Gazdasági Mérnök, 1887. január-december (11. évfolyam, 1-52. szám)

1887-01-02 / 1. szám

ELŐFIZETÉSI DU : A Gazdasági Mérnök és Vízügyi Közlönyre együtt egész évre 12 frt, félévre 6 frt, negyedévre 3 frt. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Szerkeszti és kiadja GONDA BÉLA miniszteri főmérnök. SZERKESZTŐSÉG ES KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, IV. KÉR., SO-UTCZA 6. BAROSS GÁBOR KÖZMUNKA- ÉS KÖZLEKEDÉSÜGYI M. KIR, MINISTER. (AHCZKÉPPF.L ) A politika az élet legnagyobb és legnehezebb isko­lája. S a ki e téren érvényesülni bír nagy név va­rázsa és fényes öszszeköttetés nélkül, annak nemcsak kimagasló tehetséggel, de egyszersmind fáradhatatlan szorgalommal és kitartó munkaképességgel is kell bírnia. Baross Gábor egész politikai pályája tanúskodik e felfogás mellett. S egy ember, a ki nem keresi a népszerűséget, a ki nem hajhássza a magasak kegyeit, de mérlegre dobja összes tehetségét és teljes erejét, hogy szolgálja a közjót, önzetlenül, pártatlanul és igaz őszinteséggel, valóban megérdemli, hogy a tér, melyen fényes tehetségei és vasszorgalma a haza érdekében érvényesülhet­nek, megnyíljék előtte. Bellusi Baross Gábor, született 1848. junius 6-án Trencsénme- gyében. Atyja Baross Anlal, volt főszolgabíró; anyja Pongrácz Natália, Trencsénmegyében köz­tiszteletben álló egyéniségek. Igaz magyar család, a régi ne­med családok minden erénye­ivel, azok fogyatkozásai és fél- szegségei nélkül. Baross Gábor tanulmányait a budapesti egye­temen 1869-ben végezte s köz- és váltóügyvéd lett 1871-ben. 1869-ben mint tiszteletbeli me­gyei aljegyző a trencséni kir. törvényszéknél alkalmaztatott, 1871-ben megyei valóságos al­jegyzővé választatott, ugyancsak Trencsénmegyében (a közigaz­gatási szakra); 1874-ben fő­jegyző és árvaszéki elnök lett. Trencsénmegyében mindenki a legnagyobb tisztelet és elisme­réssel szólt bámulatos munka­erejéről, a munkateljesítésben gőzerővel vetekedő gyorsaságá­ról s organisáló képességéről. Nem egy nehéz ügyet bíztak reá, melyet kitűnő sikerrel oldott meg s több esetben politikai iskolá­zottságának, kezdeményező te­hetségének oly kiváló tanujeleit adta, hogy a megyei közélet emberei már akkor szép jövőt jósoltak neki. A midőn 1875-ben a poli­tikai pályára lépett, neve a központban ismeretlen volt, de megyéjében fia- j talsága daczára politikai és társadalmi mozgalmak­ban már akkor vezér-szerepet vitt. Mint Trencsén- megye főjegyzője, egyik szóvivője volt a magyaroso­dásnak és a magyar pártnak, mely heves küzdelme­ket vívott a panszlávokkal. Baross nemcsak a megye termében harczolt a magyarság érdekeiért, de a me­gye magyar elemeinek állandó ébren tartására lapot is alapítóit, a «Vágvölgyi Lapok»-at, melyet hosz- szabb időn át szerkesztett. Közszereplésével, hivatala viselésében tanúsított buzgalmával anynyira kiérde­melte az általános elismerést, hogy az illava-puchoi kerület 1875-ben, egyhangúlag választotta meg kép­viselőjének, s azóta 1884-ig ezt, 1884-től a győri városi választókerületet képviseli. — 1875-ben, a páitok fúziója után az «új emberek» egész serege jutott a képviselőházba; — azok egyike, kik elő­ször váltak ki, Baross Gábor volt, bár neki nem állottak azon eszközök rendelkezésére, melyek az előmenetel legbiztosabb lépcsőjéül használhatók. — De munkásságával, szorgalmával, tehetségével ezek nélkül is fokról-fokra kiválóbb szerepet nyert úgy a képviselőházban, mint a szabadelvű párt körében. — Ama kevesek közé tartozott, kik a képviselői állást nem a befolyásnyerés eszközének, de komoly köte­lességnek tekintették, mely buzgalmat és odaadást igényel. — Ennek tulajdoníthatni, hogy a szabadelvű párt bizalma mind kiválóbb teendőkre hívta meg. A szabadelvű pártnak jegy­zője lett, majd évek során át a képviselőház jegyzője; tagja a közgazdasági bizottságnak, az­után előadója; a delegáczió jegyzője és az egyesült négyes albizottságnak több éven át elő­adója; előadója, azután elnöke a közoktatásügyi bizottságnak. Ezek a határkövei mindinkább fölfele haladó parlamenti pályá­jának. Munkássága a bizottsá­gokban összpontosult ugyan, de a nagy parlamenti csatákból is kivette a maga részét és egyike volt a szabadelvű párt harczra legkészebb és legkiválóbb szó­nokainak. Mint a közoktatásügyi bizottság elnöke a legfontosabb újabb közoktatásügyi törvény előkészítésénél, a középiskolai oktatásról szóló törvény tárgya­lásánál irányadó szerepet vitt; ő vezette azon emlékezetes par­lamenti enquéte tanácskozásait, a melyben a felekezetek kép­viselői oly heves küzdelmet vív­tak az állami követelmények­kel és hogy a liberalizmus kö­vetelményei ennek daczára is érvénysültek, az jó részt Baross érdeme. Mint a közgazdasági bi­zottság előadója ő referálta az 1882. évi vámtarifát, mely a vámügyi törvényhozás legkivá­lóbb alkotása. — 1883-ban hosz- szabb ideig tanulmányi utat tett a külföldön. Beutazta dél és északi Németországot, Belgiumot, Hol­landiát és Francziaországot, — főleg közigazgatási és közgaz­dasági kérdéseket tanulmá­nyozva. 1 XI. évfolyam. 1. szám. Budapest, 18$7. január 2.

Next

/
Thumbnails
Contents