai mind vakmerőbbek lesznek. Ezzel szemben a jog, törvény és igazság várát védő nemzetnek is gondosabban kell építenie az ellentállás, a passiv resistentia védősáncait. Az ellentállás eddigi szakában úgyszólván kizárólag csak az elvi tiltakozás határai között mozogtak a nemzeti álláspontot képviselő parlament és törvényhatóságok. Még az adók és újoncok megtagadását hangsúlyozó határozatok is inkább csak elvi jelentőségű tiltakozásszámba készültek, a gyakorlati ellentállás lehetőségét szinte óvatosan kerülték a törvényhatóságok határozatai. Most azonban új stádiumba lépett a törvényhatóságok ellentállása. A törvénytelen kormány vérszemet kapott, amiért a törvényhatóságok nyugalmát nem volt képes megzavarni semmiféle törvénytelen inzultus s nem ragadtatták magukat ellentállásuk folyamán tettleges visszatolásra. Ezen fölbátorodva Kristóffyék már most nem elégednek meg az alkotmányjogok csúfos kijátszásával, hanem a polgárok legszentebb személyi és vagyonbiztonságát is megháborítják immár közönséges gaztettesek, elvetemedett útonállók módjára. Ilyen szegénylegény-politika láttára, amikor Kristóffyék immár a Rózsa Sándorékbabérjaira pályáznak, — a nemzet ellenállásának is erélyesebb formákat kell öltenie a kormányszékekből jövő gazságok ellen. Nem térünk még le a passiv resistentia útjáról, bármennyire is provokálnak bennünket a forradalomra. De fölvesszük az eldobott keztyűt, a törvénytisztelet korlátain belül megragadunk minden módot, hogy kicsavarjunk e kormánn kezéből minden karhatalmi és anyagi fegyvert, mely hivatalban maradását és további garázdálkodásait elősegítené. Ellentállunk minden illetéktelen kormányközegnek, csúfolják azt bár főispánnak, vagy bármi más fizetett szolgának. És ellenállunk minden illetéktelen kormánypressziónak, bármilyen komoly képpel is vágja fejünkhöz a letiport törvényeket. Ezentúl nem ismerünk többé görögtüzes, nemzetiszínű papirosfegyvereket. És semmisítgesse bár Kristóffy úr kétszer, vagy százszor törvényhatóságunk határozatait, — olybá vesszük, mintha valami kellemetlen bogár dongana az orrunk alatt. Csak törvényes miniszterek törvényes intézkedéseit respektáljuk ! Ha törvényeink nem elég erősek ahhoz, hogy megvédelmezzenek bennünket a gaz erőszak ellen, — majd megvédjük mi, polgárok, magát a törvényt! Kecskeméti Vilmos. ? á ült .,, Egykor és most . . . Voltam én is gyermek . . . Vadvirágos mezőn, zúgó patak partján De sokszor futkostam szép pillangók után. Kis falovon ülve karddal a kezemben Dúló, vad csatákban de sokszor repültem És oly boldog voltam . . . Az nem bántott semmi . . . Hogy ha a pillangót nem tudtam elfogni, Vagyha a csatába szélvészként repülve Levetett kis lovam s igy megsebesülve Panaszra nyílt ajkam — édes anyám Icsókja Némitotta el és vigasztalt meg újra . . . De férfivá lettem . . . A múltnak emléke már csak puszta álom, Szép mezőn bolyongok künn a nagyvilágon S utamba jő újra aranyos pillangó Két szeme drágakő, ajka rózsabimbó . . . Ez édes pillangót üldözöm hát újra , Oh de e mezőnek tövises az útja . Vérzik tőle szivem, beteg tőle lelkem Bármerre bolyongok, nyugtom nem lel hetem . . Édes drága anyám most csókolj meg | kérlek, Panaszra nyílt ajkam csókoddal némitsd | meg ! . . . Óh, hogy ha lehetne.. Künn a nagy világon Ami megvigasztal — a rég elmúlt álom ! . . Fodor Emil: Két asszony. Irta: Csehov Antal. Natália .Viiaelovna, ,a fiatal aszszonyka, reggel érkezett meg Jaltából és most az asztalnál ült, ahol kedves gügyögéssel mesélte el férjének azokat a csodákat, amelyeket Krisniában látott. Férje boldogan és gyengéden nézte felhevült arcát és néha-néha közbeszólt. — Mondják hogy az élet nagyon drága — mondotta többek között. — Mit mondjak neked? Nézetem szerint ez túlzás, atyuska; az ördög nem oly ijesztő, amilyennek a falra festik. Nekem Petrovna Júliával igen kényelmes és tisztességes szobám volt, éjjelenként húsz rubelért. Minden attól függ, hogy milyen igényeink vannak, drágám. Természetesen, ha kirándulsz a hegyekbe és magaddal viszel kisérőt és lovat, akkor sokba kerül a mulatság. Rettenetesen drága, Vasziska, de micsoda hegyek vannak ! Ezerszerte magasabb, mint a templom tornya ; fölötte csak felhők , alatta csak kövek. — Igaz . . . mialatt ott voltál, olvastam az újságokban az ottani tatár vezetőkről. Nagyon szemtelen fickók. Valóban oly különös emberek ? Natália Michaelovna tagadólag intett. — Közönséges tatárok, semmi más. — mondotta. Különben is csak futólag láttam őket! Megmutatták nekem is őket, de nem törődtem velük. Különös undort érzek a cserkeszekkel, görögökkel és a mórokkal szemben. Mondják, hogy ezek nagy Don Juanok. — Meglehet! vannak oly könnyelmű asszonyok, akik . . . Natália Michaelovna hirtelen felpattant, mintha valami rettenetes dolog jó- POLITIKA. Nincs megsemmisítés. Ellenőrizhetetlen forrásból bejárta a fővárosi lapokat a hír, hogy Kristóffy ügyvezető megsemmisítette Kecskemét városának a főipán istallatióját megtagadó határozatát. Ez a hir légből kapott. Fel sincs még terjesztve a közgyűlés jegyzőkönyve.