Függetlenség, 1906. november (19. évfolyam, 247-271. szám)
1906-11-01 / 247. szám
kimét több milliókkal dotálja az állampénztárt ! Rózsahegynek jut, holott ennek az egyenes állami adója számba se jöhet! Kijelentem, hogy juthat Kecskemétnek is. Tudok olvasni a politikai jelenségekből ! Ma a kormányférfiakat a mer- Kantil eszmék hatják át. Ma ezeket magyar suovin ideák lelkesítik. Kecskemét iparosai pedig szinmagyarok, ezeket nem fogják a subvenció széjjelosztásánál mellőzhetni. De egyenként ne várjanak segítséget, ők egyenként gyengék, hogy sulylyal bírjanak. Szövetkezni kell! Meg kell alkotni a központi műhely hajló erőt fogyasztó szövetkezetet, esetleg részvénytársaságot. A központi műhely a hajtóerőt nyerhetné a városi villanytelepről. Hogy milyen árban? Mint mások! Az épületben levő s az iparosok által (szabók, asztalosok, lábbeli készítők esztergályosok stb.) elfoglalt különkülön helyiségekben — az iparosok dolgoznak, dolgoztatnak az itt construált munkagépekkel, amelyek a mechanikai erőt a városi villanytelepről nyerik. Beszéljünk tán eme termelés előnyeiről is ? Beszéljünk tán arról, hogy milyen gazdasági előnyt adna a már készen levő városi villanytelep által kifejtett s a különböző gépeket mozgásban tartó erő? Beszéljünk talán a gépek útján elért tömeges, egyöntetű s olcsó termelésről? Beszéljünk talán az iparos gazdasági helyzetének mily mérvbeni fejlődhetéséről? Vagy már arról, hogy a központi műhely maga milyen előnyösen adna piacot a fogyasztónak s a termelőnek? Nem! Ezekről ne legyen itt szó! Aki ezeket s a központi műhely felállításából keletkező előnyöket csak innen tudná megismerni, az azt úgy sem értené meg. Hanem igenis beszéljünk arról, hogy a helybeli iparososztály a conjuncturákat hajánál fogva ragadja meg. Lépjen akcióba. Szervezze önmagát e célra. Ne hagyjon el egy napote tétlenül s ha megfelelő formát nyert az eszme, keresse fel a kormányt s követelje az őket teljesen megillető subvenciót! Néhány év előtt Ausztriából hozzánk behozatott 195 millió kor. értékű cipő és csizma; 19 3 millió kor. ért. férfi ruha; 186 millió kor. ért. nőiruha; 14 millió kor. ért. fehérnemű; 72 milió kor. ért. zsák stb. pedig a behozatal az utóbbi évben megnövekedett ! Ezeket és egyéb hasontermészetű ipari áruk behozatalát a kecskeméti központi műhely-telep is csökkenthetné s ezek mellett a helybeli termelés is olcsóbb lenne s több munkás nyerhetne foglalkozást s végül a termelők gazdaságilag fejlődhetnének. Dr. Szigethy Lehel. FUGaSmJWSEQ A jó öregek. — A kecskeméti ref. főgymnasium régi tanári kara. — írja: K. III. 1882—85-ben vettük szokásba, hogy állandóan zsinóros magyar ruhát viseljünk, Attila—Zrínyi Márta, Kossuth kalap kócsag-, vagy gém-tollal, sarkantyus csizma, vagy cipellővel. Legjobban illett ez a ruha Krivácsi Géza, Bakacs Béla, Kocsis Vándorra. Ugrik Gézát kinevettük, mert lőcslába volt az istenadta. A mi osztályunkban vagy hatan viseltünk állandóan köznapi magyar ruhát. Elszórtan ültünk tanuló társaink között. Főgyönyörűségünk volt, ha pajtásaink közül, aki felelt s leckéjét nem tudta, hogy a tanár figyelmét a pad alatt sarkantyúink összeverésével vonjuk el szenvedő társunktól. Hol itt, hol ott pendült meg a sarkantyú - kivéve Molnár László órái alatt. (Miért, majd kisül az is.) Az előadó tanárok persze bosszankodtak, de a magyar ruha és sarkantyú cssizsaa viselése ellen kikelni tiltotta kebelük, melyben — bizony mondom — magyar szív dobogott s szivek, melyben magyar vér csörgedezett. Egyszer azonban megszűnt a dal — akarom mondani a sarkantyú pengetés. Szigeti bácsival volt óránk a hatodik osztályban. Ovidiusból nyaggatta Hollósy Zoltánt (Zsiga bácsi fiát) — meghalt szegény fiatalon, mint huszárhadnagy. Jó fiú volt. Zoltán jó fiú, jó pajtás, de még tanárgyerek is volt. Hogy ne lepleztük volna hát készületlenségét sarkantyú pengéssel ? ! — Fiaim, barátaim — szól az öreg, végig sodorva harcsa bajuszát, — már megtisztelő megszólításával is jó hatást téve ránk — nézzék szép, nagyon szép viselet az a magyar ruha, illik hozzá a sarkantyus csizma — de úgy vagyok én azzal a sarkantyúval, mint a luterános ember az ostyával. ? ? ? — Hát tudják a pápista azt vallja, hogy a papja, ha megáldja az ostyát, az valóságos Jézus testévé válik. A kálomista azt mondja, hogy ő csak Krisztus megtöretett testének emlékére eszi azt a darab kenyeret, mit papja nyújt neki úrvacsora felvételekor. A luteránus meg azt erősíti, hogy az az ostya vagy kenyér bizony nem válik testté, hanem vagy alatta, vagy felette, vagy valahol körülötte ott van az úr teste. Hát én meg ha sarkantyú pengést hallok, azt mondom, hogy körülötte, alatta, ha ott nem, hát bizonyosan fölötte ott van a ló, ha juhász is viselne sarkantyút, azt is mondhatnám, hogy a szamár. E naptól kezdve Szigeti órái alatt gyufaszálat dugtunk a sarkanytyu szárnyak és tarély közé. 247. Ha bosszankodott ha ő büntetett volna, bizony tovább is pengettük volna a sarkantyúinkat. ÚJDONSÁGOK. Az emlékezés napja. Kecskemét, ordt. 31. Itt az ősz. Nem a csillagászati, nem is a naptári. Hanem az, amelyiket a szívünk érez meg, amelynek kezdetét, a végét a lélek szabja meg. Mikor így október vége felé a halottak napja közeleg, akkor visszavonhatlanul itt az ősz. Itt volna még ha a fákon ott virulna is a nyár minden virága, itt van már ha a nap sugara csalóka játékot is űz velünk! . . . A halottak iránt való emlékezés napja lesz csütörtökön. Akinek valakije van odakünn a temetőben, az kizarándokol csütötökön és leteszi kedvesének sírjára az emlékezés kegyeletes virágát; a halottakapja után pedig az egész temető virágerdő lett. Az emlékezés virágaié . . . A temetőben már elkészültek a kivándorló élők fogadtatására. Elegyengették a keskeny ösvényeket, a rögök között és a sírok szétkuszába hervadt virágait eltávolítják, hogy helyet engedjenek a frissnek, az újnak, amelyet rokoni kezek helyeznek majd a fejfákra és márvány kövekre. Mert a halottak napja voltaképpen az élőké, akik a halottakat évrőlévre megsiratván, a halottaknál is csak vigaszt és életerőt keresnek. — Lapunk legközelebbi száma, a mindszenti ünnepek miatt szombaton jelenik meg. — Dr. Axaméthy Lajos ny. kultuszminiszteri tanácsos, a tanítói árvaházak országos felügyelője, a myai napon városunkba időzött. A Naméthy dr. a tanítói árvaházat látogatta meg s az ott tapasztalt rend felett különös elismerését nyilvánította Faragó Béla igazgatónak. — A szegedi főispán beiktatása. Kelemen Bélának az uj szegedi főispánnak november 12-én lesz a beiktató ünnepsége. Mint Csongrád megyei főispánt pedig november 25-én iktatják be Szentesen. A beiktatás mindkét helyen fényes ünnepségek keretében fog lefolyni. Szentes még népbandériumot is szervez ez alkalomra. — Kinevezések a honvédségnél. A király, mint a honvédség Rendeleti Közlönyéneklegutóbbi száma jelenti: zombori Zombory Richárd földinket a pécsi honvéd-huszár ezredhez másodosztályú századossá; naményi Koncz István hadnagyot, a helyben állomásozó 1-ső honvéd-huszár ezred osztályához, főhadnagygyá kinevezte. F R A N K L A J O S férfiszabó az „Angol-divat“-hoz. Kecskemét, Nagykőrösi utca 223 szám. Férfi- és gyermek-ruha áruház. Az őszi és téli idényre kész férfi- és gyermeköltönyöket, felöltőket, télikabátokat, rövid, utazó és városi bundákat a legolcsóbban csakis nálam vásárolhat, amiről már az első próbavásárlásnál meggyőződhetik. Egy gyermeköltöny tartós téli szövetből 5 korona. V Egy gyermek télikabát3—10 évesig, 9 korona. Egy férfi öltöny tartós téli szövetből 14 korona. × Egy férfi fekete télikabát 20 korona. Szolid elv ! Külön mértékosztály dús szövetválasztékkal. Túlfizetés kizárva