Gazdasági Lapok, 1856 (8. évfolyam, 1-52. szám)
a „Gazdasági Lapok” 1856 első félévi . Közgazdaság. 1) Kormányi intézkedések. Az úrbéri törvényszékek felállítása ügyében 10. 22. 35. Úrbéri kárpótlási eredmények Sopronban 82. Az úrbéri törvényszékek szervezése s ügyrendtartása körüli utasítást illetőleg 94. 105. 130. 143. 171. 186. 199. Figyelmeztetés a t. gazdaközönséghez, a Párisban tartandó gazdaságri kiállítás ügyébe-- Aikanczák leágazása ügyében 170. 2) Egyesületi működések. A jégverés ellen kölcsönösen biztositó magyar Egyesület 5. 35. 116. 118. 257. 212. 314. 328. A hosszu-foki vizszabályozó társulat Békésmegyében 7. Nyilatkozat a n.azari gyümölcsfa- és szőlőtenyésztő társulat ügyében 11. Kassa Eperjes és Miskolcz-Czegléd közti vasuttársulat 22. Erdélyi gazdasági egyesület 46. 299. Egy bánsági gazd. egyesület ügyében 83. Pesti lóverseny 1856. 95. 314. 328. Terv, a legszükségesebb gépeknek, közerövek meghozatására 123. A duna-gőzhajózási társulat közgyűlése 250. 3) Közlemények. Pest, 1856. január 1. 1 lap. Egy kis birtokos vallomásai 2. 38. 52. 89. Statistikai adatok 8. Gazdasági gép- és marhakiállítás Carlisleban 1855-ben 16. 27. 40. 54. 65. 124. 138. Visszapillantás 1855-re 25. Levélkék 61. 85. 97. 121. 133. Egy gazdatanitvány őszinte vallomásai 63. 86. 151. Az állóvizekről 73. Igénytelen nézetek, egy gazdasági tudakozó intézet iránt 98. Észrevételek a párisi kiállításra vonatkozólag 149. Egy végrehajtott úrbéri egyesség 163. Jószándéku levek 164. 217. A párisi kiállítás ügyében 238. 241. 257. 289. 303. 319. 331. Vázlatok a szarvasmarha-, juh- és sertéstenyésztésről az austriai birodalomban 273.289. 304. 321. 332. Összehasonlítása a Magyarhonban jégkárok ellen működő, különféle biztosító intézeteknek 279. Utánzásra méltó példa, a legelő elkülönzése dolgában 293. //. Földmivelés és állattenyésztés. 1) Jószágrendezés és gazdaságismertetés: Czenk és vidéke gazdasági tekintetben 133. Gazdasági állapotok a vidéken 182. 197. 222. 236. 248. 265. 313. 337. A folytonos termelésről 231. 241. 259. 277. 292. 305. Közlemények az adonyi uradalomból 281. Umrv a hírfakat minden három, vagy legfeljebb hat év alatt megtrágyázni . 312? Gazdászati nézetek a Bánságban 323. Nehány őszinte szó 333. 2) Földészet, növény- és rétmivelés. Rétmivelés 4. 18. 32. 126. 155. 166. 183. 193. 210. 235. 246. 264. Benkő Dániel kukoricza-termesztési módja 20. 30. 42. Növények gyökképzése, s a vetések fogasolása 29. 39. Pest, 1856. jan. 20. 37. Termelési kísérletek némelly portugalli kukoriczafajjal a vacsi pusztán 75. Nehány szó a Holdus Sorghum-szirokról 78. Sz.-Keresztről a kukoriczamivelésről 91. Nehány gazdasági növény gyökerének alakulása, s nehány mag csirázó ereje körüli tapasztalások 102. 115. Eszmecsere a buzaüszög eredetéről 113. Fehérmegyei eszmék a sorvetés- és sortrágyázásról 122. 150. 161. 215. Csicsóka-termesztésről. 168. Egy pár szó az üszögről és konkolyról 169. Az üszögről 140. Utóhangok a „Gazd. Lapok” f. é. 10. sz. közlött sormivelési eszmékhez 179. 189. 205. Észrevételek a buzaüszög keletkezéséről 209. Szokatlan, de hasznos módja a kiszárításnak 294. A pohánka miveléséről 309. Igénytelen közlemények az üszögről 309. 3) Állattartás, takarmány és trágya. A marhavész ügyében 5. A birkák lépfenéjéről 8. Tájékozás az állattenyésztés körül különös tekintettel a juhászatra 13. Adataink egynémelly betegségeiről, s ezek házi orvoslásáról 21. A tehenek elvetéléséről 44. 56. 67. 79. 92. Juhtenyésztési adatok Zólyommegyéből 49. A hosticzi eredeti negretti törzsjuhászat te tartalmáról. nyésztéses gondviselésénél alkalmazott alapelvek 50. Angol gazdák nézetei a szarvasmarha hizlalásáról 66. Még egyszer Rambouillet 86. A tejgazdaság hasznai 99. A lovaknaknak lóherreli tartásáról 101. Bousingault egybehasonlító kísérletei a fejős tehenek takarmányozása körül 114. Tapasztalatok a juhászat körül, különösen a vértályog, vagyis rögnyavalyára vonatkozólag 127. Trágyázási kísérletek 136. 153. A lóhernek apró halmokbani száritásáról 103. Hogy Dötejeio wlitsuchic lohopoünk ezért, a borjuk megválasztása, táplálása- s ápolásánál minő eljárás mutatkozik legczélszerűbbnek? 167. Válasz Tassy Zs. úrnak a paczalvész ügyében 192. Kísérletek a takarmány és trágya közti arány meghatározására a teheneknél 196. Azon trágyanemekről, mellyeket Angliában a búzatermesztésére használnak 207. 220. 233. Észrevételek a keleti marhavészről s gyógyításáról 218. A métely elleni óvszer ügyében 221. A takarmány termesztésről 243. Juhtenyésztésünk s annak javítása 245. A vérhugyozásról 246. Tapasztalatok a körül, hogy mellyik birkafaj legczélszerűbb a kisebb gazdaságokban 262. 335. Hizl®lási eredmények 263. Észrevételek a borjú táplálásáról 294. 307. 323. Mi jobb? a trágyát a földön szétterítve hagyni-e, vagy minél hamarabb alászántani? 296. A ma hadeg Erdélyben újra pusztít 308. III. Gazdasági ipar, építészet, földmivelési eszközök és gépek. Vidacs és Farkas István gyárából kikerült gépek és eszközök 11. A Gulácsy-féle kukoricza-vetőgép ügyében 20. Felső Szemeréd, jan. 8. 1856. 37. Fichtner vetőekéje 53. Czenki eszközök és gépek jegyzéke 70. Hubázy Gy. küldeménye Magyarországba 70. A cséplőgépek hasznossága ügyében 76. A cséplőgép körüli jó tanácsok 87. A kukoricza-vetőgép ügyében 99. Az angol szabadalmazott Paraffin nevű kocsi- és gépkenőcsről 99. Szerény válasz a „Gazd. L.” I. évi 8. sz. között „Egy gazdatanitvány őszinte vallomásai”ra 103. A sorvetőgép használatáról 110. Egy gazdatanitvány végszava, az amerikai és Garret-féle kukorica-vetőgépek érdé-