Függetlenség, 1907. március (20. évfolyam, 50-75. szám)
1907-03-01 / 50. szám
Kecskemét, 1907. március 1. péntek XX. évfolyam. 50. szám. ELŐFIZETÉSI ÁR. | fl[ ^ Szerkesztőség és ^ FÜGGETLENSÉGi Negyedévre . . 3.80 fill. POLITIKAI NAPILAP Telefon: Félévre ... 7.60 fill. fl kecskeméti függetlenségi és 48-as párt tulajdona és hivatalos közlönye. 145 szám-Felelős szerkesztő: Főszerkesztő: Szerkesztő: TÖMÖRI JENŐ SZAPPANOS ISTVÁN KECSKEMÉTI VILMOS Vidékre postán küldve: Vám- és kereskedelmi szövetség. .. A hadügyi kérdések a koalíció kormányra léptével egyelőre a messze háttérbe szoríttattak, így volt ez már a legilletékesebb tényezők által is ismertetve. A már 1898-tól napjainkig folyó s még mindig megoldatlan vám- és kereskedelemügyi kérdésekben a törvények betartására utaltatott Magyarország és Ausztria. Ezen gazdasági életünket irányító kérdés tehát a mai napokban a legfontosabb. Jó részben a nagypolitikát ez foglalkoztatja. Törvényünk azt mondja, hogy a vám- és kereskedelmi szerződés felmondását az új tárgyalások követik. Itt egész halmazata merül fel az újabb és újabb kérdéseknek. Mi történik akkor, ha tárgyalások eredményre nem vezetnek? Látjuk, hogy már majdnem 10 éve folynak a tárgyalások, de Ausztria makacsságán, majd az ottani szerencsétlen politikai viszonyok alapján, mindig hajótörést szenvedett az eredmény. 2. Mi történik, ha az 1899. 30. t.-cz. hatálya ez év végén lejár? Holott a törvény másodízben is kifejezi a mi jogunkat az önálló vámterülethez, egyszersmind deklarálja azt, hogy jogilag mi nálunk máris megvan az önálló vámterület. 3. Mi történik akkor, ha a király eme törvénycikknek még hatályban fenntartható intézkedéseire a meghosszabbítást a parlament akarat nyilvánítása ellenére is megtagadná ? Ami végül is nem lehetetlen, miután minden imperialisticus törekvés szerette a történelem tanúsága szerint az uralma alatti terület egységesítését, míg ellenben az 1899. 30. t.-cz. éppen az uralom alatti két terület gazdasági egysége ellen tör. 4. Mi történnék akkor, ha a törvényre hivatkozva, miután Ausztriával a gazdasági kiegyezés nem sikerül, Magyarország 1908-ra az önálló vámterületet proclamálná, tekintettel a már megkötött külföldi szerződésekre s tekintet nélkül a közös jegybankra? Ezekre most ne válaszoljunk, hanem vizsgáltuk azon okokat, amelyek különösen 1873. évtől fogva a függetlenségi és 48-as pártot, majd más politikai pártokat is későbben, ma pedig az egész magyar politikai világot az önálló vámterület kérdésében mozgatja. A gazdasági életet az államok csak irányítják intézményeikben, jogszabályaikban, de ezt nem vezetik. Az állam területén egyesek illetve milliók kezeiben levő gazdaságoknak ezek maguk a vezetői s ezek fejlődésére, növelésére az államhatalom csak a közérdek szempontjából alakult intézményekkel gyakorol befolyást ; akik ezen közintézményeket maguk részére megfelelőbben kiaknázzák, azok gazdaságilag fejlődnek. A közgazdasági politika feladata tehát az összeség érdekében való intézmények alkotása. Régen el van már ismerve, hogy nem szerfelett nagy, de mégis nagyobb területen a közgazdasági politika nagyobb eredményeket tud elérni. Eme tételből kiindulva járultunk hozzá 1867-ben ahoz, hogy Magyarország és Ausztria egy közgazdasági politikai egészet képezzen, úgy azonban, hogy ha az erre vonatkozó egyezség bármely szerződő fél által jónak, előnyösnek nem találtatnék, gazdaságilag is szétválhatunk. Mi keressük most egy idő óta az elválás lehetőségét. Azt állítván, hogy a két terület gazdasági viszonyai nem egyformák, így az egyezmények ezen különböző gazdasági viszonyokat egy intézménynyel, egy vám- és kereskedelmi politikával nem képes úgy megoltalmazni, hogy ezen politika mind a két államterület lakóinak egyformán kedvezzen s azokat egyformán kielégítse. Mi vagyunk az elégületlenek, de ezen elégületlenségünket a jog, a törvény fegyvereivel akarjuk orvosolni. Elégületlenségünk oka abban rejlik, hogy mi gazdaságilag, pénzügyileg, hitelállásilag, iparilag, kereskedelmileg, sőt még a kultúra mezején is hátrább állnak, mint a népességileg nagyobb s minket évszázadokon szipolyozó s minden irányban gyengítő Ausztria, ennélfogva a mi közgazdaságunknak más irányú és természetű állami támogatás, irányítás szükséges, mint amely belefér bármiféle kiegyezés folytán beigtatható vám- és kereskedelmi szövetségbe. A gyermek hatalma. Elbeszélés. 5) Irta : Kada Elek. Milyen jól esett neki a gyermek simulása ! Eddig még a kutyája se is igen csóválta felé a falkát, most meg mikor azt látta, hogy egy kis teremtést adott neki az Isten, aki hálás szeretettel ragaszkodik majd hozzá, hát úgy érezte magát, mintha a szíve tájékát valami áldó melegségű kéz simogatná. Maga vetette meg a gyereknek az ágyat, maga kísérte a lefekvéshez. Nem tudtak még beszélni, mert egyik se értette a másiknak a nyelvét, csak egy jellel mutogatták ki az egymás iránt való szereteteket. Anyai gondoskodással húzogatta a takarót az álmos gyerekre, de az a kislány, mintha valami hirtelen jutott volna az eszébe, feltérdelt az ágyra, keresztet vetett magára, aztán halkan elkezdett imádkozni. Ráborult az éj sötété a gazdag hentes hajlékára, s ahol azelőtt csak a pénz körül forgolódott az állam, most egészen más világban kalandoztak az alvók gondolatai. Csendesen pihegett a gyermek, patyolat kis ágyában. Úgy érezte magát, mintha fenyves erdő koszorúzta szülőföldjén puha zöld pázsiton pihenne, s édes anyja keze játszanék fürtjeivel. Oh az az édes anya, ha koldusnak is született, lelkének gazdaságával megfizette a menybejutás bérét. Szelleme ott lebegett az alvók felett, s égben nyert erejével nem csak az alvó gyermek lelkébe lopódzott, hanem felkeresték a Csótiék szivét, s mély nyugodt boldog álmot hozott az alvók fejére, mikor azt susogta nekik : „jólét helyébe jót várjatok.“ Csótiék is megérezték ezt az áldást. Hajnalhasadtára talpon volt a háznép, s olyan kedvvel indultak a piacra, amilyen kedvet még soha sem éreztek. A kislányt rábízták a cselédre, de alig várták, hogy hazaérve elgagyogjanak vele. Szinte öröm is volt nézni azt a gagyogást! Mikor a Csótiné hazaért az új kis tarka-barke ruhákkal s a Mancinak keresztelt kis árvára felaggatta a csecse-becse encöm-bencömöt, kitágult a bámulattól annak a kis teremtésnek a szeme, s azt se tudta, hogy Csóti uram, vagy Csótiné asszonyom kezét csókolja-e meg előbb ? Annyira eltelt a gyerek a ruhája nézésében, hogy alig akart leülni az ebédhez, pedig olyan illattal párolgott az az étel, amilyen illatot még az édesanyja föztéhez se érzett. Nagy tuszkolásra aztán oda telepedett új szülei közé, de mielőtt hozzáfogott volna az ételhez, hát keresztet vetett magára, s újra elmondta a maga nyelvén az imádságot. Szokatlan volt ez a ceremónia a Csótiéknak, s azt se tudták hirtelenében, hogy mihez fogjanak ? Annak az ártatlan gyereknek a kérdő szeme biró szemeként szögeződött rájuk, mintha azt kérdezte volna tőlük: hát ti nem kértek áldást az Úr Istentől ? Szinte restelkedve álltak fel ülő helyükből s keresztett vetve magukra, összetett kézzel némán hallgatták a gyerek lassú mormogását. Ha valaki benézett volna az ablakon, hát összecsapott kézzel hirdette volna azt a csudát, a melyet titkos kezével teremtett az Ur Isten a Csótiék házába. Ebéd után felállt Csótiné a gyalog székre s kotorászni kezdett a mestergerendának egy rejtett zugában. — Mit keresel anyjuk? — Az imádságos könyvet. (Folytatás). ■M a • ■ • a legkitűnőbb sziklából fakadó természetes ásványvíz. Birheim hopviz Qa*é%v*6***MUH N y lg M I BJ y | Vili Főraktár: Elárusítás palackonként: Forráskezelőség: BARÓT (Háromszék megye). Zilzer Adolfnál, Ladányi Jérek Vasútállomás: Ágostonfalva. ukt ... . . . (Gyümölcspiac, dr. Horváth Mihály ________________________________________________________________Mezei—Trombita utca sarkán, Orvos úr házában.)