Függetlenség, 1908. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1908-01-01 / 1. szám

1307—1908. Irta: SZAPPANOS ISTVÁN. A két nagy évszám között egy másodpercnek talán egy ezred része sincs, mely a kettőt egymástól elvá­lasztja azon síkon, melyen a kez­det kezdete óta fut és futni fog vég nélkül, a végtelenig. Időt jelent mind a kettő. Az első a múltat. Az utóbbi a jövőt: melybe átlépett minden élő észrevétlenül, nem figyelve a nagy eseményre: melynek már csak az emléke maradt meg, de amelyben már az őskorban a szem­lélő emberiség meghatározta a nap pályáját ép úgy mint a föld pályafu­tását ; vagyis az ótestamentum tanával szemben a nagy csillagász Kopernikus fölfedezése, alapos meghatározása sze­rint azon pályás:ken a föle' keringéséi a nap körül, úgy a földnek saját ten­gelye körüli forgását, vagyis azt az időt, mely alatt ezt bevégzi. Egyszóval tehát a mult, a jelen, a jövő az örökkévalóság! Letűnt tehát, az emberi számítás szerint az 1907-ik év, mely a tegnapi nappal átadatott a múltnak. A múlt j felől megemlékezni, azután felette na- i pile nd re térni; ez a megszokás. A mi minket kecskemétieket illet, azt hiszem nem lesz felesleges, ha közgazdaságunkra egy futó visszapil­lantást vetünk; ugyanis: Első helyen elismeréssel jelent­hetni, hogy a városi hivatalok felett nagys. Gulner Gyula főispán ur múlt hó 29-ik napján tartotta meg a szá- monkérő széket, a városi tisztviselők évi tisztviselői működésűk felett, mely kellő sikerrel s a számonkérő szék elismerésével teljes rendben folyt le, a hivatalnokok, tisztviselők szorgalmát ügybuzgöságát tanúsította. Szép és megható volt főispánunk felhívása az iránt, hogy nem annyira hivatalos kötelességből, mint önérzet­ből hivataluknak magaslatán állva, rátermettségből származott odaadással működjenek, s a hozzájuk folyamodókat szives készséggel ej lássák utasítással. Megelégedéssel vehetjük tudomá­sul azon szép és rég óhajtott vágyá­nak teljesülését is városunknak, hogy valahára sikerült városi birtokaink ha­tárterületét Puszta-Szent-Lőrinc meg­megvételével kibővíteni, ha nagy áldo­zat árán is! De megnyugtató, mert Kecskemét törvényhatósági városé lett. Ámi városi népünk közegészségi állapotát illeti, nem mondható, hogy nem volt aggályos; miután több Ízben fel-fellépett némely ragályos betegség s több változatú himlő járvány, melyek végett olykor-olykor az iskoláztatás is szünetelt. Szőlőskerteink termései sem voltak bőségesek: kivált bortermésünk egy- harmadrészben leapadt, amit leginkább a nyári hosszantartó szárazság s az azzal járó forróság okozott, mely feléméire megdézsmálta gyümölcsöseink termé­sét is. Mezőgazdaságunk sem volt ked­vezőbb, sem árpa, sem búza, kukorica, ; krumpli rozs, zab termésben, melyet | bizonyít mindegyiknek a majd kétsze­resre felszökött vételi árának ma­gassága. Ugyan igy állunk a takarmány­félékkel is, ellenkezően a marha- a lóállomány árával, melynek tavaszi árá­val szemben a mai ára csak kétharmad részét teszi. Úgy állunk a tüzelő-anyaggal is, melynek túlmagas árát mégis némileg mérsékli az eddigi lanyha időjárás, mely nem követelte a nagy fűtőanyag fogyasztását. Jelenünk még igy csak tűrhető. Készülünk a bekövetkezett 1908-ik év küzdelmeire mindanayian. Mert szá­mon kell venni mindenkinek a kia­dásait, reménybeli jövödelmeit. Meg­mérni munkásságának sikerét, mit csi­nált, végzett, mi célból, mit tett? Mily körülmények között minő eredményt nyert. Iparát, kereskedését, szőlő- vagy mezőgazgaságát miként érintette, hogy abból levonhassa tanúságát, jövőbeni mihez tartását. De mondja az irás: Nemcsak kenyérrel él az ember. A magyar ember igazi társas valóság. Meg van benne a családot szerető ápo­lása, gondozása, vallása, hite iránti hű­sége, rokona, vendége iránti szívessége, közlékenysége, jóhiszeműsége sokszor könnyenhivősége is, melyre nem egy példa van; lépre megy: sokszor csa­lódik. Társadalmunkban gyakran feltűn­nek az álpróféták, kik izgatva tévútra vezetik a hiszékenyeket, úgy, hogy e c s k e igazi komoly kiprópált férfiak alig ké­pesek őket megnyugtajni. Ne üljünk fel kivált a régi bukott í rendszerből származó titkos állhireknek, azok terjesztőinek. Lesben állnak azok ma is, kétsé- I geskednek azok ma is, erősen dolgoz­nak, szervezkednek, orvvadászként ké­szenlétben vannak, hogy az alkalmat megragadhassák. Vigyázzunk tehát magunkra, sze­retett polgártársainkra. Mert a szere­tet szeretettel, a bizalom jóindulattal viszonoztatik; kötelességünket egész emberhez illően megtenni, reánk bí­zott munkánkat vállvetve, egyetértve hiven teljesítsük, melyek eléréséhez ezen reánk virradt újév reggelén igaz szívből jókívánságom az: Adjon a jó Teremtő, Magyarország minden igaz hü fiának, családjának boldog uj évet. A karácsonyi misztériumokról. ; irta és a Kathoükus Egyiet 1907 december hó 22-én tartott estélyén felolvasta: Szent-Gály Gyula. „Ellenkezést vetek közötted és az asz- szony között; 6 megrontja fejedet és te sarka után 1 selkedel“. E szavakkal átkozza el az Ur az els<5 emberpár gonosz csábitóját, de egyben meg­ígéri a Megváltó elküldését. A megváltásnak ezen ígéretén s az ígéretnek Jézus születése, tanítása és halá­lával bemutatott véres áldozata által való teljesülésén épül fel a kereszténység. A Megváltó eljövetelének emlékére a karáesonyi ünnepkör van szentelve, ez a bájos, poétikus ünnep, mely gyermekkorunk legszebb, legártatlanabb örömeit juttatja eszünkbe s mely most is elénk varázsolja azt a megható képet,. midőn a szent estén a vágyakozás lázától kipirult arcú és ra­gyogó szemű gyermeksereg szivdobogva lesi-várja, mikor repül be a Jézuska a csil­logó, tündérfényben úszó karácsonyfával. A Megváltó születésével foglalkozó ka­rácsonyi játékok, u. n. karácsonyi misztériu­mok keletkezését, azoknak fejlődési és át­alakulási folyamatát óhajtom röviden vázolni az alább következőkben. * * * Misztérium alatt általában valamely vallásos szent titkot értünk. így nevezték azonban azokat a drámai jeleneteket, előadá­sokat is, melyeknek tárgya Jézus születése, életének egyes eseményei vagy halála. Az egyház — nagyon bölcsen — min­den eszközt megragad, mely alkalmas arra, hogy a hívőkben az ájtatosságot, a vallási buzgalmat fölébressze és azt ébren tartsa, sőt fokozza. Nem bízza magára a hívőre, hogy önmagától, csupán a szent titokba való el­mélyedésből váltsa ki vallásos érzelmeit. Tudta azt nagyon jól, hogy ilyen magában való elmélyedésre csak nagyon kevés em­ber képss. Segiitségére sietett tehát híveinek tö ELŐFIZETÉS! ÁR. ® ® ____________ _ - __ __ — —HŰL S*e«Wrióíés és F I IPPCTI nűQPfi i IJÍsIjÍL I ULNdCAi * Fotó* UM«.: POLITIKAI NAPILAP. ... , Negyedévre . 3.® fii. . . Telelőn tűm. Félévre . . 7.60 fa. ft kecskeméti függetlenségi és 48-as párt tulajdona és hivatalos közlönye. i«s. Főszerkesztő: Kiadja: j Felelős seerfcssetőj SZAPPANOS ISTVÁN. a „Függetlenség“ lapvállalat. TÖMÖRI JENŐ. Kecskemét, 1908. január 1. x Szerda XXL évfolyam, 1. Mái.

Next

/
Thumbnails
Contents