Függetlenség, 1934. április (2. évfolyam, 73-96. szám)
1934-04-01 / 73. szám
MS8 eillllll tins MI Ilf Kin, Budapest, 1934 ápriliss, asárnap, I. évfolyas 73. ta. Tatajonszámok: 8 xaifcaait 6 a éfl 2 M—OS, kiadóhivatal MS—SS. Vaaárnapt saedm ÁRA 1O FILLÉR agy fcónapra 1 P 20 fül., nagyadévra 3 P 60 M. lóra. Hétköznap 4 fillér, vasárnap 10 fillér, kiadóhivatal: Budapest VII Rózsa utca 111. Qófszatcai óra Egyas utcai Sirkeaztes fia ÚJ KORSZAK Pozitív, cselekvő ember nem keresgél a múltban. A jelent látja és a jövőbe néz. Húsvét reggelén az apostolok lelkét, hitük szárnyalását nem fékezte le Nagypéntek komor gyásza. A jelent látták: a feltárult sírt, az elhengerült követte egész valójukat betöltötte a feltámadás tényé, és a jövőt várták: a Szentlélek kitöltetését, amely megígértetett. De nenecsak várták: elő is készítették, hogy ama napon mindnyájan, egy arccarattal együtt lehessenek. A múlt lebéklyóz, a Jelen megacéloz, a Jövő felemel. Mi volt a múlt 1900 éve? Egy korhadt társadalmi és gazdasági rend, amely fölött szennyes áradatban zúgott át az erkölcsi válság. Mi volt a jelen? Egy vad erjedés, amelyben a régi formák már kiélték magukat, tartalmukat elvesztették, hitet már nem adtak s a régi formák nehéz köveit már kezdték emelgetni a sírok felett az új világnézet, a szeretet világnézetének csirái. És mi volt a jövő? Egyelőre még semmi kézzelfogható valóság, de már mindennél erősebb sejtése, világokat lebíró hite a akövetkező valóságnak. Ez a valóság pedig egy magasabbrendű erkölcsi élet, tökéletesebb emberi szolidaritás, egy új társadalmi és gazdaság rend, egy szociálisabb kor ígéretével intett az emberek felé. Ezerkiencszáz év után a történelem visszakanyarodott az Olajfák heze alá. A világ modernizálódott, de legbensőbb énjében nem változott. Lokomotívok csattognak 140 kilométeres sebességgel az acélsíneken, rádión hallgatjuk a newyorki műsort, rotációs gépek zanak a nyomdapaloták pincéiben, repülőgépek hasítják a levegőt, a Kraszin-jégtörő teljes gőzzel rohan az Atlanti-óceánon, a Panama-csatornán, a Csendes-óceánon át, megkerülve Kaliforniát és Alaszkát, hogy megmenthessen 99 hajótörött tudóst az Északi Sarkon, telefonon beszélhetsz Kamcsatkával: gigászi méretű fejlődés az, amit az ember agya, akarata, két keze után a világ elért. Az ember azonban, maga az ember, aki mindezt kitervelte, létrehozta, megépítette: az ember ma is ott áll az Olajfák hegye alatt. Áll egy korhadt társadalni és gazdasági rend romjain, áll egy mély erkölcsi válság szennyes áradásában, áll a világnézetek erjedése közt és mije van ismét? A várakozása és hite, hite az elkövetkező magasabbrendű erkölcsi életben, a tökéletesebb emberi szolidaritásban, az új társadalmi és gazdasági rend eljövetelében, a szociálisabb korszak elkerülhetetlen valóságában. Hite abban, hogy eljő az idő, amikor is mindnyájan, egy akarattal együtt leszünk s az elesettek, a gyengék életlehetőségeit nem orozták el a képmutatók, vámszedők, farizeusok és írástudók, mert új lesz felettük is az új világnézet, a kölcsönös segítés világnézetének szent szolidaritása. Új korszak születik. A sziklasírok,, melyekbe nemzetek igazságát temették el a régi rend urai, még őrzik a poroszlók, de már meglazultak a sírok fölött a ráhengerelt kövek. A béke és igazság apostolai, akiket lesújtott a Koponyák hegyén végbement szörnyű tragédia, a feltámadás hitével várják már Húsvét reggelét. És már mossák kezeiket a Pilátusok, akiket szintén megihletett az a csodálatos erő, amely az örök Dávid fiának jelképe kiárad. Az élő Isten úr mindenek felett és az Igazság Istene törvényt tesz mindazok számára, akik ártatlanul meggyötörtettek. Cselekvő ember a jelent látja és a jövőbe néz.A jelen megacéloz, a jövő fölemel. És a jövő végtelen horizontjában már int felénk szent, húsvéti igézettel az új erkölcs, új társadalom, új élet, új gazdaság, új állam, új nemzet, új korszak igazságos, erős, igazságot tevő, életet jelentő nagy, szent örök szolidaritása. KÖZÉPEURÓPAI úi korszakát várják a franciák is a római egyozmánytől Donfuss kancellár kijejenti, hogy a római egyezmány következtében nusztika politikai tárgyból politikai alannyá aánozott Fay alkancellár szavait az osztrák kilámpítás egyik alapja a római paktum Baudouin-Bsianst, a francia kapussai8- nak RSzapeupapai csoportjának eindire nyilatkozik a RiggenensagneR AM esstendő első neszedének kétségkívül legnagyobb világpolitikai eseménye az az egyezmény volt, amelyet Rómában március 17-én írtak alá Mussolini olasz miniszterelnök. Gömbös Gyula magyar miniszterelnök és Dollfuss Engelbert osztrák kancellár. A római egyezmény megkötése alkalmából az egész világ az Örök Város felé figyelt s a kancelláriák ma is úgy tekintik azt, mint amely új korszakot nyit Európa történelmében. A római paktumot illetőleg a magyar körök álláspontja eléggé ismeretes: a Függetlenség most abban a helyzetben van, hogy Dollfuss kancellár és Fey Emil h. kancellár nyilatkozatai mellett nyilvánosságra hozhatja Bandonin- Bagnet francia képviselőnek álláspontját is, amely annál inkább tarthat érdeklődésre számot, mert hiszen Bandouin-Bugnet képviselő a francia kamara középeurópai csoportjának elnöke, tehát a francia politikában mint a középeurópai kérdés szakértője szerepelt a Duna-medence területén lefolyó események újabban a nemzetközi érdeklődés gyújtópontjába jutottak és azt kell tapasztalnom, hogy bizonyos aggodalommal tekintenek Európa eme területének fejleményei elé. Mindenekelőtt ki kell jelentenem, hogy ha a Duna- medence kérdésével kapcsolatban egy különálló osztrák kérdéssel vagy osztrák problémával foglalkoznak, akkor ép oly joggal más országok külön problémájáról is beszélhetünk Nem áll, hogy a mi államunk a politika játéka, ellenkezőleg Ausztria előtt az a cél lebeg, hogy politikai fejlődésünket saját magunk irányítsuk, tehát nem politikai tárgy, hanem politikai alany vagyunk. Ezzel a megállapítással le akarom törni az Ausztriára vonatkozó különböző nemzetközi vitatkozás élét. Ausztria aktív politikát követ, hogy számoljon a mai súlyos idők által parancsolt szükséggel Dollfuss Háncsnál* a Dunamedence eseményei Pál Dollfuss kancellár, aki folyó kormányzati teendők mellett a földmívelésügyi tárcát is ellátja, teljes erejét az újjáépítés hatalmas munkájának szenteli. Ennek az újjáépítésnek alapköve az új alkotmány. Miután a minisztertanács több ülésén minden részletében letárgyalta az új alkotmánytervezetet és a tartományi főnökükkel is megtörtént a megegyezés, a kancellár a legnagyobb előzékenységgel fogadta a Függetlenség munkatársát és annak kérdéseire a következőket volt szíves mondani: — ön a kérdések egész sorozatát terjesztette elém, amelyek az aktuális politikai és a gazdasági helyzetre vonatkoznak. Nem tagadható, hogy Rövid idén benn jönnek a pozitív megoldások . A különböző nagyszabású nemzetközi megbeszélések és vitatkozások ugyan értékes elméleti anyagot szolgáltattak, de a gyakorlatba alig sikerült valamit átvinni abból. Ebből a gondolatból fakadt a római találkozás eszméje, hogy Mussolini kezdeményezésére legalább Magyarország, Ausztria és Olaszország gazdasági együttműködése biztosítja szék. A három jegyzőkönyv e politikánk látható kifejezése és az azokban lefektetett megállapodások — amennyiben addig nem volna érezhető jótékony hatásuk — május 15-én életbe lépnek. Ez a rövid határidő a legékesebben bizonyítja a jó szándékot, hogy a tanácskozások eredményei a gyakorlatban minél előbb érvényre jussanak. Az a körülmény, hogy azóta Magyarországgal új gazdamegegyezésre jutot- és jövő héten Rómáis sorra kerülnek a részletes tárgyalások, látható bizonyítékai annak, a három ország kömegállapodások annyira megérettek, hogy azok igen rövid időn belül pozitív megoldásokra fognak vezetni. Jágiunkban hogy e 11