Függetlenség, 1939. november (7. évfolyam, 249-272. szám)

1939-11-03 / 249. szám

MA KÁDK­ MEttiKm­ Enyhébb Idő BedapesteB dtiben a h­ő­­mérséklet 6 fok, a leader*­ulitra áthil­sított rés,nyo­­más 767 EUR.A mérsékelteB­­enelkedő Irányzata. Vár­­ható időjárás: Mérsékelt északkeleti­ kelet) ssél. Túl­­nyomósz­­ bomb­, ködös idő. Néhány helyen kisebb eső, havases­ő. A hőmérséklet pénteken az északnyugati megyékben kissé emelkedik,. Telefonszám: 1-444-00 | Szerk. vm­.. Előfizetési ár egy bóra 1 , 50 fillér A világpolitika három napja Molotov beszéde a szovjet állásfoglalásáról Anglia elism­­erte Olaszország albániai hódítását — A finn küldöttség Moszkvába érkezett — Izmet Inönü leszögezte Törökország külpolitikai magatartását Újjáalakult az olasz kormány Az elmúlt kétszer huszonnégy órában rendkívül jelentős esemé­nyek történtek a világpolitikai küzdőtéren. Molotov külügyi nép­biztos nagyszabású beszédében lekötötte magát Németország fel­tétlen támogatása mellett és teljesen új irányt szabott az orosz külpolitikának. A Duce a nála már megszokott villámgyors elhatá­rozásával új erőkkel frissítette fel a kormányát, hogy a küszöbön­álló nagy küzdelemben változatlan elvekkel, de új és fiatal erőkkel indulhasson. A harmadik esemény Izmet Inonü török államelnök törvényhozási beszéde volt, amelyben hangoztatta az ankarai pak­tum békés jellegét és nyitvahagyta az ajtót a szovjet-török tárgya­lások folytatására. ország a Balkán-államokkal, másrészt Anglia Olaszországgal és a­ Szovjettel igyetszik fokozni gazdasági kapcsolatait. A távoli keleti helyzetben is változások várhatók és Molotov beszéd© után nincsen kizárva, hogy Ja­pán csatlakozik a szovjet-német szövetséghez, amelytől eddig bi­zonyos politikai-technikai szem­pontok miatt tartotta távol ma­gát. A finn delegáció is megérkezett Moszkvába és megkezdte sors­döntő tanácskozásait amelyek kimenetele elé az északi államok meglehetős aggodalommal tekintenek. Közben a harctereken arány­­lagos csend volt, viszont a tengeren és a levegőben változatlanul folyt a küzdelem. MOLOTOV KÜLÜGYI NÉPBIZTOS BESZÉDE A három főeseménnyel együtt Igen nagy horderejű, hogy a brit kormány bejelentette, hogy Tiranába főkonzult nevez ki és ezzel de facto elismerte Albániá­nak az olaszok részéről történt meghódítását. A görög-olasz megnemtámadási szerződésről szóló hír éppen úgy az elmúlt két nap jelentős eseményeihez tartozik, mint az az erélyes ak­ció, amellyel egyr­észt Német­sok vonatkozásban meglepte a vi­lág közvéleményét és a Szovjet merőben új külpolitikai tájékozó­dását jelenti, amely szöges ellen­tétben ál a Litvinov által eddig folytatott status quo politikával. Molotov bejelentette, hogy a Szov­jet minden téren a legpnesszebb­­menően támogatni kívánja Német­ország ama törekvéseit, amelyek Versailles szétrom­­bolására irányul­nánk és véleménye szerint az ideológiák elen indított háború esztelenség, vagy gonoszság. A Szovjet­ Unió álláspontja szerint eg­y erős Németország mellőzhetet­len előfeltétele Európa békéjének. Molotov a legélesebben támadta Angliát és Franciaországot, majd a Balti államokkal kötött szerző­dések értékét ismertetve, rátért­ a finn kérdésre. Eszerint a Szovjet, miután Finnország nem volt haj­landó ugyanolyan megállapodást kötni, mint a többi Balti állam, a Szovjet lényegesen korlátozta ja­vaslatait, így határkiiga­zítást kért Lieningrádtól északra, aminek fejé­ben karéliai területeket ad át, to­vábbá a Szovjet tengeri útjainak biztosítása érdekében bizonyos támpontokat kért a finn-öbölben. Tartani lehet attól, — mondotta Molotov —, hogy a szovjetorosz tervek elutasítása Finnországra komoly hátrányokkal járna. Ez a mondat az északi államok köreiben súlyos aggodalmakra adott okot. A továbbiak során Molotov élesen kifogásolta Roosevelt eljárását, amellyel a finn­ kérdésbe beavatko­­­­ott. Roosevelt erre a támadásra mindössze azzal válaszolt, hogy nyilvánosságra hozta a közte és Kallala között ez év tavaszán tör­tént levélváltást, sjassben Kalmnla üdvözölte Roosevelt hasonló béke­akcióját . Ugyancsak meglehe­tősen éles hangon foglalkozott Molotov Törökország elutasító ma­gatartásával, amellyel megtagadta a Dardanellák elzárását és kijelen­tette, hogy még elkövetkezhet az idő, amikor Törökország ezt a lé­pést megbánja. Igen érdekes volt a Szovjet külügyi népbiztosának a Japánokkal kapcsolatban tett ki­jelentése, amely szerint a Szovjet megújította azt a javaslatát, hogy Japán csatlakozzon a Németorszg és Oroszország között kötött szö­vetséghez és reméli, hog­y Japán ezúttal engedékenyebb lesz, mint az első alkalommal, amikor azért nem volt hajlandó a felhívásnak eleget tenni, mert helyesebbnek tartotta a rendszer elfogadása he­lyett a felmerülő kérdéseket egy­enként rendezni. TÖRÖKORSZÁG ÁLLÁS­PONTJÁT szögezte le Izmet Inonu állam­elnök a török nemzetgrjdűlés téli ülésszakának megnyitásán. Kije­lentette, hogy a török nép őszintén sajnálkozik a háború kitörése fe­lett és egyetlen vágy hatja át, hogy távolmaradhasson ettől a há­borútól. Az ankarai szerződés is a békét akarja szolgálni és nem Irányul egyetlen állam ellen sem. A szerződést csak akkor érvénye­sítenék, ha támadás érné Török­országot. A török-orosz tárgyalá­­sokról beszélve Izmet Ijönü ki­jelentette, hogy minden ,fáradozás ellenére, sajnos, nem sikerült olyan eredményre jutni, amely közös ne­vezőre hozta volna Törökország és s Saovjal in defeet. ▲ Jeteidet helyzet­különlegességeinek azonban — mondotta — nem szabad befo­­lyásolniuk az Oroszországgal való régi barátságot, amelyet Török­ország a jövőben is változatlanul ápolni óhajt. A DÉLKELETEURÓPAI HELY­­ZETTEL KAPCSOLATBAN az Esseni National Zeitung feltű­nést keltő cikket ír. A­­cikk fog­lalkozik Délkelet-Európa történel­mével, majd rámutat arra, hogy a Versailles ellen megindított győ­zelmes küzdelem Délkelet-Európá­­ban is visszhangra talált és a hely­zet az egyes államok között kiéle­ződött. Annál figyelemreméltóbb az az enyhülés, ami legutóbb be­következett és ez — írja a lap — nem utolsó sorban Olaszországnak köszönhető, amely már régóta igyekszik a Balk­ánon kibékülést létrehozni és félreértéseket elsimí­tani. A délkeleteurópai államok biztonsága és nyugalma Olaszor­szág biztonságának is egyik ténye­zője. Németország a délkeleteuró­­pai semleges blokk megteremté­sére irányuló kísérleteket Olasz­országéhoz hasonló szemszögből nézi. A délkeleteurópai államok úgy látszik megértették, hogy egy­más semlegességét védve, szinte nagyhatalmi politikát folytathat­nak. A kisebbségi kérdés — ami a balkáni államok legsúlyosabb pro­blémája — amennyiben oly módon nyerne megoldást, mint azt Hitler legutóbbi birodalmi gyűlési beszé­dében javasolta és közben már végrehajtását meg is kezdte, éppen a Balkánon sok, eg­yébként meg­oldhatatlan kérdést kiküszöbölne, — fejezi be a lap. Hasonló szel­lemben ír a Frankfurter Zeitung is. BERLIN CÁFOLJA A NÉMET VESZTESÉGEKRŐL SZÓLÓ KÜLFÖLDI HÍRESZTELÉSE­KET Berlin, november 2. A Német Távirati Iroda jelen­tése rámutat arra, hogy a nyugtató harctéri eseményekről a külföldön egymásnak ellentmondó hírek lát­tak napvilágot. Berlinben különösnek tartják, hogy több ilyen jelentés né­met veszteségekről szóló állí­tásokat tartalmazott. A francia hadijelentés csak az ok­tóber 16-a és 18-a közötti időtar­tamban 2—3000-re becsüli a né­metek veszteség­eit sebesültekben és halottakban. A német véderő főparancsnok­sága a nyugati harctér hadműve­leteiről szóló összefoglaló jelenté­sében megállapította, hogy a háború kezdetétől október 16-áig a német hadsereg vesz­teseb­e ellenséges beavatkozás folytán 196 halott, 356 sebe­sült, 64 eltűnt, valamint 0 repülőgép volt. Ezek a számok az összefoglaló je­lentés közlése óta nem változtak meg lényegesen. A francia hadije­­lentés becslése tehát távolról sem felel meg a valóságnak. Ugyanez vonatkozik a német repülőveszteségekről közölt kül­földi szá­m­adatokra és ugyanez áll a német haditengerészet vesztesé­g­eire vonatkozó külföldi jelenté­­sekre ím. (ICXXI) Meghalt Darányi Kálmán Blindenszentek napjának délutánján, november elsején délután 4 óra 36 perckor hosszas szenvedés után meghalt tetétleni és puszta­­szentgyörgyi Darányi Kálmán nyugalmazott miniszterelnök, a képviselőház elnöke. Júniusban kezdett betegeskedni és orvosai tanácsára június 15-én ment be a Vörös Kereszt Győri-úti szanatóriumába. Herzog professzor vezetésével orvosai mindent elkövettek, hogy megmentsék a nagybeteget, akinek ágyánál több ízben konzílium volt Herzog és Schmidt professzorok, Kleist frankfurti egyetemi tanár, valamint kezelőorvosa, Szalontay Károly bevonásával Darányi Kálmánt özvegye S­z­e­m­e­r­e Márta, S­z­e­m­e­r­e Huba cs. és kir. kamarás, volt országgyűlési képviselő leánya és három gyermeke, Márta, Mária és Anna, testvére és unoka­­testvérei, Darányi Gyula egyetemi tanár, H­ó­m­a­n Bálint kul­tuszminiszter, H­ó­m­a­n Biri és H­ó­m­a­n Irén, Darányi Béla, a Futura vezérigazgatója, Darányi György földbirtokos, Teleki Gézáné, Illés Józsefné és V­a­r­k­a­y Bertalan kereskedelmi minisz­tériumi osztályfőnök és kiterjedt, előkelő rokonság gyászolják. ­ Mag részt A keddi gyászszertartás , Darányi Kálmánt, m­int a kép­­viselőház elnökét az országgyűlés a maga ha­lottjának tekinti és ezért az országház kupolacsarnokából fogják elkísérni utolsó útjára. Kedden délelőtt 11 órakor lesz az ünnepélyes gyászszertartás, ame­lyen minden valószínűség szerint Magyarország kormányzója is részt vesz. A felravatalozásig Darányi Kál. ' hotttsi És­­­kangeM m ta­mete gyászházába vitték, s Liptaiak hétfőn délelőtt szállják át az or­­szágháza épületébe. Hétfőn délután megnyitják­ a kupolacsarnokot a nagyközön­ség részére, amely elvonul a ravatal előtt. Ugyanekkor helyezik el a külön­­böző testületek és intézmények koszorúikat az elhunyt házelnök koporsóján. A keddi gyászszertartáson ada La kit Ház Ujjai Időt Darányi Kálmán betegsége Darányi Kálmán már hosszú idő­ óta küzdött cukorbajos tünetekkel és érelmeszesedéssel. Amikor a miniszterelnökségről leköszönt, sza­­badságot kért a képviselőháztól és Balatonfü­redre vonult gyógy­kezeltetés céljából kúrájának befejezése után ismét egész életkedvvel vetette mag­át bele a munkába. A betegség június végén támadta meg újtól szerve­zetét és orvosi tanácsra júliusban szanatóriumba vonult. A pihenés és gyógykezelés azonban már elkésett, augusz­­tusban féloldali bénulás érte. A beteg súlyos állapotána­k híre mélységes részvétet keltett nem­csak­ a­­közéletben, hanem az­egény magyar társadalomban. Mag­yarország kormányzója augusztus havában látoga­tást óhajtott tenni a nagy betegnél, de súlyos állapotára való tekintete­tel az orvosok tanácsára le kellett mondania erről a szándékáról. Dadányi Kálmán a súlyos fordu­­lat után továbbra is a Vörös­kereszt-kórház Győri-új szanató­riumában feküdt, az orvosok azon­ban ekkor már látták, hogy ment­hetetlen. Szívós szervezete egy íz­­ben már-már diadalmaskodni lát­szott, később azonban mellhártyagyulladás, majd két­szer egymás után tüdőgyulla­dás lépett fel és egyre romlott a nagybeteg álla­pota. Egy hónap óta alig nyitotta fel szára ajkát Darányi Kálmán, látog­atókat már nem fog­adhatott, s családján kívül csak Szép László miniszteri osztályfőnök régi, ked­ves em­cere tartózkodott beteg­ágyánál.. A vég október 26-án már látszott, hol kevés idő van hátra, mert Darányi Kálmánt újabb trombózis érte. Az­óta eszméletlenül, élet-halál között lebegve feküdt betegágyán, a halál beálltának pillanatáig. Amikor szí­ve utolsót dobbant, felesége és fi­vére, Darányi Gyula egyetemi ta­nár, valamint Hóman Bálint kul­tuszminiszter és Szép László vol­tak jelen, azonkívül Szalontay Ká­roly, a kórház főorvosa. Amikor a halál bekövetkezett, megérkezett, bárcztházi Bárczy István minisz­terelnökségi államtitkár. A ka­tasztrófa bekövetkezését azonnal jelentették Horthy Miklós kor­mányzónak és Teleki Pál gróf mi­niszternöknek.

Next