Függetlenség, 1907. február (20. évfolyam, 27-49. szám)

1907-02-01 / 27. szám

Egy vereség. Az általános titkos választói jo got, mint a jövő politikai reményét, már régen emlegetik nálunk. A tör­vényjavaslat most készül róla, a kor­mány megígérte, hogy beterjeszti, mi­helyt elkészül vele. Kétségtelenül nem kis munkával és v.sződéssel jár az előkészítése, az egész országról kell a statisztikai adatokat ossz* szedni s ezzel a dologgal egy füst alatt rendbe kell hozni a választókerületek beosz­tási hibáit is, mert uj törvénynyef már nem lehet megerősíteni továbbra is azt a lehetetlen állapotot, hogy né­mely erdélyi . kerületben százötven rumony polgártárs választ egy kép­viselőt, mig például az alföldi halasi kerületben csak hatezer magyar vá­lasztó jut ugyanehez a joghoz Az általános választói jogtól, il­letve a jog kiterjesztésétől sokan tar­tanak és sötétbe való ugrásnak sze­retik nevezni. Ez a félelem leginkább onnan van, hogy a szocializmus ter­jedését, erőrekappását látják benne. Ez azonban túlzás. A szociális szer­vezkedésnek bizonyos fokig ép annyi joga van az élet ez, mint bármely más politikai szervezkedésnek, ezt A „fekete rózsa.“ — A Függetlenség eredeti tárcája. — Irta: Gödölley Erzsiké. (Folyt, és vége). Jancsi bele kezd a dalba: „Eltörött a hegedűm, nem akar szólani“ s a „fe­kete rózsa“ elkezd lassan ide-oda imbo- lyogni, forgolódni, majd fején a karját összefonja i elked örült sebességgel tán­colva forogni; csak úgy röpül a vörös viganó, mely alól gyönyörű keskeny, finom alakú kis lábak kandikálnak elő. Dús hajfonatai, mint két óriási, fekete kígyó, kapaszkodnak a szép fejre s kí­gyózva forognak utánna. Csak úgy káprázik a szeme az ura­ságnak, nem tudja ébren van-e, vagy álmodik ? — Add nekem a lányodat vajdai Megveszem, gazdagon megfizetem, s elő­annál könnyebben elismerheti min­denki, meri ha nem ismeri is el, akkor is csak igy van. Ami pedig a hazátlan szocializmust, a nemzetközi, se istent, sem hazát nem ismerő szer­vezkedést illeti, az éppen pár nap | előtt, szenvedek Németországban döntő vereséget éppen az ál!alános titkos választói jog segítségével. A földgolyóbis azon részein, ahol a szocializmus elterjedve van, sehol sem áll oly erős és szervezett lábon, mint Németországba i. A titkos válasz­tások alkalmával mégis a rövidebbet húzta. A lehető legrövidebbet. Diadal­ittasan ment a választási küzdelembe, a már meglevő választókerületeihez egy egész sor újat remélt csatolni s az eredmény az, hogy nem nyert sem­mit, ellenben a meglevőkből sokat elvesztett. Igaz, hogy Németországban a szer­vezett szocializmussal szemben megvan a megfelelő ellenszervezet is s ott a nép ugratásával ha ni, a maszlagos fazék gőzével teret nyerni nem lehet. Ott csak érvekkel lehet dolgozni, de ugyanakkor ott állnak velük szemben az ellenérvek is, a szónoklat mérföld- ■ ugró frázisaival szemben a higgadt gondolkozás érvei. Továbbá sok és veszi tömött erszényét. Ezt csak fogl i- lóul adom, még háromszor enyit adok I A vajda mohón kap a sok pénz I után, de a felesége, min* ha szíven szúrták j volna, felkiált: — Nem adom, én neveltem, az ^n { lányom I Ha három vármegyét is ad az ur, akkor se adom. Az öreg asszony is elővánszorog a sátor szögletéből s száraz, kiaszott kar- ] jait felemeli, majd cigányosan leül s el- ; kezd cigány nyelven jajveszékelni, átko- j zódni, majd magyarul folytatja: — Ne vigye el az ur az unokámat, én dajkáltam, mikor még kis purdé volt I j Ne vigye el a cigányok büszkeségét! A rajkók siralkodva kapaszkodnak * bele a vörös viganóba s elállják az útját a leánynak. f Á hegedű elhallgat a legény kézé- j I ben, ki résztjósló pillantással méri végig | az uraságot, csak úgy villámlik tekintete, j A leány megáll, gömbölyű karjait össze j fonja szoborszerü keblén s merész vil- logásu szemeivel rábámul az uraságra. jó kézben levő fáklyák, amik alapo­san belevilágítanak a nemzeiietlen szociálizmus bizonyos rejtekeibe. S van hova világilaniok. Ahol aknákkal dolgoznak, ott vannak sötét pince­zugok is, amelyek uagyon különösen festenek, ha nappali világosságot vet rájuk egy-egy fáklya Hát ez is hat ott a tömegekre, amelyek többé nem akaróznak annyira egyéniségfelen s minden önállóság nélkül való rabszol­gái lenni a szociálista vezetődiktárok- nak. Bizonyos határon felül ezek a vezetődiktátorok tartalmatlanokká vál- | nak, legfeljebb csak hirdetik az igé- I két, amelyek nekik jól jövedelmeztek, de többé nem gyakorolják. Magyarán, mondva a vizet prédikálják s maguk bort isznak. A vezetők között iöi(ü‘ nedeznek a nemcsak vagyonossá, ha­nem dusvagyonuvá vált emberek, akik ezt a mivoltukat takargatják ugyan, de hiszen azért van az ellenszervezet, hogy rámutasson. S elképzelhető, hogy milyen hálást tesz a tömegre, mikor, mint a közelmúltban történt, a leálcázol t vezető azzal védekezik, hogy nagy vagyonát ő nem szerezte, hanem — örökölte. Vagyis, hogy harc a minden néven nevezendő tőke ellen, ez a tömegjelszó, ellenben jó örökölni A vajda előkapja ezüst fogantyus biró botját s a jajgató népség fölött meg-. suhintja. — Nem lesz mindjárt csönd I Nem | tudtok 'tisztességet? Itt én parancsolok! s a bottal rához az egyik purdéra, ki jaj- ‘ gatva ugrik félre. — Ha ad az ur krajcárt, akkor nem kiabálunk — mondja a megriasztott rajkó vigyorogva, mire az uraság egy marok apró krajcárt dob köcéjük s a fekete, kócos gyerekek összevesznek rajta. — Rózsikéin, ugy-e hozzá mégy az úrhoz? Kérdi a vajda leányát? A leány, mint a kígyó, kiegyenese­dik s mint a zsákmányára leső párduc villogtatja fehér fogait. Büszke fejét da­cosan megrázza, csak úgy himbálóznak a kékes-fekete fürtök: — Nem gyalázom meg a nemzetsé­gemet, hogy az űré legyek. Cigány va­gyok ! mondja büszkén. —- Jöjj hozzám Rózsi, nagyságos asszony leszel, nem vörös viganód, de selyem ruhád lesz. Apró kis lábaidat nem töri majd a tüske, göröngy, selyem , lecátiéí, IS??, február 1.________szombat- évfolyam, 27. Stám, ELŐFIZETÉSI ÁR || Jjf Szerkesztősen és Helyben házhoz «■mrantm WB angp Rt P* kiadóhivatal: m FÜGGETLENSÉG B üidékre postáit nyék is k ill— küldve POLITIKAI IST^ dendők. F&lvrere 7.60f! ksrr.du íüggeiiensegi es_4<*-as párttulajdona és hivatalos közlönye, i 4 Jelesf02na; m. Felelős szerkesztő Főszerkesztő Szerkesztő PO MÓRI JENŐ SZAPPANOS ISTVÁN : KECSKEMÉTI VILMOS Tásc A. |\ 1 i j I legkitűnőbb szikjából fakadó természetes ásványvíz. Bor hegyi bor tíz Foiráskezelőség: BÁRÓT. (Háromszékmegye.) ZllZ6F Alllllfllftl. kereskedésében (Gyümölcspiac - Vasútállomás : Ágostonéivá. « ez ei-•$ Trombita-utca Mrkán Dr- Horvá^^Mihály ;orros «

Next

/
Thumbnails
Contents