Gazdasági Mérnök, 1887. január-december (11. évfolyam, 1-52. szám)
1887-01-02 / 1. szám
. A valódi és nagyobb szabású munkatér azonban, melyen kiváló tehetségeit concentrálva, egy irányban és állandóbb működés mellett érvényesíthette, 1883 elején nyílt meg számára, a midőn a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium államtitkárává neveztetett ki. Sokan — kivált a szakkörökben — némi aggodalommal fogadták az új államtitkárt, tudva azt, hogy a közlekedési ügyekkel ex professo nem foglalkozott. Mihamar meggyőződtek azonban, hogy Baross életnapot egggyé téve, a minisztérium egész ügymenetével, a fontosabb kérdéseknek egész történeti fejlődésével oly alaposan megismerkedett, a legbonyolultabb ügyekben is oly határozott és helyes állláspontot foglalt el, mintha évtizedek óta egyedül ennek a szakmának élt volna. Hivatalos állásában bámulatraméltó tevékenységet fejtett ki. Rövid időn kezében összpontosult a minisztérium összes ügyeinek vezetése ; ő készítette elő és vitte keresztül mindazon intézkedéseket, amelyek az utolsó négy év alatt közlekedési és közmunkaügyeink terén létettek. A dunai-, drávai-, alföld-fiumei- és első erdélyi vasutak államosítását vezette, a Felső- Duna szabályozása, Győr város árvíz elleni védelme és a Rába szabályozása, a hadászati utak kiépítése, a postatakarékpénztári és a hydrographiai intézmény megalkotása és szervezése, a magyar államvasutak igazgatási rendszerének átalakításai mind kiváló tevékenységének tanúbizonyságai. Ő hozta be az államvasutak nagy fontosságú kereskedelmi ügyeinek intézését a minisztérium hatáskörébe és mint ezeknek intézője, oly tarifapolitikát valósított meg, melyért elismeréssel tartozik neki a gazdasági termelés minden ága. Ő kezdeményezte azon nagy enquettet, melynek feladata volt intézkedéseket létesíteni a közlekedési vállalatok szükségleteinek a hazai ipar által való födözése érdekében. Hivatalában utolérhetetlen példája lett a vasszorgalomnak és lelkiismeretes buzgóságnak, s hivatali működését egyfelől a kérlelhetetlen szigor és pontosság, s másfelől az igazság és őszinteség jellemzik. Államtitkári működése alatt tanúsított rendkívüli tehetsége, kiváló organizáló és kormányzási képessége s a közmunka és közlekedési ügyek minden ágazatának mélyreható ismerete teljesen indokolttá tették ennélfogva, hogy bt Kemény távoztával bízassák meg e minisztérium vezetésével, melynek eddig is lelke, szelleme és tényleges vezetője is volt. Az ő minisztersége tehát csak megszilárdulását jelenti azoknak az elveknek, s biztosítását annak az iránynak a melyek szerint s a melyekben közmunka és közlekedési ügyeink jövőre is intéztetni fognak. S épen e megszilárdulás biztosítéka egyszersmind a sikernek, mely az általa megkezdett alkotásokhoz fűződik. Az ország méltán örömmel fogadhatja e kinevezést, mert Baross államtitkári működése teljes garantiát nyújt az iránt, hogy minisztersége az ország kulturális és gazdasági fejlődésének jelentékeny tényezője leend.! —««*— A kereskedelmi múzeum és a gazdák. Legyünk őszinték és valljuk be, hogy a magyar gazdák túlnyomó része a kereskedelmi dolgokban meglehetős járatlan. A mezei gazdálkodás nálunk még ma is inkább csak szorosabban vett őstermelés, mintsem üzlet és a gazda összes tevékenységét rendszerint csupán a termelésre fordítja A termények értékesítésére s az árak alakulására befolyást gyakorló tényezők tanulmányozása a legtöbb gazdának vajmi kevés gondot ad. A mint a gazda a terményt csak félig- meddig piaczképes állapotba hozta, azzal szerepét befejezettnek tekinti s a továbbiak tekintetében egészen rábízza magát a kereskedőre. A gyakorlat aztán a nagyobb termelőket összehozza valamely előkelőbb közvetítővel, a kisebbeket az u. n. repülő ügynökökkel s ezek közvetítik bel- és külföldre az ipari feldolgozás számára a terményeket általában. Nagyon természetes ily körülmények közt, hogy a gazda meglehetős nagy közvetítési díjat fizet, ha mindjárt nem is érzi azt közvetlenül. E mellett azonban ki van téve az eladás, illetve az árak tekintetében az örökös bizonytalanságnak, ami a közvetítési díjjal együtt kétségtelenül igen jelentékeny terhet ró a gazdára s nem csekély mértékben csökkenti a gazdasági termelés jövedelmezőségét. Ezen a kedvezőtlen helyzeten van hivatva segíteni a kereskedelmi múzeum. Mert hát ez a múzeum nem lesz holmi ritkaságok és ócskaságok gyűjteménye, hanem a tényleges gazdasági és ipari termelésnek oly központi mintatelepe, amely nagy szolgálatot van hivatva tenni úgy a termelőnek, mint a fogyasztónak egyaránt. Hogy a kereskedelmi múzeumnak ezúttal csupán gazdasági osztályánál maradjunk, lássuk hogyan is nyilvánul ennek haszna, szemben a gazdával ? Minden rendes gazda tudja körülbelül, hogy évenként mely terményből átlag mily mennyiséget képes — nem számítva természetesen az abnormális rész vagy jó éveket — a piaczra bocsátani. — Ezekből a terményekből mustrát küld be a kereskedelmi múzeumnak, megírva hozzá a kellő statisztikai adatokat, hogy t. i. átlag mily mennyiséget képes belőle évenként áruba bocsátani, mikor és hol vehető át ez az áru stb. Ezeket az adatokat esetleg évről-évre a viszonyokhoz mértten rektifikálhatja, valamint a mintákat is megújíthatja. A nagy iparos fogyasztók, tudván hogy a kereskedelmi múzeumban az eladásra szánt különféle áruk minősége, mennyisége és termelési helye iránt alapos tájékozódást szerezhetnek, nem fognak szintén közvetítőkhöz folyamodni s az elsőrendű közvetítők sem lesznek kénytelenek repülő ügynökök útján szerezni be megbízóik részére a szükséges árukat, de bemennek a kereskedelmi múzeumba s ott megszerezvén a kellő adatokat, közvetetlenül a termelőkkel fognak érintkezésbe lépni, alkuba bocsátkozni, mi által ők is, meg a termelők is megkímélik a közvetítési díjakat, úgy hogy a termelő drágábban fogja terményeit értékesíteni s a fogyasztó mind a mellett olcsóbban fog ahhoz hozzájutni, mint a most dívó sokszoros és költséges közvetítés mellett A kereskedelmi múzeum ennél fogva tulajdonképen nem egyéb, mint közvetítő a termelő és fogyasztó között s mert a múzeum, mint állami intézmény, teljes garancziát nyújt az eladásra szánt árukra vonatkozó minták és adatok megbízhatósága iránt, már ez magában véve is jelentékenyen előmozdítja az ebből eredő üzleti összeköttetés szoliditását és megbízhatóságát, ami ismét igen előnyösen hozzájárulhat ahhoz, hogy a külföldi fogyasztók nagyobb mértékben fölkeressék a hazai piaczokat, illetve termelőket, a magyar gazdaközönség ennél fogva csak saját jól felfogott érdekében cselekszik, ha ezt a kedvező alkalmat minél nagyobb mértékben igyekszik felhasználni s rendszerinti terményeiből (mint gabonafélék, repce, kender, gyapjú stb.) minták s a múzeum által kívánt statisztikai állatok beküldése által mintegy rendes és teljesen megbízható állandó ügynökséget szerez terményei részére, azért a csekély (10 frtnyi) évi díjért, amelynek most egyetlen, csak kissé jelentékenyebb üzletnél is legalább a tízszeresét, de sőt nem ritkán a százszorosát is ráfizeti — többnyire persze nem tudva — a közvetítés czímén. A kereskedelmi múzeum már csak azért is, mert a mi gazdáink az üzleti dolgokkal behatóan nem foglalkoznak, tágabbkörű üzleti összeköttetésekkel . Szántási kísérletek a kecskeméti m. kir. orsz. »Miklós» szőlüterep futóhomok ültetvényeiben. (Egy ábrával.) Hazánkban futóhomok talajú szőlőkben az ekével való mívelést még sehol sem alkalmazták s így e részben egyáltalában nem hivatkozhatunk tapasztalatokra. Más lapályos és lankás fekvésű, de kötött talajú szőlőterületeken a szőlőnek fogatos eszközökkel való mivelése hazánkban is már több helyen sikerrel van gyakorlatban, de itt is jobbára csak karatlan szőlőkben, ami az ily helyeken használatba vett ekék szerkezetéből ki is tűnik. Az eke használhatóságára nézve pedig lényeges befolyást gyakorol: a) a talaj kötöttsége, tehát, hogy az eke kötött vagy futóhomok talajú szőlőben, s utóbbi esetben forgatott vagy nem forgatott földben használandó-e vagy b) karózott vagy karalian szőlőben jön-e alkalmazásba. Legkönnyebb s minden nehézség nélkül használható s az eke kötött talajú lapályos, lankás fekvésű karatlan szőlekben, mint ezt Versecz és Fehértemplom példája eléggé igazolja. Nehezebb az eke használata s szerkezetileg ismért dosítást igényel a kötött talajú, de karózott szőlőkben. Legnehezebb azonban a fogatos eszközök alkalmazásának sikeres keresztülvitele a rigolozott futóhomok talajú szőlőkben, melyek karózva is vannak. Ez utóbbi esettel állunk szemben a kecskeméti Miklós-telep anya-szőlő ültetvényeinél. Rigolozott futó homok talajú szőlőkben hazánkban az ekét tudomásom szerint eddig még senki sem alkalmazta, s nem állanak semmi tapasztalati adatok s gyakorlati támpontok rendelkezésre arra nézve, hogy mily szerkezetű ekék mily módozatok mellett alkalmazhatók ily laza talajú szőlők megmunkálására a kellő sikerrel. Francziaországban használatban van ugyan az eke homoktalajú szőlőkben is, de nem rigolozott homokban, melyben a fogatos eszközök alkalmazása sokkal könnyebb, így a departement «Gard»-ban, a Marseil és Montpellier között fekvő homokszőlőkben az «Araie romainét», a legegyszerűbb régi római faekét használják még ma is; eclatans bizonyítékául annak, hogy futóhomokban még ha rigolozva sincs, nehéz eke nem alkalmazható. Ezen faekével egyszer, tavaszszal megszántják a szőlőt s ezzel az egész évi munka be van fejezve. Az egyszeri szántásra ezen a vidéken azért szorítkoznak, mert ezt részint az éghajlati viszonyok, részint a művelési mód így kívánják. Számbavehető eső egész nyáron ott alig van, a művelési mód pedig abban áll, hogy a szőlőt tavaszszal megmetszik, egyszer felszántják, s azután a vesszőket és indákat az egész földön szerte-széjjel szétfolyni engedik. Már ebből is kitűnik az, hogy miután a francziák még rigolozatlan futóhomokban is könnyű faekét használnak, annál inkább válik szükségessé az eketest könnyűségére figyelmet fordítani rigolozott futóhomok talajú szőlőben való használat mellett. Ami a próbált ekék munkáját, azok előnyeit és hátrányait úgy a munka jósága, mint az eke szerkeszete szempontjából illeti, arra nézve a következőkben foglalom össze az észleleteket. 1. A «bordeaux» vidéki nyitó és fedő eke, egyszarvú vezetésénél s egy vezető kerekénél fogva lengő éke —ti) GAZDASÁGI MÉRNÖK I. szám nehány kiviteltől eltekintve — nem igen bírnak, a magyar gazdaközönségnek megbecsülhetetlen szolgálatokat van hivatva tenni s épen ezért a'midőn a legnagyobb örömmel üdvözöljük felállítását s azért őszinte elismerésünknek adunk kifejezést, egyúttal a gazdaközönségnek is méltó figyelmébe ajánljuk ezen nagyjelentőségű intézmény minél intenzivebb kihasználását. O. B.