Függetlenség, 1933. április (1. évfolyam, 37-60. szám)

1933-04-01 / 37. szám

MA­RAM» MItllKtRl AtUt^FICCEtt Budapest, 1933 április 1, szombat, I. évf. 37. sz. Tel­efonszámok: Szerkesztőság 238—OS, kiadóhivatal 245—33. POLITIKAI Előfizetési ára egy hónapra 1 P 20 fill., negyedévre 3 P 60 fill . Egyes szám éra: Hétköznap 4 fillér, vasárnap 10 fillér Szerkesztőség és kiadóhivatal, Budapest, Ví. Rózsa­ utca 111 • • A MAGYAR FÖLD Kállay Miklós földmívelésügyi minisz­ter a földről beszélt a felsőház ülésén. Amit a földről mondott, az nemcsak a saját munkakörét szerető ember ragasz­kodása és elfogult lelkesültsége volt, ha­nem az igazi színmagyar lélek, a magyar­fajta lelkének megnyilatkozása. Nekünk, magyaroknak sokkal többet jelent a föld, a mi áldott, magyar föl­dünk, mint a világ bármely másik ná­ciójának. Ez a mi földünk gyúrta át ma­gyarrá és civilizálta nemzetté világot járó, kóborló turáni lovas őseinket, ezen a földön növekedtünk és erősödtünk nemzetté és egész történelmünk, ennek a földnek a védelme. Rokontalanul, a germán, szláv és török tenger közepén, Kelet országútján, Nyugat kapuja előtt ezer esztendőn át kellett védelmeznünk a földet, nálunknál sokkal nagyobb ha­talmasságokkal szemben és nem üres hazafias szólam, amikor azt mondjuk, hogy minden rögét magyar vér áztatta. De nemcsak vér, hanem a verejték. Két fegyvere volt mindig a magyarnak, a kard, amellyel megvédte földjét, s az eke, amellyel az élet harcát kellett meg­vívnnia és kell megvívnia ma is — a min­dennapi kenyérért. És ma ez a vérrel és verejtékkel ázta­tott, áldott föld nagyon sok keserűség­gel és csalódással tölti el a magyar lel­ket Mintha cserbenhagyta volna a föld nálunk is hű fiait védelmezőit, szerel­mes gyermekeit, a földmívesnépet, a nemzet gerincét kitevő birtokososztályt. Sokszor már valóságos teher a föld an­nak, akinek juttatott belőle a sors. De a földmívelésügyi miniszter mégis azt mondja: szeressük a földet, ne kapy­­juk el és aki elhagyta, még az is térjen vissza hozzá. A föld most mostohán bánik velünk, de ez csak konjunkturális, múló jelen­ség. Az iparosodás és az ipari túl­­produkció korát éljük. A földet jobban kell szeretnünk és jobban, több előre­látással, a fogyasztópiacokhoz való al­kalmazkodással kell megművelnünk — és a föld, minden magyarnak legiga­­zabb szülőanyja, nem fog cserbenhagyni minket. Ha pillanatnyilag mi is erősen meg­­érezzük az egész világon átvonuló gazda­sági bajok nyomorúságait — amely nem kis részben éppen az agrártermények vál­ságával függ össze —, ne forduljunk el a földtől; a gazdasági élet egyik tör­vényszerűsége az árhullámzás. De soha agrárválság nem okozott olyan gazda­sági katasztrófát, mint a nagy ipari vál­ságok az egészen eliparosodott álla­mokban. Szeressük a földet, amely kenyeret mindig ad annak, aki megműveli. Ne csereberéljük, ne nézzük le, ne fordul­junk el a földtől. Nekünk a föld nem­csak kenyeret, hanem mindent jelent: a múltat, a biztonság érzését, a hitet, a hazaszeretetet, a jövőt. Amíg a földet szeretjük, addig meg­maradunk. Nekünk igazán egy a föld és a haza. Aki a földet nem szereti, az nem is lehet igazán, lélekben is magyar. Megkezdődött a zsiddbolkott HÉmetopszagb­an ^b*uSG, aki zsidinái vásapol - a zsidik tesn­ipséiÉPüi a bolkott pendezűi gondoskodnak zsidó munkás felvitele tilos - A zsidó bipákat Os Sgyuidokot kiutasítotok a tUPoOnyszOkokPüi a HommunisiRR fosztogatással aRar­­láR Riaihiusitani a RalRott­siBarM München, március 31. A zsidó rémhírterjesztő és kiközösítő mozgalom ellen védekező központi bizottság a következő rendeletet adta ki: Az április 1-én, szombaton délelőtt 10 órakor kezdődő zsidó rémhírizgatás és kikö­zösítés ellen védekező mozgalommal kapcso­latban a helyi bizottságokat ismételten uta­sítják annak legszigorúbb etem előtt tartá­sára, hogy semmiféle erőszakot se alkalmazza­nak. Az üzleteket a bizottságoknak vagy meg­­bízottaiknak nem szabad bezárni. Másfelől, ha a tulajdonos maga be akarja zárni üz­letét, ezt nem szabad megakadályozni. A rohamosztagoknak, védőszaka­­szoknak vagy az intézőbizottság egyéb megbízottainak a legszigorúb­ban tilos a zsidó üzletekbe belépni. Az elhárító őrszemeknek csupán az a fel­adatuk, hogy a közönséget figyelmeztessék az üzlettulajdonosok zsidó Tottára,­ ■ hogy azoknak az üzleteknek a kiközösítése, amelyeknél nem állapítható meg teljes bizo­nyossággal, hogy a tulajdonos zsidó-e, el­marad és hogy a beugratók ne okozhassa­nak károkat, ami ellentétben áll a védekező mozgalom céljával. Izgató tartalmú falragaszok titpsak, a nemzeti szocialista pártnak kelle­metlenkedjenek és a külföldnek a rémhírterjesztés folytatás­ra alkal­mas anyagot juttassanak kezére. A rohamosztagok tagjai szigorú utasítást kaptak, hogy a rémhírterjesztés ellen véde­kező központi bizottság rendelkezéseihez tartsák magukat, amelyet kifejezetten hang­súlyozzák, hogy a zsidóknak még a hajuk szálának sem szabad meggörbülni. megköziilűtni a a t­lott Berlinben ma délelőtt óta már folyamat­ban vannak a zsidó üzletek ellen a kiközösí­­tési intézkedések. Kölnben zsidó bírákat és ilgenszédeket átmenetileg védőőrizetbe vettek. Königsbergben zsidó bíráknak és ügyvédek­nek megtiltották, hogy a törvényszék épüle­tébe lépjenek. A hamburgi értéktőzsde táviratban fordult a külföldi tőzsdék elnökségé­hez a külföldi rémhírterjesztés ellen. A szász községi szövetség tiltakozó táviratot intézett a prágai, párisi és newyorki zsidó szervezetekhez. , Noha a nemzeti szocialista párt nagy zsidóellenes bojkottakciója hivatalosan csak szombat délelőtt tíz órakor veszi kezdetét, megállapítható, hogy a birodalom legkülön­bözőbb vidékein már a pénteki napon megindult az antiszemita bojkott. Münchenben péntek dél óta karabélyokkal felfegyverzett rohamosztagosok állnak őrt a nagyobb zsidó üzletek előtt. Számos zsidó tulajdonban lévő boltot az üzletvezető jobbnak látta becsukni. Chemnitzben a város két nagy áruhá­­házát, amely a Tietz, illetve a Scho­cken vállalat tulajdonában van, be­zárták. Verden an der Arte-ban rohamosztagos őrsé­geket állítottak a zsidó üzletek elé. A nem­zeti szocialisták a kiszemelt boltokra a kö­vetkező szövegű táblát akasztották: „Vigyázat, zsidó!’­ Lipcsében már ma délelőtt megindult a bojkott a zsidó áruházak, egységáru üzle­tek és nagykereskedések ellen. Nemzeti szocialista rohamosztagok polgári ruhás nemzeti szocialisták társaságában megje­lentek a város utcáin és bojkottra szólító plakátokat ra­gasztottak a zsidó üzletekre. Az üzleteket elhagyó vevőket lefényké­pezték. Számos üzlet lehúzta a redőnyö­ket és megszüntette az árusítást. Berlinb­en zsidómunkásokat nem lehet alkalmazni Berlin, március 31. Szombattól kezdve zsidó munkások és alkalmazottak nem foglalkoztathatók többé Berlinben. A berlini nemzeti szo­cialista üzemi sejtek tanácsa a szombat délelőtt tíz órakor kezdődő zsidóellenes bojkottal kapcsolatban különböző utasításokat adott ki, ame­lyek lehetetlenné teszik a zsidó mun­kások és alkalmazottak foglalkozta­tását Az utasítások értelmében a nemzeti szo­cialista üzemi sejtek vezetői szombattól kezdve „személyzeti biztosokként”­ szere­pelnek az összes zsidó üzletekben és üze­mekben s gondoskodni tartoznak arról, hogy az üzletek és üzemek azonnali ha­tállyal elbocsássák az összes zsidó alkalmazottakat és munk­ásokat. Az üzletek és üzemek vezetősége engedel­meskedni tartozik a nemzeti szocialista személyzeti biztosok utasításainak. A zsi­dók elbocsátására vonatkozó utasítás az újságüzemekre is kiterjed. A nemzeti szocialista üzemi sejtek ve­zetői arról is gondoskodni tartoznak, hogy a zsidó üzletek és üzemek vezető­sége szombaton délelőtt tíz órakor előre kifizesse az összes kereszté­’y munkásoknak és alkalmazottaknak kéthavi járulékát. Ez az utasítás nemcsak a fizetésekre vo­natkozik, hanem a bérekre is. Berlinben szombaton tehát a zsidó üzletek alkalma­zottai egyszerre kéthavi fizetést, illetve nyolc hétre szóló bért kapnak. A biztosok gondoskodni tartoznak, a zsidó üzemek és üzletek vezetősége ne bocsáthasson el egyetlen keresz­tény alkalmazottat vagy munkást sem. A nemzeti szocialista üzemi sejtek ber­lini tanácsa azt az utasítást is kiadta, hogy a zsidó üzemek és üzletek alkalma­zottjai és munkásai szombaton délután három órakor el­hagyják munkahelyüket és saját üzemük vagy üzletük előt tiltakozó tüntetést rendeznek a külföldi német­­ellenes bojkott ellen. Ez az utasítás csak azokra az üzentekre nem terjed ki, amelyeknek fenntartása a köz érdekében áll és amelyeknél nem lehet hosszabb időre beszüntetni a mun­kát. Délután negyed ötkor a Lustgarten­­ben nagy nemzeti szocialista bojkott­gyűlés lesz, amelyen többek között Goebbels dr. biro­dalmi propagandaminiszter is felszólal. Fosztogatásra készü­lnek a kommunisták A kommunista harci szervezet tagjai a holnapi zsidó rémhírizgatásellenes nemzeti szocialista kiközösítési mozgalmat fosztogatásokra akarják felhasználni. A kommunisták rohamosztagos egyenruhát szándékoznak használni, hogy így fosztogassák a zsidó üzleteket és ez­zel általános nyugt­alanságot keltse­nek a városokban. Minden jel arra mutat, hogy kizárólag arra a célra­ külön kommunista motorkerékpáros csapatokat állítottak össze, hogy olyan vidé­keken, amelyeket a rendőrség nem tud gyor­san elérni, fosztogassanak. Ezzel főképpen azt akarják elérni, hogy­­ mivel roham­osztagos egyenruhában lépnek fel.

Next