Függetlenség, 1908. április (21. évfolyam, 76-99. szám)

1908-04-01 / 76. szám

Gyermeknapok. Eljön majd az idő, mikor megszű­nik a földön minden fájdalom, a szen­vedés elveszi erejét s a szemekből fel­száradnak a keserű könyek. Mert a mindent gyógyító szeretet költözik majd a földre, beférkőzik majd az emberek leikébe s kiüldöz onnan minden szeretetlenséget, amely ma még okozója minden könynek, szenvedésnek és fájdalomnak. Hittel, bizodalommal várják, hogy eljő majd a szeretet világa, amikor min­denki boldog lesz a földön. Majd, majd ... De ki tudja, a szeretet ereje mikor lesz oly erős, hogy legyőzze a szeretetlenséget. Nemzedékek után nemzedékeknek kell még remélniük, még ez a remény valóra válhatik. De eljön a szeretet ideje, bizonyo­san eljön. Erejének jóltevő sugarait mintha már is éreznők — közeledni. A héten két napra leszáll közzénk a szeretet angyala, hogy felmelegitse s igaz érzővé tegye az emberek szivét. A szeretet eljő a földre. Elszáll az emberekhez és szól hozzájuk úgy, amint csak a szeretet tud szólni. Az emberek pedig meghallgatják a szeretet szavát, szivök jóra fordul és cselekesznek a — szeretet nevében. Mi is a szeretet nevében szólunk. A héten, csütörtökön, pénteken gyer­meknapot tart városunk jóltevő kö­zönsége. A szeretet igazi napja legyen ez a két nap. Nagy a nyomor, a szenvedés e föl­dön. Millió lélekből tör elő a keserves panasz s az irtózatos jajszó szünet­lenül. A mindennapi létért való élethalál­harcban az erősek könyörtelenül gázol­nak keresztül a gyengébbeken. Nincs irgalom, nincsen kegyelem ebben a tü­lekedő küzdelemben. Még az erősek is gyengék lesznek, ha egyedül maradnak. Mi lenne hát azokkal, akiket min­denki elhagyott s akik a gyengék között is leggyengébbek ? Bizonyos pusztulás lenne a sorsuk e szerencsétleneknek. Nincs is szerencsétlenebb teremtés ezen a világon az árva, elhagyott gyermeknél. Az életnek csak a szomo­rúsága jutott részéül, az örömnek csak a hírét ha hallhatja. Ezer szenvedés éri az árvát s min­den fájdalmat kétszeresen érez. A nyo­morúság könyed martaléka az elhagyott gyermek. Nincs kegyetlenebb sors, mint az árva sorsa. Csak az árva tudja, mert csak az érezi, milyen szenvedések s fájdalmak vannak a földön. Az árvák szinte zsákmányul vol­tak eddig kidobva minden szenve­désnek. Mert szeretetlenség uralkodott eddig az emberek között. A szeretet nem bírta magához emelni a kis árvákat se. Veszni, pusztulni hagyta mindenki az elha­gyott gyermeket. De már érezzük a szeretet hatal­mát. Az emberek lelke emberiesen kezd érezni már. Nem hagyja magára a te­hetetlen árvát. Nem hagyja a nyomor és szenvedés martalékául. Felveszi ma­gához s megmenti a társadalomnak az elhagyatottakat. Mindez a szeretet hatalma. A héten csütörtökön, pénteken a szeretet napja lesz. A szeretet angyala leszáll a jó em­berekhez s beszél hozzájuk az árva gyer­mekekről. Szeretetre ébreszti az érző lelkeket. Csütörtökön, pénteken gyermeknap lesz Kecskeméten. Városunk közönségéhez fordul az országos gyermekvédő liga bizottsága. Az elhagyott árva gyermekek meg­mentésére s felsegélyezésére gyűjtés lesz e két napon. Legnagyobb jótéteményt gyakorol, aki adakozik a szegény gyermekek javára. Kereskedőink e két napi árusításuk­nak jelentékeny százalékát ajánlották fel e gyermekvédelmi célra. Aki hát e két napon vásárol, a vásárlásnál a jótékony­sághoz is hozzájárul. Adakozzunk az elhagyott gyermekek javára, mentsük meg az árva gyerme­keket ! Vessző. fl magyar iparművészet népszerűsítése. A legújabb idők szociális átalakulásai a művészet lényegében is változásokat okoztak s módosították azt. Az egyre nagyobb tért hó­ditó demokratikus felfogás egyik fontos követ­kezménye, hogy a művészet mintegy elhagyva rideg piedesztálját, lemegy a nyüzsgő, kenyér­ért küzködő hétköznapi emberek közé, gya korlativá és hozzáférhetővé lesz mindenki szá­mára s útjában ott hagyja nyomát nemcsak a bútoron, ruhán és lakáson, de az emberek lelkén is. A szép, mely úgyis mindig anyag­hoz kötve jelenik meg, elindult, hogy meg­hódítsa a társadalmat s életet lopjon az eddig halottnak hitt dolgokba, melyek bennünket kö­rülvesznek. Ezekkel az intenciókkal vitték bele lelkes és mélyen érző művészemberek a művé­szetet az iparba, hogy minden ami kezünk ügyébe esik, amin szemünk naponta megpihen, szóval ami keretét képezi életünknek, ne csak tőlünk független Staffage legyen, hanem a gondolatunkhoz és érzésünk­höz tartozó, velünk összefüggő élő valami, amiben megérezzük lelkünk egy-egy mosolygó rezdülését, amiből ismerős, otthonos érzések áradnak felénk. Nálunk az Iparművészeti Társulat vállal­kozott erre a nemcsak művészi, de nagy kul- türmissiót is teljesítő nemes munkára. Évek óta tartja már fönn a legintimebb kapcsolatot iparunkkal s hogy miiyen eredménynyel, doku­mentálta tegutóbb a milánói nemzetközi ki­állítás, melyen a magyar iparművészeinek ve­zető szerep jutott. Fáradságot és áldozatot nem kiméivé iparkodik iparunk minden ágát mű­vészi nívóra emelni s alig két ávtized alatt a zománc és fémművesség, csipke és textilipar, butorkészités, mozaik kerámia és üvegfestés terén nem csak egy félszázad mulasztását pó­tolta, de a külfölddel szemben is versenyké­pessé fejlesztette művészi iparunkat. Iparosaink és tervező művészeink közt szoros kontaktust teremtett. Pályadijakat tűz ki művészi munkák tervezésére s elkészítésére; kiállításokat rendez, melyekkel fölébreszti a nagyközönség érdeklődését és nemesíti Ízlését. A gyáripar termékein is látszik már nemesitő hatása s ez annálinkább fontosabb, mert ná­lunk a gyáripar olcsóságával egészséges és virágzó kézműipart olt meg. Népmüveletünk igazi kincseinek megmentésére vállalkozik ez­zel az Iparművészeti Társulat, annak a nép­művészetnek megmentésére, melynek alkotásait a legfejlettebb nyugoti művészet is megcsodálta. Folyóirataiban és kiállításain számtalanszor találkozunk magyar művészi motívumokkal, melyeknek csirája onnan indult ki a nép lei­kéből. Ezt a népművészetet akarja kulturképessé növelni s ennek felkutatására és összegyűjté­sére fölkeresi a legrejtettebb zugokat is. A magyar közönség pedig — melynek lelke mindenkor nyitva van a becsületes és komoly művészi törekvések előtt — hamarosan megértette az Iparművészeti Társulat intencióit. Szeretettel keresi föl a kiállításokat s kezdi becsülni és ízlésessé tenni otthonát. Átlátta és méltányolja a nagy igazságot, mely az őszinte­ségben és egyszerűségben rejlik: fa és gipsz ne hazudjon bronzot vagy márványt, érvénye­süljön az anyag mindenkor a maga valóságá­ban, legyen vége az imitációk hazugságának. Nagy szociális elv rejlik e mögött. Megtanulja a közönség, hogy nemcsak a gazdagok bron­zokkal és márványokkal teletömött lakása, nem mindig megértéssel és Ízléssel alkalmazott fényűzése lehet művészi, de egykét fenyőfából ízlésesen összeállított bútorral, egy két egy­szerű ornamenssel s stílusos szőnyeggel a legszegényebb ember is művészi otthont teremt­het magának. Az bizonyos, hogy ma még a tervezett bútor drágább valamivel a tucatszámra készültnél, de ha a közönség nem riad vissza, úgy ez is rövidesen elmúlik. Az Iparművészeti Társulat legjobb müiparosainkkal s legjelesebb ipari tervezőinkkel áll összeköttetésben s a magyar ipar ilyen módon való pártolásában méltán elvárhatja a közönség támogató kéz- szoritását. Hogy a közönség mennél szélesebb réte­geiben elterjedjen minden művészi alkotás iránti fogékonyság és szeretet, arról különösen az által gondoskodik a Magyar Iparművészeti Társulat, hogy tagjai sorába veszi fel azokat, kik anyagi és erkölcsi erővel kívánják szolgálni a magyar iparművészet ügyét. A csekély tagsági díj — évi 10 korona — fejében a Társulat tagjainak nemcsak magas művészi és irodalmi színvonalon álló, gyönyörű kiállítású folyóiratot ad, hanem tagjai ingyen látogathatják a Tár­sulat kiállításait s résztvesznek a sorsoláson, melyet a kiállításon vásárolt tárgyakból ren­ELŐFIZETÉSI AR: Q | J Szerkesztőség és Helyben házhoz hordva: ^^^hb^b bb mbhbhh bb bb bmh bb kiadóhivatal Negyedévre. . . 2 kor. 111 lg*™ ml: B WRgfl »I™ „Függetlenség“ könyv­Féiévre .... 4 kor. SÍ Bl S3 gS ™ HL_ M H §B_ ®ßSy|| H ™ nyomdája V. t, Lakatos­Egyes szám . . 2 fitt. BsSIS j|| Hl 111 gsEB Ifi ggg|i HP&l gg Hl Hm BföilSä gfill! H bm Utca 110. szám; Szerkesz­Vasár- és ünnepnapi szám H rat la 5§| Él "fi gg Sra P3 B ff§ l|If lg lg Ifi jgi tőség piactér, hova a lap 4 hllér. lg ||LJ§f M-rJl IlS lm, M „ g§ f|| WLJeS szellemi részét illető köz­Vidékre postán küldve: " ^ M 11 lem^ek is küldendök­Negyedévre .. 3-90 fill. POLITIKAI NAPILAP Telefon: Félévre . . . 7~6o fin, fl kecskeméti függetlenségi és 48-as párt tulajdona és hivatalos közlönye. 157. szám. • Főszerkesztő: i Kiadja: , Felelős szerkesztő: szappanos istván. j a „Függetlßnslg“ nyomdavállaiat. j tömöri jenő. Kccskemct, 1208. április I. ______________________________Szerda___________ ____________XX!. évfolyam, 76. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents