Függetlenség, 1906. május (19. évfolyam, 97-121. szám)
1906-05-01 / 97. szám
Kecskemét, 1906. jujus 1. Kedd XIX. éti ELŐFIZETÉSI ÁR B ■ jpr imiairiiri r8&if®é clayes szám 2 fill. JJ !~|É jj® flgjflj p|| BS||fl ff| É|| jp3fl |g||j||J| fjS | iisárnapi és ün- Kj jgK sjffl_____ |p lj|j api Kg vidékre postán küldve -b-’OI_iI'J-lX^HlA.I ÜST*IILi-A. tF -•»«••vatal: f4£rere 760 mi. A kecskeméti függetlenségi és 48-as párt hivatalos közlönye. krvÍLSSAL Felelős szerkesztő Főszerkesztő Társszerkesztő TÖMÖRI JENŐ SZAPPANOS ISTVÁN KECSKEMÉTI VILMOS Győzelem után. Kecskemét, ápr. 30. Amint előre hirdettük, tényleg úgy is történt. Kecskemét város mindkét választókerületében győzelemre jutó a függetlenségi zászló. Fleck Jánost és Szappanos Istvánt egyhangú lelkesedéssel országgyűlési képviselőkké választotta a két kerület választópolgársága. A múlt év januárjában kezdett politikai harc, amidőn erőszakkal kellett kicsavarni, nálunk is — miként az ország legtöbb részén — a szabadelvűpárt karmaiból a politikai vezetést, ez a harc tegnap a teljes béke jegyében végződött. A régi szabadelvűpárt is beletörődött immár a változhatlanba. Nem is erőlködött ezúttal, hanem egyetlen kard csapás nélkül átengedte mindkét kerületet a függetlenségi pártnak, melynek óriási népszerűsége mellett úgy is elenyésző porszemmé törpüt volna az agyontizedelt, szabott elvű gárda. Mert nemcsak hivatalosan szűnt meg a „szabadelvűpárt“ létezni, de a pártnak régi hívei is ellenkező meggyőződésre jutottak. A szabadelvűpárti rezsim utolsó éveiben is inkább csak a megszokás, erős személyi kötelékek és kiválóképen az a balhiedelem, hogy a szabadelvűpárt bukása egyet jelentene a liberaizmus és az értelenég fölényének bukásával, valamint az a mumus, hogy a 48-as közjogi alap többségre jutása beláthatatlan veszedelembe döntené az országot, s tömörítette őket zárt kartellbe a Tiszáds Anasztia védjegye alatt. A múlt januári nagy földrengés azonban kiszabadította őket a megszokás rabláncaiból, a csinált nagyságok dicsfénye is szertefoszlott a halai önmélküség sötétségébe, a hozzájuk vezető személyes kötelékek lassan pont meglazultak; látniok kellett, hogy a szabadelvű párt „legáls“ politikája csak nagy szabású politikai hatóság, szemfényvesélés volt, amelynek tarka köpönyege csak arra volt jó, hogy elbolondítsa, félrevezese a jóhiszeműeket és rövidlátókat; tapaszai tilthatták, hogy a szabadelvűpárti hirességek csak számító üzérek voltak, akik nem elveik dicsőségére, hanem önérdekük minél zsírosabb kielégíté-sére használták fel szerzett nagy pozicióikat s érdekeik legelső kockázatos pillanatában odaszegődtek az abszolutizmus készséges szolgáivá, hogy meg-tarthassák a politikai hatalmat, politikai befektetéseik, szolgáltatásaik után továbbra is szedhessék az uzsorakamatokat. Ezt látván, természetesen, megundorodott és elfordult tőlük a szabadelvűpárti polgárok zöme, akik nem érdekből, de meggyőződésből tartoztak a párt kötelkébe És látván, hogy a szabadelvűségben, de az alkotmánytiszteletben és a magyar állam nemzeti jellegének becsületes védelmezésében is épen a sokat ócsárolt magyar ellenzék produkált félre nem magyarázható példákat, — erős pha- Enxban sorakozott az ellenzék s különösen a legradikálisabb szellemű függetlenségi part táborába. És végezetül, mikor már a király is megbarátkozott azzal a gondolattal, hogy 48-as politikusokkal is lehet olyan dynasztikus magyar politikát esnáni, sőt a kibontakozás nagy munkáját épen a Kossuth Ferenc vezérlete alatt áló pártra bizta, — összeomlott a legriasztóbb mumus is, hogy t. „a 48-as párt soha nem lehet tur-mányképes“ és hogy a függetlenségi párt többsége jutása csatasorba áldaná egymás ellen a kindési nemzetet. Íme: soha nem volt szintébb megértés király és nemzet között, mint mióta a nemzet hivatal küldöttei kezére bizta a felség kormányának vezetését. S hogy az ország tudatára jutott ennek, — bizony itt az a hatalma-, a parlamentek történetében eddig páratlanul álló nagy többség, melylyel a szövetkezeti ellnzéki pártok s különösen a függetlenségi párt kerül ki a most folyó választási küzdelemből. Ebben a nagy majoritásban a régi szabadelvűpárti választók szavazata is a függetlenségi párt mellett döntött. S a legtöbb helyütt, mint nálunk is, egyhangú lelkesedéssel állod a függetlenségi párt zászlója alá. A szabadelvű pártnak ez a trag kuma intőjelü szolgál a függetlenségi pártnak arra, hogy hatalomra jutva okuljon elődjének hibáiból s ne legyen előtte más szempont, csak a nemzet igaz érdekeinek érvényre juttatása. A győzelem ne vegye el a szemünk becsületes, tiszta látását, hogy cselekvéshez jutvane feledkezzék meg portunk egy pillanatra sem elveiről, programmjáról s azon követeléseiről, melyeket mint ellenzék hangoztatott a korrupt uralkodó párttal szenben. Hisszük, hogy a függetlenségi párt képviselői tisztán halják a tanulságokat, melyek a szabadelvű párt romjain kivirult győzelemből beszélnek hozzá. S hogy e tanulságok megszíüleésével Magyarország politikai, gazdasági, erkölcsi és szellemi nagyságának rég óhajtott fényes korszaka köszönt reánk! Kecskeméti Vilmos. Egyhangú választás. — Hock János és Szappanos István országgyűlési képviselőink. — Emelkedett, gyönyörű polgári ünnepet ült vasárnap Kecskemét város alsó- és felsőkerületének választóközönsége. Régen tapasztalt lelkes egyértelműséggel juttatta győzelemhez mindkét kerületben , a függetenségi lobogót, a midőn Hock Jánost és szappanos Istvánt országgyűlési képviselőivé választotta. Már kora hajnalban talpon volt a város. Dacára annak, hogy mindenki tudta, miszerint mindkét kerületben egyhangú lesz a választás, a polgárság mégis nagy számban özönlött a pártkörökbe, sőt a pusztai választók is tömegesenjenek be a városba, hogy meglepetések esetére is biztosítsák a függetlenségi zászló győzelmét. . Az alsókörünetben, Hock János választói a kistemplomtéri 48 as kör elött gyülekeztek. Impozáns, nagy csapatban zászlók alatt indultak el 3 óra után a régi Obester-laktanya épületben levő választási helyiség felé. A menetet dr. Iványosi Szabó Lázló pártelnök, Gömöry Sándor és Csősz József vezették. A merre a menet elhaladt, mindenütt rokonszenves üdvözléssel fogadák. A választási helyiség elé érve, példás rendben helyezkedett el a tömeg a a Kossuth-nóta éneklésével töltötte ki a választási aktus megkezdéséig terjedő időt. Fél kilenckor a helyiség kapujában megjelent Kovács Sándor választási elnök s messze hallható, harsány hangon hirdette ki, hogy a törvényes határidőben egy ajánlat érkezett, amelyben Hock Jánost ajánlották a kerület képviselőjéül, akit ezennel a kecskeméti alsó választó kerület megválasztott képviselőjéül jelentett ki. Lelkes eljenzés volt rá a felelet, mire a menet a Kálvária és piactéren keresztül Hock Jánosnak Fork** Ignác gyógyszerész vendégszerető házában levő lakása elé vonult, ahol dr. Iványosi Szab László pártelnök őszinte szeretettel teli lelkes beszédben köszöntötte Hock János képviselő. Hock János meghatottságtól elfogadott hangon válaszoló Szerényen jegyezte meg, hogy nem az ő személyének, hanem a függetlenségi zászlónak, amelyre ezáltal az ő nevét írták, szólt a nagy diadal. Emelkedett szellemű beszédben, magával ragadó szónoki hévvel vázolta azután az elvek jövendő diadalútján Végül megköszönve a bizalmat, késznek nyilatkozott a mandátum elfogadására. Ezután Hock János csatlakozott a