Függetlenség, 1935. augusztus (3. évfolyam, 173-197. szám)

1935-08-01 / 173. szám

MI %mw% MiUtiCEil AU/I ‘Budapest, 1935 augusztus 1 csütörtök, III. évfolyam 173. sz. Silefonszámok: Szerlesztésig: 238-08, tladAhlTatal: SiG*n. itattal Iro­a: 397-41 Hirdetési osztály 291 -38. Postatakarékpénztári csekkszámla 49.027 1/­­ Előfizetési ára egy hónapra 1 P 20 flIU negyedévre 8 , 60 fill. Egyes szám­ára: Hétköznap 4 fillér, vasárnap 10 fillér Szerkesztőség: VI, Rózsa­ u. 111. Kiadóhivatal: Vili, József,kri . JÓ ELŐJELEK Ma reggel, augusztus 1-én megkezdi működését az ipar minisztériuma. Jó előjelek között kezdődik ez a munka: még mielőtt a tisztviselők elfoglalhat­ták volna helyeiket az íróasztalok mel­lett, már megjelent a rendelet a leg­kisebb munkabér és a negyvennyolc­órás munkahét bevezetéséről. Ez a rendelkezés, amely évtizedes, jogos kívánságokat teljesít s amely a tőke és a munka örök harcát a szociális elin­tézés eszközeivel akarja nyugvópontra juttatni, egyben azt az szellemet is jel­zi, amelynek az ipari kérdések elbírá­lásánál elsősorban kell érvényesülnie. Ez a szellem pedig: a tőkés gazdasági renden alapuló nemzeti termelés foly­tonosságának biztosítása s ugyanak­kor a munkástársadalom szociális ér­dekeinek legmesszebbmenő védelme. A bár- és munkauzsora megszüntetése az egyik oldalon, a munkásszervezetek politikai működésének tisztán szociális tevékenységgé való átállítása a másik oldalon, csak ez lehet annak a gazda­ságpolitikának a célja, amely nem is­mer és nem tűr osztályharcot, de a nemzet politikai és gazdasági előbbre­­jutását a szociális ellentétek kiküszö­bölésében és a társadalmi osztályok egységének megteremtésében látja. Ám e szociális feladatok megvalósí­tásán túl is bőven lesz dolga az ipar minisztériumának. Bár egy fél évszá­zaddal ezelőtt lett volna­­olyan szer­vünk, amely céltudatos munkával és kellő súllyal tudott volna megfelelő intézkedéseket tenni a magyar ipar fejlesztése és védelme érdekében! Ak­kor még megvoltak a peremek hatal­mas nyersanyag-készletei és energia­­forrásai, amelyek szinte kínálták ma­gukat, hogy égbenyúló gyárkémények, jól felszerelt műhelyek, zugó-zakatoló gépek épüljenek és működjenek mellet­tük. A magyar lélektől idegen, dua­lisztikus államvezetés azonban nem tartotta szükségesnek, hogy az agrár- Magyarország a peremeken ipari­ Ma­­gyarországgá váljon, hanem inkább elnézte, hogy a mezőgazdaságban el­helyezkedni nem tudó tömegek Ameri­kában és a világ egyéb sarkain keres­senek boldogulást, nem számolva az­zal, hogy ez az esetleges egyéni boldo­gulás a magyar életerő és a magyar vér szörnyű megcsapoltatását jelenti. Mi történt volna, milyen másképpen alakulhatott volna a magyarság sorsa a világháború után is, ha például az amerikai magyarság százezrei a Fel­vidék és Erdély gyáraiban, ipartele­pein, bányáiban talált volna elhelyez­kedést , ha az iparosodás révén tiszta magyar kézben lévő mozgótőke tevé­­kenykedett volna a nemzeti vagy­onoso­­dás előmozdításán! Most is, amikor pedig ugyancsak szűkében vagyunk a nyersanyagoknak és az energiaforrásoknak, a magyar ipar minden vonatkozásban tekinté­lyes nevet tudott kivívni magának a világpiacokon. Egy-egy vásá­r, vagy kiállítás a magyar mérnöki kar és a magyar munkástársadalom ötletessé­gét és kiválóságát dicséri. A nemzeti vagyonnak ma már tekintélyes hánya­da fekszik az iparban és ha figyelem­be vesszük az iparnak nagy népese­déspolitikai jelentőségét, úgy mindent el kell követnünk arra, hogy a másik nagy termelési ág, a mezőgazdaság ér­dekeinek teljes védelme mellett az ipar fejlesztése megvalósulhasson. Ismételjük: lesz, bőségesen lesz munkája az ipar új min­isztériumának. De ennek a munkának révén új mun­ka fakad .A munka a gyárakban és a munka révén kenyér a munkásembe­rek kezében. És lehet-e jobb és iga­­zabb politika annál, amely kenyeret teremt és a kenyér révén elégedettsé­get hoz a társadalom számára? Egy ausztráliai ügyvéd halálos gázolása Moson határában Prpátlan izgalmak elézték a Népszövetség szerdai a Genf, július 3­1. Világ­jelentőségű események külső előjelei látszottak szerdán délelőtt a Népszövetség fővárosának képén. Már régóta nem uralkodott Genfben olyan izgalom és feszült várakozás, mint a szerdai ülést megelőző órák­ban. A Genfben összegyűlt újságírók már a kora reggeli órákban ébren voltak és az angol és francia delegáció kivételével már a tanácsban képviselt valamennyi kor­mány képviselője is együtt volt. Laval és Eden reggel 8 órakor érkeztek meg. A pályaudvaron nemcsak az újságírók tömege fogadta őket, hanem a Népszövetség főtitkárságának tagjai, továbbá a Genfben összegyűlt diplomaták is. Szerdán délelőtt a legfontosabb dip­lomáciai tanácskozás Aloisi báró olasz delegátus és Laval francia mi­niszterelnök között folyt le. Litvinov, a soros elnök délután 5 órakor­­ nyitotta meg a Népszövetség tanácsának 87. Laval minisztereit TITh­or Aloisi báró, akivel hosszabb megbeszélést folytatott. Ezzel egyidőben Litvinov orosz külügyi népbiztos, a tanács mostani elnöke Avend­ népszövetségi főtitkárt fogadta, majd Abesszíniának azt a két követét ké­rette magához, akik a békéltető bizottság­ban Abesszí­lia megbízottjai voltak­ ülésszakát. A külső kép hasonló volt a nagy és mozgalmas ülések képéhez. A közönség zsúfolásig megtöltötte a karzatokat és a belépő tanácstago­­kat, különösen Laval francia minisz­terelnököt hosszas tapssal és éljen­zéssel fogadta, mert általában tőle várják, hogy megtalálja a bonyoda­lomból kivezető utat. Az újságírók helye is tele volt. Mintegy 300 újságíró sereglett össze a világ minden részéből. Az ülés megnyitása után a tanács tagjai zárt ülésre vonultak vissza. A zárt ülés pontosan egy óra hosszat tartott. A zárt ülésen, először is Aloisi báró olasz főmegbízott ismertette az olasz álláspontot, amelynek lényege az, hogy az olasz­­abesszin vitát az italnali kérdésre kell korlátozni. Ezután Hawarite etióp kiküldött fejtette ki az etiópiai álláspontot, amely szerint a ta­­nác­sülés vitáját az olasz—abesszín viszály teljes anyagára ki kellene terjeszteni. Látszólag ezt az álláspontot támo­gatta Eden, az angol küldöttség ve­zetője is, aki azt indítványozta, hogy a tanács bocsátkozzék bele az érdemleges vitába. Lavai Rozuen­ta Inditudnya Az olasz és az etióp megbízottak felszóla­lása után Laval francia miniszterelnök szólalt­ fel, aki szükségesnek látja, hogy közvetítő indítványt tegyen. Azt ajánlotta, hogy az ülést zárják le és holnap, csütörtökön délután 5 Álmatlanság aridsi diadehign­os mellen Kezdiidlitt meg az aids (Gispir Antal rajza) X. V Borzasztó rossz p écakáim, vannak. Alig tudok aludni. Hja, ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát. Á

Next