Függetlenség, 1935. november (3. évfolyam, 250-273. szám)

1935-11-01 / 250. szám

" /■ ' f H’ Wti WiliatiÉiCTiiiitafam Muaiom Budapest, 1935 november 3. vasárnap, Ili. évfolyam 250. sz­ele­on:Szerfi 8 S 215 sig: 238-08. kiadosi itatal: 4M-04-13­­09-in, ifózási iroda: 3S7-4B Hirdetés! osztály 291-38. Postatakarékpénztári csekkszémla 40.927 Befizetett ára hónapra 1 P 80 fllL, negyedévra 8 P 60 fül.­ Egyas­szim­ira: Hétköznap 4 fillér, vasárnap 10 fillér Szerfe­sztőség: VI. Rózsa-v. 111. KIadóhivatal: Vili, József-kri 5 REPED A FRONT fBQrjUXEsaMBcnBongsimnM. a front nem is olyan régen állt még az egész magyar éle­­t „zárkai a nemzetközi szociál­­ácia legszélsőbb balszárnyától Miféle radikális és demokrata ' .okon keresztül a liberális fe­­■­ kig húzódtak. Hosszúságban és igben egyaránt átszőtte, uralta baloldali front az egész magyar­­t, ráfeküdt szellemi, gazda­sági kritikai életére, diktált a sajtó­­, színházban, bankban és parla­­mtben. De mert tizenhét évvel ez­­étt túlságosan mohón nyúlt­a ki­­..Utólagos hatalom után s gátlás nélkül mutatta ki a foga fehérjét és leplezte e céljait: a nemzet egészséges élet­ereje szilaj lendülettel törte át 1919-ben ezt a lelkiségében egysége és csupán az egyes csapattestek unifor­misában, vagy fegyverzetében külön­böző baloldali frontot. Valljuk be, hogy az 1919-es áttörés sem volt döntő győzelem. Több volt benne a romantika, mint a megalapo­zottság, több volt benne a lelkesség és a fiatalos hév, semhogy állandó berendezkedésekre készülhetett volna az elfogult területeken. A következ­mények csakhamar mutatkoztak is. A szövetkezett baloldal talán vissza­vonta az első vonalból csapatait, de csak azért, hogy a második vonalban és a hadtápter­ületeken annál erőseb­be berendezkedhessék. A húszas évek végén, mikor átfordultunk a század negyedik évtizedébe, valamennyiünk­nek, akik a magyar jobboldalra és a magyar ellenforradalom eszményi cél­kitűzéseire esküdtünk, riadva kellett látnunk, hogy a baloldali szellem, be­folyás, hatalom, ha óvatosabban is, mint a világháború végén és a forra­dalmiak idején, de ismét átvette sze­repét a nemzet irányítása körül. Saj­tója ismét úgy hangoskodott, mint régen, rohamcsapatai már meg mer­ték rendezni a „városligeti csatát”, jól fésült jampecei éppen olyan dölyfö­­sek voltak, mint a hadseregszállítás legvirágzóbb éveiben. S pár évvel ezelőtt ez a felfelé­ íve­­lés, a fölénynek ez a biztonsága mint­ha megtört volna. A hangoskodás a sajtóban még tartott, de mintha már csupán a nagy hangnak és az egy­­mást­ biztatásnak teli tüdős lármája jelentené számukra az erőt. A szak­szervezetek tagjai elszivárognak, a pártklubok egyre üresebbek. A pol­gári baloldal egyre libabőr­ösebb hát­tal és egyre reszketőbb ijedelemmel kér a maga számára a választások so­rán „hűségért hűséget”. Minden vá­lasztás csak a baloldal számára jelent vereséget. Itt is, ott is letöredezik egy-egy mandátum. Most itt, máskor ott hull le a politika firmamentumá­­ról egy-egy öreg liberális, szabadkő­­míves vagy radikális vezércsillag. Alkotmányos államban élünk és poli­tikánkban az alkotmányos eszközök uralkodnak, tehát érthető, ha a jobb­oldal előretörésében sem jelentkezik forradalm­i lendület. A nemzet ko­moly határozottsággal, az evolúció szívós és vissza nem tartható erejé­vel tördeli szét a baloldal hadállásait. Az eredmények természetszerűen a politika frontján mutatkoznak első­sorban, hogy később megmutatkoza­­nak az egész társadalmi, szellemi és kulturális életben, míg végül a gazda­sági világba is bevonul az a keresz­tény és nemzeti világnézet, amely a tő­két nem öncélnak tartja, hanem esz­köznek a nemzeti célok szolgálatában Reped a front odaát s amint szű­kül, vékonyodik, úgy épül és úgy válik erősebbé az új magyar élet ke­mény, acélos, fiatalosan rugalmas Hómon Bálint nyilatkozik a kormány iskolaépítési programjáról Liimi ÉS HOARE BaiESZÚZfln A francia minisztereinsii emyadelben szívóssánnal f­olytatja a nineai­cint­­ Hoart az edin­gi tárgyalá­sokról nyilatkoiznit eenmen mahali, szombat óta az olaszokéi Golf, ttorember IL Ax összeegyeztető bizottság­ szombaton délutáni ülésén felszólalt Laval minisz­terelnök és rendkívül nagyjelentőségű nyilatko­zatot tett Kijelentette, hogy Franciaország híven alkalmazza a népszövetségi alapokmányt azonban ugyanakkor, amikor kötelessé­gének tartja a Népszövetséggel szemben fennálló kötelezettségeinek teljesítését, van egy másik kötelessége, amely ugyan­csak az alapokmány szelleméből követ­kezik, amely a Népszövetség összes tag­államait is kötelezi. Ez pedi­g­ az, hogy meg kell keresni a viszály békés el­­intézésének módjait. A francia és az havai után Sir Samuel Hoare angol kül­ügyminiszter állott fel szólásra és kijelen­tette, hogy Laval szavaival teljesen egyetért. Sajnálatát fejezte ki, hogy a szankciós in­tézkedések alkalmazásába Angliának bele kellett mennie, de az együttes biztonság el­veinek megóvására nem volt más lehetséges út. A szankcióknak tulajdonképpen az a céljuk, hogy megrövidítsék a háború idő­tartamát. — Közismert dolog — mondotta Hoare —, hogy az utóbbi napokban tárgyalások voltak Róma, Páris és London között a békés rendezés lehetőségeinek felkutatása érdeké­ben. A megbeszéléseknek határozott eredményük nem volt, tehát semmi A 18-as bizottság Jugoszlávia indít­­ványára elhatározta, h­­gy november 18-án életbe lépteti az Olaszország ellen elhatározott megtorló rendsza­bályokat. Jugoszlávia indítványát Franciaország, London, november 2. Az Exchange Telegraph eddig meg nem erősítet adoig A bebal jelentése angol kormány egyetért az újban, hogy az együttműködés ezen a téren is érvényesüljön. — Ernyedetlen szívóssággal folytatni szándékozom mindazoknak a ténye­zőknek a keresését — mondotta Laval —, amelyek az esetleges tárgyalás alapjául szolgálhatnak. Kijelentette azután Kaval, hogy a békés megoldást csakis a népszövetségi kerete­ken belül lehet elképzelni. — Biztos vagyok benn Laval —, hogy a Nép, mindazok reménységeinél, belehelyezik bizalmukat majd legmagasztosabb és le­hivatását, ismertetni való velük kapcsolatban nincsen. Ha az indítványok határo­zottabb alakot öltenek, a Népszövet­ségi Tanács elé visszük azokat. Sem­mi sem fekszik olyan közel a szívünk­höz, mint az, hogy a Népszövetség égisze alatt hozzuk létre a megegye­­zést. Semmi sem áll távolabb tőlünk, mint­ az, hogy oly megegyezést létesítsünk, amely elfogadhatatlan a viszályban álló három fél számára, mert nem szabad elfelejteni, hogy három félről van szó: a Népszövet­ségről, Olaszországról és Abesszíniá­ról. Biztos vagyok benne, hogy­­ mindegyikük helyesli akciónkat és mindegyikük kívánni fogja azoknak a sikerét, akik a becsületes béke ösvényét követik, a kisantant és a Balkán-szövetség támo­gatták. Római jelentések szerint ott n­em keltett különösebb izgalmat a szankciós intézkedések életbeléptetésének híre. Olaszország a megtorló rendszabályok elleni ellenállását minden irányban ki fogja fejteni, többször át­haladtak a városon, majd újból visszatértek a tigréi állásokba. Makallé városa nem áll katonai meg­szállás alatt, de a város közvetlen környékén igen sok abesszín katona van. iiin­dsitott mozads­­hati napnak az olasz vadMSHi Róma, november 2. A sajtó- és propagandaügyi miniszté­­rium a következő 35-ös­­számú jelentést adta ki a keletafrikai helyzetről: A horamati és geraltai vidé­keken élénken folynak a felderítési mozdulatok a hadműveletek újrakez­­dése céljából. Az elfoglalt terület pol­gári megszervezése gyors ütem­ben ha­lad előre. Az elfoglalt területek ellen­őrzése céljából T­i­g­r­e tartomány ke­leti részében is önkéntes bennszülött különítményeket alakítottak. Az egész arcvonalon folyt a légi felderítő­­szolgálat, különösen a D­a­n­k­a­s­i siva­tag vidékén. A szomáli frontszakaszon az olasz repülők G­o­r­a­h­a­i vidékén ellenséges csapatösszevonásokat figyel­tek meg. Az olasz csapatok ra­zgásban vannak Róma, november 2. 3iskalé még­ mindig nem éir­­te ta napos csapatok Ansiia Is mindent eikflvm a neue erdeRéiien s mBglspiű íniizicedÉseli liouemlssi* liEsnek dieitie 'lentette M lülak­allén mir áthaladtak az olasz csapatak gél elfoglalták Makallét. Guxa fejedelem nozzíink­ozdit emotion­ d­ogendir az avisszineh Páris, november 2. A Malin jelenti a tigrei harctérről. Hír szerint néhány nappal ezelőtt Guxa fejedelem embereiből,álló büntető expe­díció hatolt be Makalléb­e. Guxa fejede­lem elhatározta ugyanis, hogy bosszút áll azért, amiért az abesszinek vérdíjat tűztek ki fejére. Az abesszin kormány ötvenezer ezüst tallér jutalmat ígér annak, aki kézre keríti Guxát. Kassza herceg pedig rendeletet adott, hogy pusz­títsák el Guxa javait. Emellett a meghódolt fejedelem ro­­konait, beleértve a nőket és gyerme­keket is, lemészárolták. A szerencsét­leneket a királygyilkosokkal szemben szokásos barbár módszerek alkalma­zásával ölték meg. Mézzel és viasszl­­átitatott gyulcsba csavarták és eleve­­nen mellégették

Next